0. 17 százalékot, növekedett 308. 25 forinton jegyezte a Magyar Nemzeti Bank. 0. 01 százalékot, növekedett 308. 77 forinton jegyezte a Magyar Nemzeti Bank. 308. 79 forinton jegyezte a Magyar Nemzeti Bank. 2021-05-07
2, 56 116, 46 36, 33 16, 78 18, 33 6, 63 48, 16 8, 19 72, 66 45, 22 16, 24 139, 64 16, 95 7, 53 401, 70 99, 50 39, 80 33, 50 1978. március 3. 17, 62 39, 00 1978. április 24. 34, 08 18, 15 17, 04 37, 83 1978. június 1. 82, 69 1978. augusztus 1. 43, 92 33, 43 19, 06 8, 47 18, 54 6, 96 381, 60 37, 45 1978. november 1. 32, 00 1978. november 10. 2, 71 123, 38 30, 41 20, 58 19, 43 7, 03 51, 08 17, 97 7, 18 35, 58 1979. február 15. 41, 63 4, 49 43, 86 17, 99 136, 85 367, 87 77, 74 1979. április 10. Mnb dollar árfolyam . 73, 61 43, 40 1979. május 10. 2, 66 120, 91 31, 02 19, 04 52, 10 42, 98 16, 11 1979. július 12. 6, 88 52, 89 77, 30 131, 76 74, 46 -
A Magyar Nemzeti Bank deviza-középárfolyamai CHF 1 EUR GBP USD AUD BGN 2022. 07. 15. 410, 93 404, 08 476, 43 402, 83 271, 35 206, 6 2022. 14. 415, 44 409, 82 484, 38 409 275, 67 209, 53 2022. 13. 417, 78 410, 43 486, 21 408, 92 277, 29 209, 84 2022. 12. 419, 75 413, 78 488, 97 413, 33 277, 72 211, 55 2022. 11. 412, 69 483, 69 404, 19 275, 17 209, 11 2022. 08. 410, 46 405, 63 478, 67 401, 06 273, 32 207, 39 2022. 07.
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Múlhatatlan idő "Elmúlt, mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak. " – Végh György örökérvényű gondolata kínált fogódzót a Magyar Állami Népi Együttes társulata számára a Múlhatatlan idő című tánckoncert színpadra állításához. Graphic separation element Mi, a hagyományban élők, - a mögöttünk hagyott évek során - számtalan, paraszt emberekkel közösen megélt pillanatot őrzünk magunkban. Emlékeket, melyeket búvópatakként hordozunk magunkban, hogy azok a legváratlanabb pillanatokban bukkanjanak fel, bearanyozva mindennapjainkat. Ilyen pillanatok közös megélésére hívjuk a tisztelt nézőt. Találkozásra, egy látszólag elmúló kultúra utolsó képviselőivel, énekesekkel, muzsikusokkal, táncosokkal. Felmutatva a reményt, hogy az elmúlás valóban csak látszólagos, hiszen van folytatás, újabb és újabb generációk lépnek a régiek helyére. Az alapításának hetvenéves évfordulóját ünneplő Társulat a Múlhatatlan idő című előadásában együtt lép színpadra a Kárpát-medence legkiválóbb magyar- és nemzetiségi hagyományőrzőivel, valamint Európa és Közép-Ázsia számos országából érkező népművésszel, zenésszel, énekessel, táncossal.
De ugyanakkor itthon is lassanként feledésbe merült a nép igazi művészete. A városokban, a hangversenytermekben s a különböző szórakozóhelyeken bemutatott,, népi művészet" nem sokban különbözött attól, amit a nagyvilág különböző kávéházaiban, és mulatóiban nyújtottak,, magyar zene, néptánc" címén. A népművészet legfeljebb vásári egzotikumnak számított. A 20. század elejétől új áramlat söpört végig Európában. A zeneszerzők és tudósok a folklór felé fordultak. Az általános érdeklődés és fellendülés szinte parancsolóan követelte egy példamutató, reprezentatív hivatásos együttes megteremtését. Így került sor 1950 -ben a Magyar Állami Népi Együttes megszervezésére. Az együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenés közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László [1] és Rábai Miklós voltak. Az első önálló bemutató helyszíne a Városi Színház, a későbbi Erkel Színház volt.
Borítókép: Kiss Balázs és Farkas Fanni táncol a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi, 70. április 27-én (MTI/Máthé Zoltán)
A Reggeli Express szerdai vendége Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Harangozó Gyula-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja. A beszélgetésben felidézzük az együttes 70 éves évfordulóját, amit a koronavírus-járvány miatt nem tudtak méltóképp megünnepelni, így a sorozat idén is folytatódik. Ennek egyik állomása a Tánc-Tánc-Tánc – jubileumi előadássorozat. Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes produkciója, kiegészülve a Győri Balett Romance – Kodály Zoltán műveire című darabbal. A Romance és Tánckánon című előadás március 26-án lesz látható a Hagyományok Házában. Győri Balett: Romance – Kodály Zoltán műveire Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből… Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabuk.
Rábai Miklós koreográfiái ugyanúgy megjelentek a színen, mint az én "táncírásaim". A zenei vonalról, a Szolnoki Szimfonikusokról, a Szent Efrém Férfikarról, Ferenczi Györgyről és az 1ső Pesti Rackákról, valamint Lajkó Félixről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Két évtized után tértünk vissza a Tisza-parti városba, zsúfolt ház előtt játszhattunk, a közönség felállva ünnepelt minket. A siker fényében méltán adtuk korábban az előadás alcímét: " Parádé a csillagok alatt". A másik emlékezetes évforduló: a Naplegenda bemutatójának huszadik évfordulóját ünnepelhettük. Ez az előadás – az Ecseri lakodalmas mellett –két évtizedet élt meg, és legtöbbet volt a repertoáron. A jeles évfordulót a Tokaj Fesztiválkatlanban tartottuk meg azzal a kiegészítéssel, hogy egyes részeihez élőzene is társult. A koronavírus majdnem megakadályozta a jelenkor egyik legkedvesebb műsorának az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című, Tamási Áron műve nyomán készült darab bemutatóját. Három nekifutás után került színre, s az eddigi visszajelzések alapján meggyőződhettem arról, hogy nagyon helyes volt járatlan útra lépni, de az Együttes tehetségét bizonyítja, hogy az "ismeretlen ösvény" akadályait is biztosan győzte le.
A Tiszta forrás elsőként vállalkozott arra, hogy olyan összművészeti produkciót állítson színpadra, mely Bartók arab népzenéhez kötődő munkásságát helyezi középpontba: az előadás alkotói a különböző népek zenéjének kölcsönhatására, a különböző kultúrák közötti párbeszéd természetességére igyekeznek felhívni a figyelmet, és ehhez olyan átélhető, izgalmas formát kerestek, melyben sokféle műfaj alkot szerves egységet. Az előadás magyarországi bemutatójára 2022. április 8-án kerül sor a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.