Miskolci Egyetem Egyetemtörténeti Gyűjteménye (Múzeuma) Alapítás: 1986 Elérhetőségek: H-3515 Miskolc-Egyetemváros Tel. : (46) 565-111/16-17, 16-67 Nyitvatartás: hétfő–péntek: 10. 00–13. 00 Iskolai, szakmai csoportoknak előzetes egyeztetés szerint. Tel. Miskolci egyetem könyvtár telefonszám. : (46) 565-111/16-17 e-mail: Belépődíj: ingyenes Szolgáltatások: díjtalan tárlatvezetés, saját kiadványok és képeslapok árusítása Munkatársak: Az Egyetemtörténeti Gyűjteményt (Múzeumot), amely a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum keretein belül működik, 1985-ben hozták létre mint szakgyűjteményt, és 1986. január 1-jén kezdte meg hivatalosan a működését az egyetemi könyvtár épületében. A múzeum fő gyűjtőterülete a Miskolci Egyetem és elődintézményei (selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola, miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem) történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumanyagok gyűjtése. Az intézmény fő feladatának tekinti a diákhagyományok őrzését is a későbbi diáknemzedékek számára.
Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (k. k. Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián. A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. Miskolci egyetem könyvtára. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze - Szklenón - a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát. Tovább
Első alkalom: 2017. szeptember 19. A jógaprogramok részletei az Egyetemi Hírlevélben és Könyvtár Facebook oldalán megtalálhatók. Előadás a Könyvtárban szeptember 14-én: Öröm, Kapcsolat, Hivatástudat egyetemista szívvel Interaktív előadásra, beszélgetésre várja a Kedves Hallgatókat a Könyvtár és Dr. Korányi Mariann. Miskolci egyetem könyvtár nyitvatartás. Méghozzá olyan fontos, a hallgatókat érintő kérdésekre keresi a választ az előadó, hogy a változásokkal és kihívásokkal teli egyetemi életben hogyan tartható meg az egyensúly és elsősorban a lelki egészség? Hogyan kerülhető el stressz folyományaként kialakuló függőség, lehangoltság, depresszió és az elszigetelődés. A nagyobb felelősséggel járó, önállóbb egyetemista élet sok változást hoz. A szülőkről való leválás és eltávolodás, az intim párkapcsolatok kialakítása, a kollégista vagy éppen albérleti élet nehézségei fokozhatják a tanulással, a vizsgákkal és a követelményeknek megfelelni akarással egyébként is együtt járó stresszt. Mindemellett néhány régebbről hozott és fel nem dolgozott lelki természetű problémával is kibillenthet a hallgató a lelki egyensúlyból.
Januártól tervezték, szeptembertől valósul meg Lázár János miniszter egyébként még 2018. március elsején a Kormányinfón jelentette be, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás 2019. január 1-jétől bekerül a kötelező védőoltások körébe - ez a kötelezővé tétel a jelek szerint 2019 szeptemberére csúszik. Akkor az is elhangzott, hogy az ingyenesen elérhető bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. A tervek szerint a gyerekeket a házi gyermekorvosok oltják majd be - a megfelelő immunitáshoz 2 oltás szükséges, és nagyjából 2-3 hét alatt alakul ki a védettség. A bárányhimlő tünetei és kezelése A bárányhimlő általában a 10 éven aluli gyermekek betegsége, általában télen és kora tavasszal a leggyakoribb. Lappangási ideje 14-24 nap. Az első tünetek a láz és a fejfájás, ezt követi a betegségre jellemző kiütések megjelenése.
2019 szeptemberétől kötelező jelleggel 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a bárányhimlő elleni védőoltást. Szerző: Szülők Lapja | 2019-04-23. Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni védőoltás - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. 2019 szeptemberétől kötelező lesz Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 2019 szeptemberétől 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1, 3 milliárd forint költségvetési forrás jut. Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ. Horváth Ildikó kiemelte, hogy a nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly.
A bárányhimlő elleni védőöltásnak köszönhetően többé nem kell aggódni a gyermekkorban jellegzetes viszkető vörös foltok és a lehetséges komolyabb szövődmények miatt. A bárányhimlő az egyik leggyakoribb betegség, melyen az emberek nagy része már gyermekkorban átesik. A betegség rendkívül gyorsan, cseppfertőzéssel terjed, így az egy közösségben élő személyek szinte biztosan átadják egymásnak, de aki már egyszer átesett rajta, az nem fertőződhet újra. Ha a bárányhimlő ellen beoltott személy mégis elkapja a betegséget, az jelentősen enyhébb lefolyású lesz Forrás: A bárányhimlőt egy herpeszvírus, a varicella-zoster vírus okozza. Az egészséges szervezet általában képes hamar megbirkózni a betegséggel, ám a lehetséges szövődmények annál veszélyesebbek lehetnek. A vírus lefolyása után kialakulhat idegrendszeri vagy tüdőgyulladás, bőrfertőzés, és felnőtt korban visszatérhet övsömörként is. Emiatt 2019 szeptemberétől Magyarországon is kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás a kisgyermekek számára.
A kiütések igen nagy számban jelennek meg és kellemetlen viszketéssel járnak. A bárányhimlős kiütések bárhol megjelenhetnek a testen, akár a szájüregben és a fejbőrön is. A kiütések pár nap alatt kifakadnak és leszáradnak, de gyorsan újratermelődnek. A betegség vírusos jellege miatt csak tüneti kezeléssel enyhíthető: fájdalomcsillapító sziruppal, sok folyadékkal és antihisztaminos krémmel segíthetjük elő a gyógyulási folyamatokat. A bárányhimlő szövődményei A bárányhimlő ritka, de súlyos szövődményei a vírusos tüdőgyulladás, kisagyi gyulladás, agyvelőgyulladás, valamint másodlagos bakteriális felülfertőződések. 12-re nőtt a kötelező védőoltások száma A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.