AAAA Robog az úthenger - YouTube
Hétfőn a nagyközönség előtt beindították a legendás úthengert, melyet a Robog az úthenger című filmsorozat főhőse, Szabó Gyula vezetett Budapesttől Nyírmadocsáig. A színművész, sajnos, nem tudott ellátogatni Kiskőrösre, hogy ő indítsa be az 1949-ben gyártott járművet, melyet a MÁV Istvántelepén újítottak fel azért, hogy működőképes legyen a tegnap megnyitott közúti kiállításra. A tárlat egy tavaly épített csarnokban nyílt meg, mely költségeinek nagyobb részét egy pályázaton nyerte a szakgyűjtemény. Az útépítést a rómaiaktól napjainkig bemutató tárlat ingyenes. Harminchat évet kellett ahhoz várni, hogy a közúti és hídépítés történelmét bemutató kiskőrösi tárlat végre méltó helyet kapjon egy új kiállítási csarnokban. Az épületet – egy jól áttekinthető kiállítással – tegnap adta át a közönségnek Font Sándor országgyűlési képviselő, a Dél-alföldi Regionális Tanács elnöke. Az avatóünnepségen Szászi András, a közgyűjtemény igazgatója hangsúlyozta: büszke arra, hogy a nagyapja által alapított kiállítás végre méltó helyre került.
:) Most 25%-kal olcsóbb! Könyvudvar ár: 1, 490 Ft 20 éve változatlanul a legalacsonyabb árak Megrendelését akár ingyenes szállítással is kérheti! Több mint 43 ezer Facebook rajongó Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük Nyírmadocsa, valamikor a hetvenes években. A kis nyírségi mindennapjait általában semmi különös esemény nem zavarja meg, ám egy nap János a kútba esik, megnyitják a tekepályát, és Pestről megérkezik a szerkesztő úr is, az utolsó analfabéta megtalálásának reményében. Ám a korántsem komoly történet csak akkor kezdődik igazán, amikor Józsi megszerzi az úthengert és kalandos útra vállalkozva keresztül robog vele az országon. Magyar vígjáték, 1977 Szereplők: Bárdy György, Benkő Gyula, Kibédi Ervin, Szabó Gyula, Szemes Mari, Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Inke László, Sztankay István, Kautzky József, Koncz Gábor, Lorán Lenke 12 éven felülieknek Fekete-fehér Hang: magyar 2.
Nyírmadocsa, valamikor a hetvenes években. A kis nyírségi falu mindennapjait általában semmi különös esemény nem zavarja meg, ám egy nap János a kútba esik, megnyitják a tekepályát és Pestről megérkezik a szerkesztő úr is, az utolsó analfabéta megtalálásának reményében. De hogy kicsoda János? És hogy milyen megoldást is eszelnek ki megmentésére a falusiak? Vagy hogy ki az utolsó analfabéta, és egyáltalán mit is akar tőle a szerkesztő úr? Kérdéseinkre a válaszok legalább annyira abszurdak, mint a hetvenes években forgatott magyar sorozat, melyben Józsi, a nagy dumás, egykori tengerész-dokkmunkás-istállófiú stb. elindul úthengert szerezni kicsiny falujának, hogy végre legyen igazi út Nyírmadocsán. Ám a korántsem komoly történet csak akkor kezdődik igazán, amikor Józsi megszerzi a csodagépet, és kalandos útra vállalkozva keresztülrobog vele az országon az ő kis rezedaszagú faluja felé. magyar tévéfilmsorozat, 1977 rendező: Bednai Nándor író: Gát György forgatókönyvíró: Bednai Nándor zeneszerző: Körmendi Vilmos operatőr: Darvas Máté szereplők: Szabó Gyula (Józsi) Inke László (Veres Károly) György László (Egyenes Pál) Sztankay István (Újságíró) Kautzky József (Gépkocsivezető) Siménfalvy Sándor (Bak Feri) Epizódok: 1.
A focimeccset megrendezik, így Józsi nem tehet mást, ott marad, hogy megmentse a falu és a csapat becsületét. [1] 6. rész: Kultúrház avatás Józsi az útja vége felé közeledve összefut Margittal, egy fiatal akrobatával, aki éppen meggondolatlan tettre készül. Sikerül a lányt megszöktetnie, hogy elvigye Petneházára egy fellépésre. Az ünnepi rendezvényt számtalan előre nem látható esemény gátolja. A kultúrház igazgatója már az öngyilkosság gondolatát forgatja a fejében. Józsi, mielőtt hazaérne rég nem látott községébe, a közművelődés hányattatott ügye mellé áll. Kiváló ötleteivel, cselekvő közreműködésével felejthetetlen estét szerez a kultúrházavatásra összegyűltek számára. Az utolsó hőstett után hazaér rezedaszagú kis falujába, ahol szeretettel, tisztelettel várják.
Csak a tőlünk elvett pénzt kapjuk vissza, mondja Orbán. Ez most a legújabb mantra, ezt ismételgeti a kormányhoz közeli média, látástól vakulásig. Vannak persze, akiknek bejött az élet. Az egykor kollégiumi társak például jó boltot csináltak. Áder, Orbán, Kövér – ma ők a három legfőbb közjogi méltóság Magyarországon. Csoda hely lehetett az a kollégium, amelynek talaján ennyi kivételes koponya szökkent szárba. Megszokjuk majd, és egyszer még tán büszkék is leszünk a mi úthengerünkre. Milyen szépen száguld! Állunk az út szélén, integetünk, és hálásak leszünk, hogy mi még nem kerültünk alá.
A kismalac és a farkasok (magyar népmese) - YouTube
A győri Vaskakas Bábszínház A kismalac meg a farkasok című előadása egy hibátlan klasszicista dráma. Nemcsak gyönyörködtet, de tanít, amiként minden nagy klasszikus. PROICS LILLA KRITIKÁJA. Bora Levente, Gergely Rozi és Markó-Valentyik Anna A mértéktartó visszafogottság lábosában kapott üveges aranyfényt akció és dikció elegye – Markó Róbert jambikus elbeszélő költészetét a bábszínművészek nagy erejű, drámai alakításai teljesítették ki. A darab tragikumának hordozója itt nemcsak a nyelv, hanem a cselekményre reflektáló, komolyan vett viszony báb és játékos között. Ildikóval, a kismalaccal Gergely Rozália alakít nagyot, Sándorral, a varjúval Bora Levente, Evelinnel, a csini, de cseppet lassú gondolkodású medvelánnyal Markó-Valentyik Anna. Imre, a farkas, egyelőre a rengetegben lehet – a rendező Markó Róbert alighanem odarendezte. A színészek nemcsak bábmozgással, hanggal, de olyan arc- és testjátékkal visznek minket a történetbe, ami által a bábok és a bábokat mozgató figurák is egyedi személyiségeket alkotnak, akikre rá lehet csodálkozni.
BOGI mesél - Arany László: A kismalac és a farkasok - YouTube
Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: - Forró vizet a kopasznak! A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sohase látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok.
Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kismalac se volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, azután hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert égette a forró víz, azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kioldózott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni. Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot. Addig-addig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tetjén. Odamentek a fa alá, elkezdtek tanakodni, hogy mitévők legyenek. Mi módon fogják meg a kismalacot? Mert egyik se tudott a fára felmászni. Nagy sokára azt határozták, hogy egymás hátára állnak mindannyian, úgy aztán a legfelső majdcsak eléri. El is kezdtek egymás hátára felmászni. A kopasz maradt legalul, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni.