Bódis Miklós -Belsazár lakomája, Bárány mennyegzője Bódis Miklós - Búza és konkoly Bódis Miklós -Hogyan láttam meg Őt? Jelenések 1, 7-18 Bódis Miklós - Isten asztala vagy az ördög asztala (2013. 05. 21. ) Bódis Miklós -Meddig menekülsz? Bódis Miklós -Meddig sántikáltok kétfelé? Bódis Miklós Noszvajon 2014. 13 Bódis Miklós szolgálata, Piliscsaba - 2013. 07. 01. Hit és közélet: Dr. Bódis Miklós szolgálata, Piliscsaba - 2013.07.01. | Oktató videók. Molnár Róbert előadása Érsekcsanádon... ( 2013. 22. ) A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Oktató magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: szerda, 2014. április 9. Nézettség: 348
Isten szeretetének üzenetét hirdeti: Bódis Miklós református lelkész, Hátszeg-Erdély Dr. Molnár Róbert előadása Érsekcsanádon. Nagy Bálint, szilágyperecseni lelkész Délelőtti alkalom, március 15. -i megemlékezés - Mike Pál - Jn 8, 36 ifj. Józsa Ferenc, Zilah-Fenyves - Úton a szolidaritásban 2013. 02. 19-3. nap -szolgál: Nagy Bálint, szilágyperecseni lelkész 2013. 23- 7. nap-: ifj. Józsa Ferenc, Zilah-Fenyves - Úton a szolidaritásban 2014. 25 -- Evangélizáció- Bódis Miklós: 1Móz 6:5-22, 7:1-16; Ef 1, 4 -- 2. nap 2014. Könyvhét. 26 -- Evangélizáció- Bódis Miklós: Jób 22, 21-30, ApCsel 27, 18-26-- 3. 27 — Evangélizáció -- Bódis Miklós: 1Pt 2, 21-- 4. 28 — Evangélizáció — Bódis Miklós: Mt 22, 1-14, Dán 5, 1-8-- 5. 03. 16 - Délelőtti alkalom, március 15. -i megemlékezés - Mike Pál - Jn 8, 36 Bódis Miklós, 2012 március 31, református csendesnap Bódis Miklós, Mi az ára a Krisztus követésének? Címke: nagytemplom | Sorbarendezés: 20160314 - Debrecen-Nagytemplom - Bódis Miklós ("Isten temploma - Ti vagytok" 5/5) méret: 39.
Itt találkozott Misztótfalusi Kis Miklóssal, aki rábízta az általa ott nyomatott Bibliának és más szent könyveknek behozatalát. 1689. szeptember 5-én indult haza és sok viszontagságok után, melyeket Apáti maga írt le, Lengyelországon és Erdélyen át ért hazájába a rábízott könyvekkel.
Munkái [ szerkesztés] Disputatio theologico-critica tripartita naturae tvn Urim et Thummim, ad mentem Scripturae Sacrae, superatis heterogeneis opinionibus enucleandae consecrata. -ához tiszt és tudós Vári Mihály uramhoz Krisztina szerelmes hajadon leánya égi tűz miatt esett szomorú halála felett vigasztaló levele. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7 Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8 Új magyar irodalmi lexikon I–III. Péter László. 1994. ISBN 963-05-6804-7 Nemzetközi katalógusok VIAF: 27457668 OSZK: 000000000872 NEKTÁR: 113584 ISNI: 0000 0000 7853 1814 GND: 102488258 BNF: cb10261086j
Rózsika A magyar ugaron 1972 Voyage with Jacob Jelenidö Mózesné, Irén 1970 Krebsz, az isten Baloghné 1969 Palm Sunday 1952 Morzsa Mari (Short) Kolozsvár, 1716. Kéziratban maradt: Utilitas pathematum animorum. Adversaria. (Ebben életét, tudományos utazásait és házi körülményeit írja le. ) Notationes in Petri Rami Logicam A. 1680. Vannak még magyar nyelven írt alkalmi imádságai és prédikációi is; továbbá egy elmélkedése, midőn id. Konta János gyógyítására Szónakba lovagolt; végül egyéb írásai, melyek a korabeli történelem forrásai. Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. – Bp., 1967. márc. 6. ): zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, az MTA tagja (l. 1943, r. 1945, t. 1946), Kossuth-díjas (1948, 1952). Atyja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő; anyja: Jaloveczky Paulina; mindketten műkedvelő muzsikusok. A nagyszombati érseki gimn. tanulója volt, emellett zenei tanulmányokat (zongora, hegedű, gordonka) is folytatott. 1900-tól Bp. -en a tudományegy. -en – mint az Eötvös-kollégium tagja – a magyar és a német szakot hallgatta, a Zeneak. Kodály zoltán életrajz. -án Koessler János zeneszerzés-növendéke volt. Az egy. -en 1906-ban doktorált A magyar népdal strófaszerkezete c. disszertációval, és ugyanebben az évben volt akadémiai vizsgahangversenye is. 1906–1907-ben tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. A francia fővárosban érte életének egyik legdöntőbb zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával. Már 1905-től kezdődően rendszeres népdalgyűjtő utakat tett, és ezt a működését – kisebb megszakításokkal – egészen 1925-ig folytatta, de még 1950-ben is gyűjtött Mohácson.
De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is. Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Kodály zoltán élete röviden. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta.
Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. Kodály Zoltán - Életútja - Kodály Zoltán élete és munkássága. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára. A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.
1963-ban Moszkvában a Háry Jánost mutatták be nagy sikerrel. Kodály – Bartókkal karöltve a magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát, művészetével a legmagasabb világszínvonalon képviselte a magyarság zenekultúráját. Életműve a zeneművészetnek jóformán minden ágára kiterjed, mégis külön ki kell emelni kórusművészetét, amely a 20. sz. zenetörténetében egyedülálló, korszakos jelentőségű. A reneszánsz vokálpolifónia mesterei óta nem volt zeneszerző, aki hasonló súllyal és színvonalon kezelte volna az énekkart. Fáradozásai a m. zenei műveltség felvirágoztatásáért felmérhetetlen értékűek. Síkraszállt az iskolai énekoktatás megújításáért, pedagógiai jellegű műveivel és írásaival egy műveltebb, tartalmasabb muzsikusgeneráció felnevelésén munkálkodott, fáradhatatlanul küzdött a helyes m. nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. Mint tudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a m. Kodály bibliográfia | Zeneakadémia Kodály Intézet. népdalokat és a népi zenekultúra egyéb elemeit, tudományos tevékenységével az összehasonlító népzenetudomány nemzetközileg elismert, úttörő jelentőségű képviselője lett.
Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári esté t. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907 -től a Zeneakadémia zeneelmélet-, 1908 -tól a zeneszerzés tanárává nevezték ki. 1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Staff View: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát. 1909 - 1920 között kizárólag zongora - és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű - gordonka Szonátá ja ( 1914), vagy gordonkára írt Szólószonátá ja ( 1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett.