A szabadkai járási tanács alapította 1962-ben azzal a feladattal, hogy évente rendezzen kiállítást Palicson a Jugoszláviában működő művésztelepek résztvevőinek, és szervezzen a művésztelepi mozgalommal, a modern képzőművészettel kapcsolatos országos szintű szimpóziumokat. A képzőművészet népszerűsítése érdekében elárusító galériát (Styl Galéria) és iparművészeti tervezőirodát hoztak létre. 1962-1967 között az I-VI. Sárközi Zoltán: A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története (1856-1966) (1856-1956). Képzőművészeti Találkozót Palicson, 1968-tól a Képzőművészeti Találkozókat Szabadkán tartották. Az intézmény állandó székhelye az ún. Raichle-palota (amelyet Raichle Ferenc építész építtetett 1904-ben saját otthonául). Irodája a Styl Galériában volt, amelyet a Képzőművészeti Találkozó munkaszervezetté válásával magába olvasztott (1969). Az intézmény tanácsát megalakulásától 1968-ig Balla László vezette, majd 1971-ig Dévics Imre. Az intézmény munkatársai közé tartozott Szilágyi Gábor festőművész, Duranci Béla művészettörténész, és nem állandó alkalmazásban 1962-1969 között Torok Sándor festőművész.
Gábor csupó Szerző tematikus vándorkiállítása (Zenta, Újvidék, Óbecse, Topolya, Szabadka) - G. Lazar Vozarevič, Sremska Mitrovica - Kortárs magyar zománcművészet, 1960-95, Millenniumi Szalon. Művek közgyűjteményekben Óbecsei Múzeum Képtára - Szabadkai Múzeum Képtára - Zentai Múzeum Képtára - Topolyai Art Galéria, - vajdasági művésztelepek gyűjteményei. Irodalom LÉVAY E. : Művész a művésztelepen, 7 Nap, 1960. május 8. TRIPOLSZKY G. : Elmondják a festők, Magyar Szó, 1960. augusztus 18. U. J. : A táj szerelmese, ~ első önálló kiállítása Szuboticán, Magyar Szó, 1962. április 17. TRIFUNOVIC, L. -SABO DJ. : Skice i crteži: predgovor kataloga samostalne izložbe. Umetnička kolonija B. Szilágyi gábor 1968. Topola, 1962 DOROSKI, N. : Godinu dana subotickog "Stila", Politika, Belgrád, 1963. december 7. ÁCS J. : A továbbélés szimbóluma, Üzenet, 1971/1. ŠARČEVIĆ, G. : ~, slike i crteži (kat., Subotica, 1977) DURANCI B. : ~ festészetének 25 éve, Híd, 1977/4. LÁNCZ S. : Tájhoz kötöttség és vizionáriusság, ~ festészetéről, Üzenet, 1977/ 11.
Elhalálozott: Szabadka (Szerbia), 2007. október 12. Szerző: Balázs-Arth Valéria 1947-49: újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán végzett. 1948-62: a szabadkai magyar tannyelvű Tanítóképző tanára; 1962-69: a Stil G. alapítója és vezetője, a Szabadkai Képzőművészeti Találkozó külső munkatársa, 1969-83: igazgatója. 1964-től a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének, a Jugoszláv Képzőművészek Egyesületének tagja, 1978-82: a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének elnöke, a Jugoszláv Képzőművészek Egyesületének elnökségi tagja, 1982-92: a szabadkai egyesület titkára. 1970: Forum Képzőművészeti Díj; 1976: a Topolyai Művésztelep Dévics Imre-díja; 1977: Szabadka város Októberi Díja. A Szabadkai Képzőművészeti Találkozó épületét – Raichle J. Szilágyi gábor 1968 camaro. Ferenc építész palotáját – műemlékké nyilvánította (1970). A Képzőművészeti Találkozóban ~ igazgatása idején mintegy ötven kiállítást rendezett; rendkívül jó kapcsolatokat épített ki jugoszláv, magyarországi és más külföldi szervezetekkel, intézményekkel.
(Népszava, 1967. márc. 19. ); Pogány. Ö Gábor: Sz. példája (Művészet, 1969. 12. sz. ); Aranyossi Magda: Három találkozás (Asszonyok, 1968. 7. ); Borbély László: Egy grafikus a Galilei-körből (Népszava, 1968. dec. 24:); Ék Sándor: Búcsú Sz. -tól (Népszabadság, 1971. 10. ).
tematikus vándorkiállítása (Zenta, Újvidék, Óbecse, Topolya, Szabadka) • G. Lazar Vozarevič, Sremska Mitrovica • Kortárs magyar zománcművészet, 1960-95, Millenniumi Szalon. Művek közgyűjteményekben Óbecsei Múzeum Képtára • Szabadkai Múzeum Képtára • Zentai Múzeum Képtára • Topolyai Art Galéria, • vajdasági művésztelepek gyűjteményei. A cikk lejjebb folytatódik.
Még ki sem mondom, hogy vagyok, és már nem is vagyok. (... ) sokan vagyok. Az én egyes számban van, az azonosságtudat többes számban. Rengeteg kettősség van bennem, kettősségek sokaságába születtem bele... " Szilágyi Ákos költő, esztéta, szerkesztő, Oroszország-kutató, egyetemi docens ugyanebben az interjúban mondja: "Azt hiszem, született határsértő vagyok. Köpök a határokra, a határok szentesítőire és őrzőire. Szilágyi Gábor 1968: Dr. Szilágyi Gábor 1943–2018. A szellemtudományok területén is rendbontókhoz vonzódom, azokhoz, akik nem csapatostul lépnek fel, akik rettenthetetlenül szabadok, akik semmibe veszik a betokosodott szakmaiság kánonait, a szakmák által fölállított hierarchiákat, a rangokat, címeket és tekintélyeket, gúnyt űznek a szellemtelenségből és megingathatatlanul haladnak a maguk el nem ismert útján. Így válik komplett retro gyűjteménnyé a bűnügyi vígjáték, ahol kockaladával folyik az üldözés, a diszkóhajón bundesliga-hajzatú, harcsabajszos kemény fiúk rendbontanak, és Hernádi Judit "mindene kilóg belőle" otthonkában fogadja a zsarukat.
zenés előadás, 2020. Szerkeszd te is a! A tizennégy karátos autó [előrendelhető]. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Rejtő Jenő az egyik – ha nem "a" – legismertebb regényíró Magyarországon, A tizennégy karátos autó pedig a legnépszerűbb művei egyike. Mivel a rendkívül népszerű szerző mellé rendkívül népszerű zenekar dukál, így a Budapest bár alkotógárdája, vállalkozott rá, hogy dalokat írjanak különféle nem kevésbé híres helyzetekre, többek között Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából. A tavalyi évadban a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban bemutatott nagysikerű Ilf-Petrov Tizenkét szék című előadás után, idén az alkotók a Tizennégy karátos autó kalandos történetét mesélik el tizennégy dalban, és mivel a koncert-színház műfaj legalább annyira színházi, mint zenei élményt is nyújt, ezért a dalokat nem énekesek, hanem hat ismert színművész adja elő.
Rejtő 1942. november 27-én indult el a 101/19-es munkaszolgálatos századdal a keleti frontra. A tizennégy karátos auto occasion. A menetoszlopban Rejtő Jenő jó barátságot kötött Rajna János artistával, aki aztán önfeláldozó módon segítette őt a túlélésben. Az író ekkor már súlyos beteg volt, magas lázzal küszködött, ennek ellenére az év utolsó napjait egy fűtetlen helyiségben kellett töltenie, 1942. december 31-én pedig ilyen állapotban is munkaszolgálatra került. Rajna János visszaemlékezése szerint Rejtő szilveszter éjszakáján már biztosan tudta, hogy meg fog halni, másnap reggel pedig holtan találták őt az ágyában. 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg a Szovjetunió (Oroszország) megszállt területén.
Jelmez: Bartos Letícia. Grafika, rajz: Várai Artúr. Animáció: Nagy Tamás. Visual: Magács Vince. Fény: Mihalecz Tamás. Dalszövegek, zene: Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László és a Budapest Bár zenekar. Hangszerelés: Budapest Bár. Korrepetitor: Szép András. Dramaturg: Divinyi Réka. Rendezőasszisztens: Szakács Zsuzsa Rendező: Keresztes Tamás. A TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színház bemutatója a Budapest Bár zenekar közreműködésével. A tizennégy karátos auto.com. A darab augusztus 13-án (csütörtökön) és 14-én (pénteken) látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a szezonbeli premierje szeptember 14-én (hétfőn) lesz Újpesti Rendezvénytérben. További információ: Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
· A három testőr Afrikában ( 1996) Hangoskönyv