2012. 12. 31 A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban legfeljebb 5 (öt) jelentkezési hely jelölhető meg. Amennyiben a jelentkező ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját is megjelöli, akkor az a maximálisan megjelölhető jelentkezési helyek számát tekintve egy jelentkezési helynek tekintendő (ha az intézmény/kar/szak/képzési szint/munkarend/képzési nyelv/képzési helyszín azonos. 2020 Felvételi Ponthatárok: Felvételi: Csökkennek A Ponthatárok | 24.Hu. ) Ezeket természetesen külön sorban szükséges feltüntetni, ennek értelmében jelentkezéskor maximum tíz sor tölthető ki. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elég a felvételi összpontszáma. További helyekre akkor sem vehető fel, ha felvételi összpontszáma elvileg elég lenne. A jelentkezési sorrend lényege az, hogy a jelentkező preferencia-sorrendjét tükrözze. A sorrend kialakításakor azt tartsa szem előtt, hogy olyan jelentkezési hely kerüljön az első helyre, ahová legjobban szeretne bekerülni, és olyan az utolsó helyre, ahová szintén szeretne bekerülni, de a megjelöltek közül azt szeretné legkevésbé.
Egyúttal, a 2021. november 4. 17:00 órára meghirdetett "Egészségügyi technikumunk bemutatója" is elmarad. Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük! Veszprém, 2021. Rendezvényeink iskolába készülő ovisoknak és szüleiknek (a 2022/2023. tanévre) Tisztelt Érdeklődők! A fenntartói szintű járványügyi intézkedéseknek megfelelően, a meghirdetett programjaink a mai naptól bizonytalan ideig elmaradnak. A továbbiakban iskolánk honlapjáról tudnak tájékozódni. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért! Keglovicsné Németh Andrea alsós tagozatvezető (JPEG - 1, 30 MiB) Veszprém, 2021. szeptember 29. Keglovicsné Németh Andrea alsós tagozatvezető ELMARAD! FELHÍVÁS NYOLCADIKOSOKNAK: Természettudományi Csapatvetélkedő 2021. november 9-én Tisztelt Érdeklődők! Fenntartói szintű járványügyi intézkedéseknek megfelelően, a csapatvetélkedőt nem tartjuk meg, elmarad. Közoktatás: Itt vannak a 2022-es középiskolai felvételi ponthatárai, ilyen eredmény kellett a bejutáshoz - EDULINE.hu. Elnézést kérünk az okozott kellemetlenségért! Jelentkezési határidő: 2021. november 5. Letölthető jelentkezési lap Ferenczy-Tóth Ildikó középiskolai tanár, szervező ELMARAD!
Idén is több képzés esetén volt szüksége a felvételizőknek négyszáz pont feletti teljesítményre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre való bejutáshoz - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok csütörtök esti kihirdetésekor. Az általános felvételi eljárás eredményeiből az is látszik: több, mint 1700 elsőéves kezdheti meg a tanévet szeptemberben. Idén a legtöbben, mintegy kilencszázheten az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) képzéseire jutottak be. Padányi felvételi ponthatárok 2021. A kar képzési kínálatában meghirdetett, ám időközben a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra (HHK) átkerült nemzetközi biztonság – és védelempolitika nappali alapszakra volt a legnehezebb bejutni, 445 pont kellett. A nemzetközi igazgatási nappali alapszakon pedig 415 pontot kellett összegyűjteni a jelentkezőknek. A Rendészettudományi Karra (RTK) ötszázötvenhat felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapszakokon a bűnügyi szak volt a legnépszerűbb: a bűnüldözési szakirányra 434, a gazdasági nyomozóira 411 pont volt a határ.
Csak olyan jelentkezési helyeket lehet megjelölni, amelyek e Tájékoztatóban – illetve a hivatalos kiegészítésében – szerepelnek. A felsőoktatási intézmények jelentős része – a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban– az állami ösztöndíjas képzés mellett önköltséges képzést is meghirdet, de természetesen vannak olyan jelentkezési helyek is, amelyek csak állami ösztöndíjas vagy csak önköltséges formában kerülnek meghirdetésre. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő jelentkezés egymástól független, így ha a jelentkező mindkét finanszírozási formát vállalja, akkor egy szak állami ösztöndíjas és önköltséges formáját a jelentkezéskor az elbírálási sorrenden belül két különböző sorszámnál kell feltüntetnie, feltéve, hogy a szakot mindkét finanszírozási formában meghirdették. A jelentkezési sorrend a jelentkezési határidő lejártát követően egy alkalommal módosítható, ezt legkésőbb, felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre történő jelentkezés esetén 2013. Padányi felvételi ponthatárok 2017. július 10-ig, mesterképzésre (is) történő jelentkezés esetén 2013. június 24-ig lehet megtenni.
A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak. Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma. A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Itt vannak a 2022-es középiskolai felvételi ponthatárai: van, ahol már a névsor is elérhető. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott. A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot. Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett be, további 13, illetve 14 százalékukon a művészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik.
Szerdán hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén virtuális Pont Ott Partit rendeznek a oldalon és a Felvi Facebook-oldalán. Az idén is az ELTE a legnépszerűbb intézmény, most is több nő adott be felvételi kérelmet, mint férfi, és a legidősebb jelentkező 1938-ban született. | 2013. július 23. A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ezek alapján állapítják meg, hogy a diák besorolást nyert-e és ha igen hová. Minden jelentkező felvehető és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont.
A munkabérelőlegre ugyanakkor elmondható, hogy szabadon felhasználható, ugyanis a munkaadó nem szabhatja meg, hogy a dolgozó mire költi a fizetését. A munka törvénykönyve három nyelven Már előrendelhető az új Jogtár alatt () "A munka törvénykönyve három nyelven" Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >> A munkabérelőleg azonban nem keverhető össze a munkáltatói kölcsönnel, mert eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. Az előbbit a Munka törvénykönyve alapján kaphatja a dolgozó, az utóbbit viszont a munkáltató a polgári jog keretei között kötött megállapodás alapján, meghatározott célokra, bizonyos esetekben akár kamatmentesen is (lakás célra) nyújthat munkavállalóinak, de csak meghatározott esetekben nem kell adóznia a kölcsönt kapónak. A szabályok figyelmen kívül hagyása pedig jókora közterhekbe kerülhet. A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett lényeges különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató a jogszabály erejénél fogva, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja.
Szabad felhasználású munkáltatói kölcsön nincs, ugyanis munkáltatói kölcsön csak előre meghatározott célra adható. A munkáltatói kölcsönökre a Polgári Törvénykönyv előírásai vonatkoznak, ugyanis a munkáltatói kölcsön nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, így az nem is engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás. A munkáltatói kölcsön alapvetően a munkavállaló szociális szükségleteivel kapcsolatos célból kerül odaítélésre, illetve folyósításra. A leggyakrabban használt munkáltatói kölcsön a lakáscélú hitel, amellyel a munkaadó a dolgozó lakáshelyzetének a javítását támogatja. Ezen túl adhat kölcsönt a munkaadó a dolgozónak más egyéb szociális célból is, például üdülési célra, a gyermekek iskolakezdéséhez, illetve tanévkezdéséhez, stb. Közös jellemzője a munkáltatói kölcsönöknek, hogy egy adott, előre meghatározott célra lehet igényelni, és folyósított kölcsön esetén a munkáltató kérheti a cél teljesülésének igazolását. A visszafizetési kötelezettség mellett adott kölcsön lehet kamatmentes vagy kamattal terhelt.
Mi történik ha munkahelyet váltunk? A munkáltatói kölcsönt továbbra is fizetni kell a szerződésben meghatározott feltételek szerint. A munkáltatói hitel elengedése Dönthet úgy a munkáltató, hogy véglegesen elengedi a munkáltatói kölcsönt. Ebben az esetben nem növekszik a társasági adó alap mértéke, viszont a munkavállaló számára a kölcsön munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, és ezáltal s zja fizetési kötelezettsége illetve és egyéb járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. Munkabérelőleg A munkáltatói kölcsön nem azonos a munkabérelőleggel. A munkabérelőleg feltételei: legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség, nem haladja meg a folyósításkor aktuális minimálbér ötszörösét. A munkabérelőleg adómentes a munkavállaló számára, és ha teljesül a fenti két feltétel, nem kell kamatkedvezményt sem számolni, így a munkáltató számára is adó- és járulékmentesség biztosított. Ugyanakkor elveszik a kamatkedvezmény, ha a munkáltató a munkabérelőleg teljes visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít.