1052 Budapest V. kerület Türr István utca 5 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Törökszentmiklós, Türr István utca overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
Nézze meg a friss Budapest térképünket! Üzemmód Ingatlan Ingatlanirodák Térkép 1 db találat V. ker. Türr István utca nyomtatás BKV be nagyobb képtér Ide kattintva eltűnnek a reklámok Térképlink: rr_István_utca
info Lépj kapcsolatba a hirdetővel Magánszemély
1692-ben a külső falakon történtek javítások. Több forrás szól a kurucokat kiverő császáriak rongálásairól is. 1717-ben három szobát, egy palotát (nagytermet) hoz rendbe. Forgách kastély szécsény. Az 1724-ben készített leltár már nyolc kisebb-nagyobb szobáról, két nagyteremről, a konyháról, sáfárházról, cselédházról, és a még álló kerek toronyról számol be. A leltár az ingóságokat is részletesen felsorolja, melyből kiderül, hogy a dúsgazdag katolikus főúr rendkívül puritán módon élt. A zálogjogon birtokló Kohárytól azonban a Forgách-család visszaváltja birtokait – valószínű, hogy a részletes leltár is ezért készült – és már ekkor építkezésbe kezd. Forgách János nógrádi főispán (1690-1735) és felesége Cziráky Margit szerezte vissza a szécsényi uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban azonban Forgách János két fia között birtokelosztás történt, emiatt a család két ágra szakadt: idősebb fia János (1724-1774) örökölte a gácsi uradalmat, még fiatalabbik fia Zsigmond (1728-1769) a szécsényit. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető.
Szintén a városhoz tartozó Pősténypusztát 1301-ben említették először írásban, akkor még önálló községként. 2012. február 27-én került átadásra a Szécsény (Pösténypuszta) - Pető (Pet'ov) között megépült híd, mely lehetőséget ad a régi kapcsolódási pontok életre keltésére. Az új Ipoly híd az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás egykori elnöke emlékére a KATALIN nevet kapta.
A legutóbbi felújítás 2005 nyarán történt. Forrás: Forgách-kastély Saját tapasztalataink 2017 júliusában jártuk itt. Forgách kastély, Szécsény - GOTRAVEL. Az épület gyönyörű, nagyon szép, jelenleg a Kubinyi Ferenc múzeum működik benne. A Múzeumban különböző állandó- és időszakos kiállítások tekinthetőek meg, ezekről, a nyitvatartásról, jegyárakról és egyéb információkról a múzeum saját honlapján tájékozódhatnak. Megtekintések száma: 6825
Forgách-kastély Ország Magyarország Épült 1753-1763 Stílus barokk Család Forgách család Jelenlegi funkció Kubinyi Ferenc Múzeum Elhelyezkedése Forgách-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 04′ 60″, k. h. 19° 31′ 08″ Koordináták: é. 19° 31′ 08″ A Forgách-kastély Szécsényben, a település központi részén a Vár téren található. (Ady Endre u. 7. ) A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456 -ban már állt. Főoldal. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753-1763 táján építtette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. Forgách Zsigmondot 1602 -ben, a tizenöt éves háború alatt nevezték ki a szécsényi végvár kapitányává. Ezzel együtt ő lett a település földesura is. A későbbi években ő és utódai több környékbeli birtokot szereztek meg. Az uradalom 1846 -ig maradt a család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette meg Szécsényt a kastéllyal együtt. (Pulszky az 1848-49-es események alatt pénzügyi majd külügyi államtitkár volt, azután londoni követ.
A Forgách-kastély Szécsényi épületének elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A városi vár a mezővároson belül és abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak, később várkastélynak nevezi. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János, majd Mátyás király egészen biztosan a vendége volt. A török háborúk nagy pusztításokat okoztak az épületben, végül Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A II. világháború erősen megrongálta az épületet, felújítása az 1960-as években kezdődött. A legutóbbi felújítás 2005 nyarán történt. Információ: Szécsény város Egyéb érdekességek, ajánlók. Hollókő vára A környéken van szállásod, szolgáltatásod? Hogyan tudsz szerezz több érdeklődőhöz eljutni? Szécsény Forgách–Lipthay-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. Ajánlanál egy tartalmat a megjelent cikkhez? Megteheted az alábbi linkre kattintva! További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg. Tűztorony A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben. Ferences templom Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja.
A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető. Forgách Zsigmond után második fia József örökli, a nagy angolpark létesítése az érdeme. A 19. század második felében a Pulszky család birtokolja a kastélyt, kivéve az 1849-1867 közötti időszakot, amikor a császári kincstár tulajdona volt. 1900-ban Gross Jenő budapesti ügyvéd vette meg és 1943-ban adta el báró Lipthay Bélának. A háború erősen megrongálta az épületet, felújítása az 1960-as években kezdődött.