Tarcal határában, az Ó-temető feletti dombon magasodik 2015 óta Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobra, az Áldó Krisztus szobor. A 8, 5 méter magas, 50 tonna súlyú művet egy istenhívő vállalkozó, Petró Attila adományozta a községnek. A férfi korábban a helyi Szent Teréz kápolnában talált egy Krisztust ábrázoló képet, ekkor merült fel benne a szobor ötlete. Az alkotást egy szerencsi szobrászművész, Szabó Sándor készítette el öt gránittömbből. Stílusában, látványában a Rio de Janeirói Megváltó Krisztus szobrát idézi. A tarcali Áldó Krisztus szobor (Fotó: MTI / Cseke Csilla) A szobor környékén, az adományozó kérésének megfelelően parkosított sétányt alakítottak ki. Ha szeretnétek felsétálni, hogy közelebbről is megcsodálhassátok a monumentális művet, egy 377 méter, illetve egy hosszabb, 561 méter hosszú útvonalon is megtehetitek. A feljutást lépcsősorok, korlátok is segítik. Átadták a tarcali Áldó Krisztus szoborhoz vezető zarándok- és panorámasétányt - Hírek / Hír. A padoknál, asztaloknál pedig lehetőség nyílik megpihenni. Az Ó-temetőnél lévő dombon magasodik az alkotás (Fotó: MTI / Cseke Csilla) A dombtetőre érve az Áldó Krisztus szobor mellett a körpanorámában is gyönyörködhettek.
Zemplén » Látnivalók, Természet A legimpozánsabb magyarországi Krisztus szobor A tokaji borvidék legmonumentálisabb látványossága kétségkívül, a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobra. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. Áldó Krisztus szobor Archives | Szabad Föld. A Szobor és a sétány látogatása Petró Attilának köszönhetjük a rendkívüli látványosságot, aki a tarcali Szent Teréz-kápolnában talált egyszer egy Áldó Jézust ábrázoló képet, az egyébként márvány- és kőfeldolgozással foglalkozó cégvezető ekkor határozta el, hogy megépítteti hazánk legnagyobb Jézus szobrát. Öt hatalmas gránitdarabból készítették el szobrászművészek a gigantikus alkotást, melyet Tarcal községnek adományozott készíttetője, azzal a feltétellel, hogy megfelelő, kulturált körülményeket teremtenek látogatásához. 2015 tavaszán Ternyák Csaba egri érsek szentelte föl a 8, 5 méter magas, 50 tonna súlyú monumentális szobrot. 2015 októberére a hozzá vezető sétányt is kialakították pihenőkkel, lépcsősorokkal, sétautakkal, a domb környékét méltó módon rendezték.
A törzs és a karok részletes megtervezését Heitor da Silva Costa építészmérnök végezte. [4] Az óriási mű a húszas évek rendkívül felkapott művészeti irányzatának megfelelően, art deco stílusban készült. A hatalmas Jézus-szobor fő szerkezeti elemeit vasbetonból öntötték, külső borításához a jó ellenálló-képességű és a részletek finom kidolgozására is alkalmas zsírkövet használták. [5] A szoborhoz felhasznált követ Svédországból, a Malmö községhez tartozó Limhamnból szerezték be. Az emlékművet elemekre bontva szállították Párizsból Rio de Janeiróba, majd – egy külön erre a célra épített – kisvasúttal vitték fel a Corcovadóra és a hegyen állították össze. A munkálatok öt évig – 1926 – 1931 – tartottak; a Megváltó Krisztus szobrot 1931. október 12-én ünnepélyes keretek között avatták fel. [5] [6] Az emlékmű elkészítésének költsége 250 000 USD volt, amit főként adományokból gyűjtöttek össze. [7] További állomások [ szerkesztés] 1965 -ben VI. Pál pápa jelenlétében megismételték az avatási szertartást.
A szobor öt gránittömbből áll, mely 8, 5 m-es magasságával és közel 50 tonna súlyával, Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobra. A több mint 1400 km-es Mária út egyik megállójaként is funkcionál a szobor, az őt körülölelő sétánnyal. A sétány bejárása közben csodálatos panoráma tárul az idelátogatók elé, továbbá meglátogathatják a sétány közelében elhelyezkedő Tarcali Bányatavat és a hegy oldalában kialakított Amfiteátrumot is. Zarándok- és panorámasétány A Könyves Kálmán utcában, a református és a katolikus templom közötti részen találjuk a parkolót, járművek elől elzárt terület a domb. A parkolóból a táblákat követve indulunk fel az aszfaltos úton a házak között a domb irányába. A kulturált, aszfaltos sétaút lustán kanyarog fel a gyümölcsfákkal ritkásan beültetett dombra. Útközben pihenőpadokat, piknikező helyeket találunk. A szobor alá érkezve, választhatunk, hogy a nyílegyenes lépcsősoron kapaszkodunk fel közvetlenül a szoborhoz, vagy a kényelmes sétányon maradva kis kerülővel megyünk fel.
