(Ez a 26, 1 hektáros Felső parkot érinti, az Alsó park ma már jórészt beépített közterület. ) A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre 1998-ban és 2000-ben. (A Királyné kertjében ekkor bontották el a Horthy-bunker föld feletti részét. ) A díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Gödöllői királyi kastelypark . Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó részében maradtak fenn a Gödöllő környéki homokpusztarétekhez hasonlítható gyepfoltok, amelyekben fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka. A parkban megkezdődött a terület megtisztítása, a tájidegen növények eltávolítása, a beteg fák gondozása, majd a fiatal fák telepítése.
Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és a környékbeli településeket. Az egységes birtoktestté szervezett terület központjává a Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú Gödöllőt tette meg. A kastély építésével egy időben nagyszabású, tudatos településfejlesztésbe fogott. Ennek részeként alakíttatta ki a kastélykertet, amelyet az épület osztott Felső és Alsó kertre. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. Az udvart dézsás növények (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. Gödöllői királyi kastély programok. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött: a mozgalmas barokk szobor a görög mitológiai figurát, az oroszlánt legyőző Héraklészt ábrázolja. A balusztráddal határolt díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le.
A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a birtok még 9 évig zárgondnokság alatt volt. Az 1848–49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, a kerítéseket lerombolták, a vadállomány szétszéledt. A kastélyt és az uradalmat – két tulajdonosváltás után – a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. Az épületet és a parkot koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. Mindkettőt dús lombozatú fák szegélyezték. A Király kertje I. Gödöllői Királyi Kastélypark: Gödöllői Királyi Kastely Park Indiana. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt. Francia barokk kertek mintájára alakíttatta ki Grassalkovich I. Antal kastélya kertjét: a kastély mögötti rész lett a 26 hektáros Felsőkert, a kastéllyal szembeni rész az Alsókert (ma Alsópark, a Szabadság út túloldalán). A díszudvarról lépcsők vezettek a gesztenyefasor övezte, mitológiai hősök szobraival díszített Felsőkertbe, ahol két építmény is készült: a mesterséges dombra épült Királydombi pavilon (lásd: ott) a magyar uralkodók és honfoglaláskori vezérek arcképcsarnoka, vele szemben állt a ma már nem látható Lövöldeház.
A Grassalkovichok fiú ági kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, majd a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi pihenő rezidenciának. Francia barokk kertek mintájára alakíttatta ki Grassalkovich I. Antal kastélya kertjét: a kastély mögötti rész lett a 26 hektáros Felsőkert, a kastéllyal szembeni rész az Alsókert (ma Alsópark, a Szabadság út túloldalán). A díszudvarról lépcsők vezettek a gesztenyefasor övezte, mitológiai hősök szobraival díszített Felsőkertbe, ahol két építmény is készült: a mesterséges dombra épült Királydombi pavilon (lásd: ott) a magyar uralkodók és honfoglaláskori vezérek arcképcsarnoka, vele szemben állt a ma már nem látható Lövöldeház. Gödöllői királyi kastély belépő. Az Alsókert több kisebb kertre oszlott: virágoskert, zöldségeskert, vadaskert és a dámvadak kertje. