A villa modernul es egyedulalloan van megtervezve, tobb kulonallo reszbol all ossze, amelyek egyben egy funkcionalis egyseget kepeznek.
Kluda szigete mind Splithez, mind Trogir városához nagyon közel van, a tengeri hajóforgalom nem messze a szigettől zajlik. A lakatlan szárazulaton említésre méltó épület nem található, csupán két darab kisebb romos ház található itt, melyek helyett újakat kell építeni, lakhatásra alkalmatlanok. Eladó szigetek Horvátországban. A földdarab kb Eladó Apartman Makarska Elso emeleti, 37 m2-es apartman, 780 m-re a strandtol, illetve a tengertol, nappali, szoba, zuhanykabinos furdoszoba, balkon, 1 parkolo hely a haz elott. A butor benne van az arban (konyha, agy es szekreny a haloszobaban, mosogep a furdoszobaban, kanape, asztal, SAT TV stb. illetve a kepeken lathato butor).
Például, ha két nagy test (például a Föld és egy meteoroid) a gravitációs mező vonzó hatása miatt összeütközik, a becsapódáskor keletkező hő a testek mozgási energiájából, áttételesen pedig a gravitációs mező energiájából származik. A rendszer azonban nem veszt tömeget (a kötési energiával kapcsolatosan) egészen addig, amíg ez a hő ki nem sugárzódik a világűrbe (ekkor azonban nyílt rendszernek kell tekintenünk a Földet és a meteort). Egészen hasonló megfontolások érvényesek a kémiai és atommagbeli helyzetre. Hogy kell kiszámolni a reakcióhő/kötési energiát?. A magreakciókban viszont az a tömeghányad, amely eltávozik fény vagy hő formájában, és mint kötési energia jelenik meg, gyakran sokkal nagyobb hányada a rendszer tömegének. Ez amiatt van, mert az erős kölcsönhatás (a magerő) sokkal erősebb a többi erőnél. Magreakciók esetén a "fény" – amelynek ki kell sugárzódnia, hogy eltávozzon a kötési energia – közvetlenül gamma-sugárzás lehet. De itt ismét nem jelenik meg tömegveszteség az elméletben, amíg a sugárzás el nem távozik, és amíg még a rendszer részének tekintjük, hiszen addig a tömeg még jelen van gamma-foton(ok) tömegeként.
A kötött rendszer alacsonyabb energiájú, mint az alkotórészei, amikor nincsenek kötött állapotban, emiatt a tömegüknek kisebbnek kell lennie, mint az összetevők tömegeinek összege. Olyan rendszerek esetén, melyeknél a kötési energia alacsony, ez a kötés utáni "veszteség" elég kicsi hányada lehet a teljes tömegnek. A nagy kötési energiájú rendszerek esetén azonban a hiányzó tömeg könnyen mérhető rész. Kötési energia – Wikipédia. Mivel a rendszerben minden energiaforma (amelyek nincs nettó impulzusa) rendelkezik tömeggel, érdekes kérdés, hogy hová lesz a kötési energia. A válasz nem az, hogy "átalakul" energiává (ez egy gyakori félreértés); hanem az, hogy átalakul hővé vagy fénnyé, és ebben a formában eltávozhat más helyre. A kötési energiából származó "tömegdefektus" csupán egy olyan tömeg, amely eltávozott. Mégis a tömeg megmarad, mivel a tömeg megmaradó mennyiség minden egyes megfigyelő rendszeréből nézve, amíg a rendszer zárt (hiszen az energia megmaradó mennyiség, a tömeg pedig ekvivalens az energiával). Emiatt, ha a kötési energia fény energiájává alakul, a tömeg például foton tömegévé alakul.
Egy kötés kialakulása mindig energiafelszabadulással jár (-), ezért egy kötés felbontása energiabefektetést igényel (+). Vegyük például a vízképzési reakciót: 2 H2 + O2 = 2 H2O. Ebben a reakcióban fel kell bomlania 2 db H-H kötésnek, 1 db O-O kötésnek, és létre kell jönnie 4 db H-O kötésnek (mivel egy vízben 2 H-O kötés van). Reakcióhő=2*(H-H)+1*(O-O)-4*(O-H) Mivel mindkét képlettel ugyanazt a reakcióhőt számolhatjuk ki, ezért ezeknek egymással is egyenlőnek kell lenniük. standard hőmérsékletet a 25, 0 o C-ot, vagyis a 298, 15 K-t választották:. Standard belső energia Szerkesztés A belső energia abszolút értékének a nem ismerete a gyakorlati életben nem okoz problémát, mert nem a tényleges érték, hanem egy-egy folyamatban a belső energia megváltozásának a nagysága a fontos jellemző. Például ha a földgáz elég, akkor az a fontos adat, hogy mekkora a belső energia különbsége az égési folyamat végén az égési folyamat előtti állapothoz képest. Az energiamegmaradás törvénye értelmében ennyi lehet a maximális energia, ami az égés során felszabadulhat, függetlenül attól, hogy kiinduláskor mekkora volt a belső energia tényleges értéke.
Ezek az energiák képezik a belső energia másik részét, amelyeknek viszont az abszolút értéke nem határozható meg. Egy rendszer belső energiáját kétféleképpen változtathatjuk meg: hőt (Q) közölhetünk a rendszerrel, vagy munkát (W) végezhetünk a rendszeren. A vizsgált rendszer szempontjából: ha hőközlés történik a rendszerrel, vagy munkavégzés történik a rendszeren, akkor a kérdéses tag(ok) előjele pozitív, ha hőt vonunk el a rendszertől, vagy a rendszer végez munkát a környezeten, akkor a kérdéses tag(ok) előjele negatív. Összességében A fenti egyenlet infinitezimális formája mely kifejezésben a kis δ jel arra utal, hogy sem a hő, sem a munka nem állapotfüggvény, így csak nem pontos megfogalmazásban vehetjük azok megváltozását. A térfogati munka Szerkesztés A munka leggyakrabban térfogati munkát jelent. Ha a rendszer nyitott, vagy állandó a nyomás és hőt vesz fel, szükségszerűen fellép a rendszer hőtágulásával összefüggő térfogatváltozás, ami térfogati munkavégzést is jelent: Ez a térfogati munka jelentős nagyságú, ha gáz halmazállapotú rendszerrel közlünk hőt, és elhanyagolhatóan kicsi, például szilárd testek melegítése közben.