Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma | 9789636450830 Dimenzió 125 mm x 195 mm x 13 mm Beszterce ostroma Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. Kritikája éles, de mindig humorral és megbocsátással keveredik. Tisztán látott, még inkább elnéző a tekintete. Ismerte a korabeli állapotokat, ám nagyon jól ismerte az emberi lelket is. Tudta, az ember esendő, nemcsak él, olykor vissza is él a lehetőségekkel. És melyik korban nincsenek bizonyos lehetőségek? Ebben a "mikszáthos". Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. szemléletben, utánozhatatlan stílusban formálta meg remekeit (Tót atyafiak, A jó palócok, A beszélő köntös, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, A gavallérok, Új Zrinyiász, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város stb. ) A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka.
A tyúk kikölti a kacsa tojásait és felneveli a kis kacsákat, anélkül, hogy valami haszna lenne belőle. Ingyen teszi a beleoltott becsületességnél, jóságnál fogva. Az ember sokkal hitványabb, mintsem megtenné. Mit tud az ember, hogy ítélkezni merjen egy koponya tartalma felett, a maga koponyájának az erejével. 257. oldal A bolondok gondolatai az érzésnek az ész által meg nem nyesegetett vadvirágai. 4. rész, Az éj A legbölcsebb ember is húzza meg magát szerényen. Mert miből áll a nagy bölcsessége? Talán abból, hogy legfeljebb egy félrőffel tovább lát a másiknál, a közönséges eszűnél, egy félrőffel, egy olyan horizontba, amely egy billió mérföldre terjed. Az egész mély látás csak egy valamivel kisebb vakság. Hát érdemes ezért a csekélységért annyi hűhót csinálni? Szétosztályozni az embereket, hogy ezek az okosak, emezek a nem okosak, azok a bolondok, mintha a mákszemeket szétraknák: kis mákszemek, nagy mákszemek. Beszterce ostroma tartalom - Valaki letudná írni röviden Mikszáth Kálmán :Beszterce ostroma című regényének tartalmát? Vagy linkeljetek olyan oldalt.... A szerző további könyvei: A szerző összes könyve
Mindezekkel együtt a Beszterce ostroma Mikszáth egyik legtalányosabb regénye. Azzá teszi elsősorban a főhős alakja és művészi jellemrajza. A jelen valósága elől a múltba menekülő István gróf figuráját már többen többféle módon értelmezték: egyszer az idealizmus karikatúráját, másszor a magyar Don Quijotét látták benne, tartották egyszerűen különc "bolond gróf"-nak vagy megkésett oligarchának, aki szembeszáll a korával. Mikszáth kálmán beszterce ostroma rövidített. Császár Elemér szerint az író művészien megrajzolta "azt a folyamatot, amely ebből a különcködő, de normális emberből hibbant elméjű Don Quijotét formált, [de] nem tudta következetesen végigvezetni a lelki fejlődést, s így nem tudjuk, valóban annyira beleszédült-e a gróf a múlt csodálatába, hogy elméje megzavarodott, vagy csak makacsul beleélte magát rögeszméjébe. " Ezzel szemben Schöpflin Aladár a figura megformálásában éppen a "lélektani bravúr"-t hangsúlyozza. "Lépésről lépésre látjuk a lelki betegség fejlődését a különcködő kedvteléstől a teljes megőrülésig. " [1] Szalai Károly is a gróf jellemének változását emeli ki, ahogy a kezdeti kényúri játékokból, bolondériából a téboly valósággá kezd válni.
Szlávok és magyarok egyaránt kisszerű és alantas életet élnek, magyarkodásuk is legfeljebb álca. A kép még inkább nemzetközivé szélesedik Pru- zsiczky figurájával – ő Pongrácz udvarában abból él, hogy lengyel (a gróf egyik hóbortja, hogy "saját lengyelt" tart magánál). Ilyen körülmények között az igazi emberi kapcsolat és érzelem üdítő színfolt. Mikszáth kálmán beszterce ostroma elemzés. Annak számít Pongrácz István eszeveszett ragaszkodása Apolkához, és az ő hálás vonzalma István bácsihoz. Feltűnik, mert ritkaság: Pamutkay őszinte meghatottsága Pongrácz végrendelkezésekor. A gyermekien tiszta Apolka és a halálosan szerelmes Tarnóczy Emil (Miloszláv Trnowszky) vonzalmának egymás iránt végül győzedelmeskedni kell – Pongrácz összeroppanásához ennek felismerése is hozzájárulhatott. Sok melegséggel, mesélő derűvel, humorral, elkomorulásokkal, szatírával és tragikummal írja le MIKSZÁTH a különc várúr kiterebélyesített anekdotáját. Pongrácz István lelki tragédiáját rajzolja meg a legnagyobb részletességgel, a többi figurát és epizódot vázlatos, de találó tollvonásokkal írja le.
A mű döbbenetes végső mondanivalója azonban eb- ból a szempontból éppen az, hogy a különc úr konzervált világa mindezzel együtt is magasabb rendű, mint a kinti erkölcsi zűrzavar. A külső valóságban a képmutatás, az önzés és a törtetés, az eszméknek anyagias és nyers érdekek szerinti felhasználása, megcsúfolása dívik. Pongrácz Istvánnak végül is vereséget kell szenvednie, el kell tűnnie, de túlkapásai ellenére is az igazi emberi nagyság utolsó képviselője távozik – a mű világából. Pongrácz István irodalmi előképe Don Quijote. Mikszath kalman beszterce ostroma. Nem véletlen, hogy a várúr a cselekmény során (Motesiczky Erzsébettől) ajándékba kapja CERVANTES regényét – mély megrendüléssel olvassa. Örült-e a gróf? Az író nem dönti el a kérdést, felvetését is lényegtelennek tarthatta. A sugallt tanulság azonban az, hogy a magyar környezet elnézi Pongrácz István grófnak az anakronisztikus viselkedést – a korabeli magyar társadalomban aligha lehetett ez az egyetlen idejétmúlt jelenség. Még statisztálnak is az ismerősök és rokonok, együtt játszanak a várúrral – amíg életveszély nem kezd fenyegetni.
Bár a történet a 19. században zajlik, a gróf mégis középkori várúrként viselkedik, várát is annak megfelelően rendezi be. Életét a folytonos harc jellemzi, cselédeit is katonáskodásra sarkallja és csak az ököljogot ismeri. Szereplők [ szerkesztés] Pongrácz István, Estella, Pamutkay János, Kovács János, Rebernyik János, Blázy Miklós polgármester, Trnowszky Gáspár, Trnowszky György, Trnowszky Péter, Apolka, Emil, Behenczy Pál báró és a fia, Károly, Klivényi József írnok. 1. Estella [ szerkesztés] Az első részben megismerkedünk Nedec vár urával, Pongrácz István gróffal. Idejét a katonáskodás teljesen lefoglalja. Élete során soha nem házasodott meg, hanem egy cirkuszi társulattól hatszáz forintért megvásárolta "várúrnőnek" Estellát, a züllött komédiásnőt. Naponta pénzt szór a várban összegyűlő szegényeknek, gyerekeknek és léhűtőknek. Behenczy Pál fia, Behenczy Károly, akinek ősei ugyancsak nemesek voltak, beállt szolgálatra Nedec várába. Mivel egykor orvosi tanulmányokat folytatott, várorvosként szolgált, később előkóstoló lett.