123 m Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola Gyöngyös, Kócsag utca 40 604 m józsef atilla Gyöngyös, 3200, Batthyány Lajos tér 15 608 m Csernák Fruzsina Gyöngyös, Aranysas utca 41 643 m Vadvilág Búvárklub Gyöngyös, Jókai Mór utca 23 810 m HUNGÁRIA AUTÓSISKOLA Gyöngyös, Alkotmány utca 11 875 m Arany János Általános Iskola Gyöngyös, Jeruzsálem utca 11 875 m Arany János Primary School Gyöngyös, Jeruzsálem utca 11 986 m Autista Segítő Központ Gyöngyös, Barátok tere 2 1. 056 km Iskola Gyöngyös, 3200, Thán Károly utca 1 1. 071 km Óvodák Gyöngyös, Platán utca 1 1. 084 km II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyöngyös, Petőfi Sándor utca 2 1. 1 km Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola és Kollégium Gyöngyös, k, Thán Károly utca 1 1. 135 km Pátzay János Katolikus Zeneiskola Gyöngyös, Szent Bertalan utca 11 1. 154 km Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskola Gyöngyös, Katona József utca 4 1. 154 km Károly Róbert Hungarian Maltese Charity Service School Gyöngyös, Katona József utca 4 1.
Mellékági adományos volt András nevű fiútestvére. A Jankovich család a török területhódítások idején telepedett át Komárom és Trencsén vármegyébe, s ekkor került Udvardra is. A Lengyel de Thoti vagy Lengyeltóthi család már a 12. században ismert volt. 1444-ben Lengyel Jánosról, 1488 és 1507 között pedig Lengyel Lászlóról történik írásos említés. 1779-ben Lengyel Menyhért de Lengyeltóth feleségével, Johannával bárói rangot kapott. A bárói cím a soproni, a zalai és a Komárom megyei Lengyel de Thoti családokra is kiterjedt. A Makay család 1665. február 28-án Bécsben Lipót császártól kapta a nemesi címert Makay János révén, s általa testvérei, András, István, Pál és Mihály. Egy nemesi család ősi fészke: a keresdi Bethlen-kastély. A Kesseleőkeői Majthényi nemzetség, amely a Divéky nemzetségből származik, egyike a legrégibb magyar nemesi családoknak. A Majthényi család legrégibb címerét 1488-ban adományozta Corvin Mátyás király. II. Ferdinánd 1631-ben bárói rangot adományozott a családnak. A nemzetség tagja volt Majthényi Adolf egyházi jogtudor, udvardi plébános, a Kálvária megalkotója is.
A levelek legtöbbje nemességet elnyerő magánszemélynek szól, ez abban a korban ismert, gyakori műfaj volt. Magyarországon 1947-ben megtiltották a nemesi előnevek használatát, de ma már használhatják a családok, és egyre népszerűbbek a családfakutatások, melyeknek a levéltárak szolgálnak forrásul - magyarázta a főigazgató. A címert az adományozott cselekedeteiért kapta, legtöbbjük a katonai teljesítményt jutalmazta. A konferencián szó lesz a hivatáscímerekről - például az udvari fogorvos címerébe emberi fogak kerültek -, valamint az erdélyi románok fejedelmi adományairól. A címereket kollektív jelképként is használták vármegyék, települések, polgári közösségek. AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK. A címer a középkorban egyenlő volt az azonosítással, mert sokan nem tudtak olvasni, de a címer nyomán tudták, hol járnak, kinek az udvarházába érkeztek, és az úton is "leolvashatták" a hintóra festett címert, amely egyfajta esztétikai élményt is nyújtott - tette hozzá. A címertartalomnak történelmi olvasata van, művelődéstörténeti tartalma is van, például a megjelenített ruházaton, fegyverzeten, katonai cselekedeten, építményeken keresztül.
Mi lesz a kastélyok sorsa Erdélyben? Az erdélyi kastélyok hasznosítási lehetőségeiről folytatott kerekasztal-beszélgetést a Kastély Nap keretében, az Erdély Café sátorban Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, Gál Sándor, PONT Csoport, a keresdi tematikus táborok szervezője, Fóris Csaba, a marosugrai Haller kastélyszálló tulajdonosa és Nemes Zoltán, Ternio Pontis kft., ingatlanpiaci szakértő. A beszélgetés több pontból is megvilágította az erdélyi kastélyok és kastélytulajdonosok helyzetét. A résztvevők következtetéséből kiderült: a kastélyok felújítása óriási befektetést igényel, amelyre a nemesi családok utódainak az esetek nagy részében nincs pénze. Azelőtt a grófok, bárók tulajdonában nemcsak a kastélyok, hanem erdők, földbirtokok is voltak, amelyekből fenntartották őket. Erdélyi Nemesi Családok. Ma ez nem így van, ezért a felújított épületekben valamilyen tevékenységnek kell otthont adni. Egyes esetekben társadalmi célú hasznosítás, más esetekben a gazdasági-turisztikai egységgé alakítás jelentette a megoldást.
szerző: Kovács Evelin Felhasznált források: MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Tudományos Irattár, MOB iratok 1914/34; 1916/536 MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Tudományos Irattár, Lymbus, ltsz. K 369, No. 19., ltsz. K 305, No. 11. (Möller István-hagyaték) Válogatott szakirodalom: dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, Athenaem Rt. kiadása, 1927. Bíró József: Erdélyi kastélyok. Budapest, Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), 1943. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1970. Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541–1720. Budapest – Kolozsvár, Teleki László Alapítvány – Polis Könyvkiadó, 2003. Székely Miklós: Az ország tükrei: A magyar építészet és művészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák –Magyar Monarchia korának világkiállításain. Budapest, CentrArt Egyesület, 2012. Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt: "Isten segedelmével udvaromat megépítettem…" – Történelmi családok kastélyai Erdélyben.
Természetesen nem ördögtől való, ha egy kézzel rajzolt skiccet - családi tabellát rajzolnak fel, majd azt is átadják nekem a kutatás előtt. Ezen iratok- és feljegyzések átadása után egy találkozó vagy levélváltás alkalmával meghallgatom / átnézem a családi történeteket, és egy megbízólevél kitöltése után után már el is elkezdem a kutatást. Minden olyan családtagnak is megpróbálom az adatait kikutatni amennyiben nem ütközik a törvények adta szabályzatokkal, akiknek csak például a születési vagy halálozási évkörét ismerjük, de a hónapot és napot nem. Fontos tudnia, hogy egy-egy kutatott alanynak mindhárom életeseményével kapcsolatos anyakövi bejegyzését megkísérlem felkutatni a születését, - házasságát, - és halálozását egyaránt. A polgári (más néven állami) anyakönyvek vizsgálata után (kutatható tárgyév – 1895. 10. 01. ) következnek a felekezeti anyakönyvek vizsgálatai a hozzám legközelebbi levéltárban - egy zárt levéltári rendszerben, ahol is az adott településen / településeken majd addig lehetséges a kutatás ameddig a tárgyban forgó település anyakönyvezése elkezdődött.