Ők kiabáltak aztán a puttonyos legényeknek, férfiaknak, akik - az akkor még fából készült - puttonyba gyűjtötték a szőlőt. A szemeket préselés előtt összezúzták, ezután indult a tulajdonképpeni borkészítés. Természetes volt, hogy a munka alatt vidám énekszótól, viccektől volt hangos a vidék. Szüret után A nap végén a szüretelők szüreti koszorút vittek a vállukon, amely szőlőfürtökből, búzával, szalagokkal díszített koszorú volt. Régen a földesúr kapujába gyűlve dicsérték a termést, s a földesúr tartott este aztán táncos mulatságot. A szüreti időszakban még ma is sok helyen ünnepelnek szüreti felvonulásokon az emberek. A régi idők szereplőiről - a bírót, csőszlányokat, csőszlegényeket, táncmestereket - ma beöltözött emberek emlékeznek meg. A szüret elengedhetetlen szereplője a borkirály, aki az esti mulatságért volt egykor felelős. Szureti felvonulás wikipédia . Nem maradhat ki a menetből a hordóra ültetett piros ruhás férfi bábu, az úgynevezett baksus - figura. Eredete valószínűleg Bacchusra, a rómaiak bor-istenére vezethető vissza.
Szépasszonyvölgy Weekend - Magyarország legnagyobb pincefesztiválja; Helyszín: Szépasszony-völgy; Időpont: Szeptember 23-25. Idén ősszel kerül megrendezésre az I. Szépasszony-völgy Weekend hagyományteremtő jelleggel. A rendezvény az egri szüret köré épül izgalmas programokkal, széles étel és italkínálattal. Szüreti felvonulás, interaktív szüreti játékok felnőtteknek és gyerekeknek, családoknak nagy nyereménnyel. Különleges borok, ételek, koncertek, előadások, pinceszínház, pincemozi, pincebuli, szüreti mulatság hajnalig. Fb. esemény: A Máraiban: 2016. szeptember 23., péntek 19. 00 Táncbemutatók 20. 00 ☆☆ KASZA TIBI ☆☆- élő nagykoncert 21. Hagyományőrző ünnepségek és szokások Felsőszölnökön – Wikipédia. 00 Retro Disco Koko-val Csillagtérben: Salsa Party 2016. szeptember 24., szombat: 20. 00 ☆☆ Rajkó Zenekar ☆☆ utána mulatság hajnalig. Csillagtérben: Disco A pincékben: ★ 4-es pince ★ Szarvas Pincészet Kóstolj és játsz: Csigafutam. Pénteken a roma hagyományok bemutatkozása. ★ 14-es pince ★ Kiss Pincészet Élény lopózás - Izgalmas játék a szüret hangulatában a finom borokkal, vicces meglepetésekkel.
Ma 2022. július 7, csütörtök - Appolónia napja van. Holnap Ellák napja lesz. Menü - Navigáció Hírek Önkormányzati hírek Önkormányzati választás 2019 Intézményi hírek Iskola Óvoda Egyházi hírek Egyesületi hírek Egyéb hírek Pályázatok Címek, elérhetőségek Keszegi programok Képgalériák Videók 2010 2010. évi szüreti felvonulás - videó 2010, I. Keszegi Favágó- és főző verseny - video 2011 2011, II. Keszegi Favágó- és Főzőverseny - video 1. Szüreti hagyományok. 2011, II. Keszegi Favágó- és Főzőverseny - video 2.
