2019 szeptemberében ismét megrendezésre került Milánóban a Cersaie kiállítás, Európa nagyszabású kerámiaburkolat és fürdőszobaexpója, ahol a legújabb trendeket vonultatják fel az ágazat meghatározó gyártói. A bemutatott termékek széles skálán mutatják meg a burkolatok, szaniterek, kiegészítők és a fürdőszobabútorok új divatirányzatait. Járólap trend 2015 cpanel. Óriáslapok minden felületre A korábbi trendeknek megfelelően továbbra is hódítanak a nagyméretű burkolólapok. A Cersaie kiállításon számos gyártó bemutatta óriáslapjait, amelyeket akár már extrém nagy méretben, 160×320 centiméteres változatban is beszerezhetünk, hogy aztán fürdőszobánkat, nappalinkat díszítsük vele. A legújabb innovatív anyagokat azonban még homlokzatra is felhelyezhetjük, így igazán különleges megjelenést kölcsönözhetünk otthonunknak. A kültéri burkolatok új generációi A kültéri burkolatok esetében a jövőben is várhatóan a két centiméteres vastagságú lapok dominálnak majd, ám ezek is egyre nagyobb méretben gördülnek le a gyártósorról. Az elterjedtebb 120×120 centiméteres darabok mellett ugyanis már ebben a szegmensben is elérhetővé váltak az 160×320 centiméteres változatok.
Új népi, vagy rusztikus urbán stílus Ha ezt a vonalat szeretnénk követni, akkor a természetes anyagokat (beton, fa, stb. ), vagy az ilyen hatású burkolatokat keverjük hagyományos mintákkal, dekorokkal. Így nagyon kellemes hangulatú, kicsit klasszikus, kicsit modern tereket teremthetünk. Ez a trend hívta életre a Gayafores egyik legsikeresebb családját, a Heritaget, amely tökéletesen kombinálható fa hatású vagy beton jellegű burkolatokkal. Járólap trend 2019 layered bracelets. Szintén ebbe az irányba illeszkedik a Brick sorozat is. Nordic, északi stílus (Hygge, lagom) Ez az egyik legnépszerűbb trend ma Magyarországon. Lényege az egyszerűség és a rend, rendszer. Nagy terek, világos tónusok, minimális dekor a kulcsa a stílusnak, ahol a világos, visszafogott burkolatok nem tolakodnak, de hozzájárulnak az entriőrök hangulatához. A Gayaforesnek ebben a stílusban is több képviselője van, mint a Brickbold és a Brooklyn, vagy visszafogott fa hatású burkolatok, mint az Oregon miel, a Tribeca Gris és Blanco … Eklektikus vagy New Memphis Ezt a stílust azoknak javasoljuk, akik szeretnek különbözni, "bevállalósabb"-ak.
Az utóbbi alkotás a korábbi képek és képleírások kapcsán megannyiszor említésre kerül. Ugyanakkor a folyamatos előre utalás és a kép megtekintésének ígérete kifejezetten fel tudja csigázni a nézőket és a megannyi előzetes ismerettel feltöltődött látogató számára a festmény a festő sikereinek és kudarcainak ismeretével, még mellbevágóbb élmény lehet. Már a kiállításra belépve az első teremben elhelyezett idővonalon hangsúlyozásra kerül, hogy az 1873-ban befejezett festmény és későbbi műveinek kezdeti sikertelenségei mennyire meghatározták a művész pályáját, a képek és az életmű tematikus újrakeretezésével, a megismert sikerekkel Szinyei ikonikus képe és a körülötte kialakult kultusz, ennél a műnél találja meg igazán a jelentését. Wilhelm Leibl (1944–1900) Szinyei Merse Pál arcképe, 1869 olaj, vászon, 139, 5 × 102 cm ltsz. 10. B Szépművészeti Múzeum, Budapest A kiállításon több Szinyeiről készült portré is látható, ilyen többek között a Wilhelm Leibl által 1869-ben kevés színnel festett nagyméretű befejezetlenül maradt félalakos portré, ahol a festőt kortársa vállaira hanyagul vetett kabátban, cilinderben, cigarettával a kezében jeleníti meg.
Belföldön 15 000 Ft felett ingyenes a kiszállítás Szinyei Merse Pál munkáiból az utolsó átfogó kiállítást három évtizede láthatta a közönség a Magyar Nemzeti Galériában. Azóta több mint száz éve eltűnt festmények kerültek elő, s így új képek, új összefüggések tárulnak föl a kiállításon, nemzetközi párhuzamok mentén: Gainsborough és Monet, Bastien-Lepage és Courbet, Wilhelm Leibl és Arnold Böcklin most kiállított művei mellett mutatkozik meg igazán Szinyei jelentősége. A tárlat és az azt kísérő magyar és angol nyelvű katalógus nemcsak a páratlanul gazdag életműre koncentrál, hanem Szinyeit érő hatásokat és utóéletét is eddig példátlan részletességgel kívánja megmutatni. A katalógus tanulmányai között választ kaphatunk további kérdésekre is: a 19. századi képzőművészet két legfontosabb irányzatának - impresszionizmus és a naturalizmus - vizsgálata révén a kiállítás egyik kurátora Szinyei Merse Pál művészetére vonatkoztatva a terminológiákkal kapcsolatos problémákatra világít rá, illetve bemutatja ezeknek sok esetben átmeneti érvényű, korabeli és mai értelmezési lehetőségeit.
A Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítás 2022. február 13-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria földszinti termeiben. Szöveg és fotó: Mészáros Ákos Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. december 12-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
A Majálist és a Pacsirtát ismét kiállítja Bécsben és Münchenben is, de megint csak kevés sikerrel – még mindig túlságosan újítónak bizonyul. 1884-től hosszú éveken át nem fest semmit. Felesége nehezen viseli a megpróbáltatásokat, és elválik tőle. 1896-ban, az ezredévi kiállításon nyolc festménye végre elismerésre talál. A Majális múzeumba kerül. 1901-ben főműve a müncheni Glaspalast nemzetközi kiállításán első osztályú aranyérmet nyer. 1906-ban az addig raktárban őrzött Majálist végre kiállítják a Szépművészeti Múzeumban. Hány év telt el a megfestése óta? Több mint harminc. Ennyi idő után kapta meg végre az elismerést. Szinyei az utolsó éveiben már csak tájképeket fest, természet után – alla prima –, a szabadban. 1920. február 2-án hal meg, majd negyven nappal később barátai megalakítják a Szinyei Merse Pál Társaságot. A már említett Pacsirta című kép mellett feltétlenül meg kell említenünk az 1910-ben festett Parkban című művét is. Ez a legnagyobb méretű festmény, amit Szinyei a munkássága során festett.
Az akkori kiállítást a festő dédunokája, Szinyei Merse Anna kúrálta, és mind a szakma, mind a közönség nagy ovációval fogadta. Azóta idehaza nem volt a festő életművét felvonultató kiállítás. Ez alkalommal a Szinyei életművet úgy mutatják be a kurátorok, hogy a festményeket különböző szempontrendszerek alapján folyamatosan (re)kontextualizálják. A festő pályája így nem a megszokott kronologikus íven keresztül rajzolódik ki a tárlaton, hanem több másik festménnyel párokba rendezve. A kiállításon látható 120 festményen Szinyei munkái mellett olyan hazai és külföldi pályatársak alkotásai is helyet kaptak, mint Gainsborough, Monet, Sisley, Corot, Courbet vagy Wilhelm Leibl. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a festő képei úgy jelennek meg, hogy az időbeli sorrendiség és a történelmi háttér csupán másodlagos rendezési szemponttá válik, és a hangsúly festőt és kortársait foglalkoztató témákra, pályájukat meghatározó kiállításokra kerül. Így a kiállítást alkotó tematikus egységek határozzák meg a legismertebb remekművek körüli kereteket.