Nagyszombati tűzgyújtás [ szerkesztés] Nagyszombat éjjelén a faluban több helyen is tüzeket gyújtanak, és reggelig tartó zenés, mókázós estéket tartanak. A tüzeket méteres hasábfával táplálják, régen a nagyszombatot megelőző héten a fiatalabbak az erdőket járták, és tuskókat ástak ki tüzelőnek. Az ismerősök a mulatság éjjelén összegyűlnek, együtt iszogatnak. A fiatalabbak karbiddal durrogtatnak. Ilyenkor festékesdobozba, vagy nagyobb fiatalok kétméteres vaságyúkba karbidot raknak, vizet öntenek rá, majd az ágyú fedelét rákalapálják. A fejlődő gáz egy kis lyukon tör ki az ágyú másik végén, amelyet a kellő koncentráció elérésekor meggyújtanak, és az hatalmas hanggal elsül, elrepítve az ágyú tetejét. Szüreti felvonulás wikipédia a nap képe. [1] Az éjszakai mulatozás általában hajnalig tart, bár gyakran reggel is vannak még durrogtatók. Szokás, hogy a vasárnapi reggeli misén megjelennek az emberek a szombati mulatság után. Irodalmi hivatkozások [ szerkesztés] Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469 Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Egy amatőr videó a karbidágyú elsütéséről
1856 -ban a kolera pusztított itt, és mintegy 400 áldozatot követelt. A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott. 1910 -ben 2295 lakosából 2286 magyar volt. Ebből 2259 római katolikus, 34 izraelita volt. A községhez tartoztak: Buzsáki-major (azelőtt Bel-major), Kéka-puszta, Kistatárvár, Csiszta-puszta, Czeria-szőlőtelep és Kund-puszta is. Kéka [ szerkesztés] Kéka-puszta helyén a középkorban egy nagyobb falu feküdt, melynek neve előfordul már az 1332 - 1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely, melynek 1327 -ben lelkésze is említve volt. Szüreti felvonulás wikipédia glam museu paulista. Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77, 3%-a magyarnak, 1, 4% cigánynak, 3, 7% németnek mondta magát (19, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67, 4%, református 1%, evangélikus 0, 9%, görögkatolikus 0, 2%, felekezet nélküli 4% (26, 2% nem nyilatkozott).
A szekér tetejére egy menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett párt ültettek. A menetet farsangi maskarások és egyéb jelmezesek kísérték. Napjainkban általában már egy-egy falun, vagy területen kell keresztül húzni a kivágott rönköt, eltolva inkább az ünnepség jellegét egyfajta búcsúi ünneplésbe. Szüreti mulatság [ szerkesztés] A falu elejétől felvonulnak a falu központjáig, köszöntve a sikeres szüretet. Ilyenkor szekerekkel, kerti traktorokkal, és egyéb hasonló járművekkel hosszú, és lassú sor indul meg. A sort mindenféle alakoskodó, Farsang és Léna, zenészek, orvosnak, rablónak, kéményseprőnek öltözött emberek kísérik. Falunap_036 | Keszeg község honlapja. A járműveken változatos csoportok foglalnak helyet, asszonykórus, általános iskolai énekkar, kovácsok, must-préselők, tolltisztítók, kukorica-fosztók, stb, akik énekelnek, illetve végzik a saját mesterségüket. A frissen csapolt mustból, a megmaradt óborból az út mellett bámészkodókat, és a szekereket kísérőket is megkínálják. A menet első szekerén a falu polgármestere és felesége ül díszruhában, harmonikással kiegészülve.
1675 -ben Pribérdi Jankovics István és testvérei: Péter és Boldizsár, valamint rokonuk, Csopaky Judit Mészölyné, pert indítottak özvegy Lengyel Zsigmondné, szül. Kisfaludi Kata, mint fiának, Lengyel Miklósnak, gyámja ellen Akts-Magyari, másként Buzsák birtokáért. A per 1678 -ban egyezségileg nyert befejezést, melynek értelmében Buzsák jobbágyait a Jankovics és a Lengyel családok között osztották fel. Ez a felosztás szolgált alapjául az újabb időben is használatos Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezésnek. 1715 -ben 44 háztartást írtak össze a településen. 1726 -ban felerésze még Jankovics Istváné volt, de a másik fele már a Lengyel és a Mérey családok között oszlott meg, míg 1733 -ban már az egész helység Jankovics István földesúri hatósága alá tartozott. 1767 -ben felerészén Jankovics Antal özvegye Fekete Julianna, felerészén báró Maithényi János, Vrancsics Pál vezérőrnagy, Baranyay Imre özvegye, Kis Barnoki Farkas Sándor, Mérey Lajos és Károly özvegye voltak a helység földesurai, a 20. század elején pedig Jankovics B. Gyula, Kund Gusztáv és gróf Széchenyi Imre volt itt a nagyobb birtokos.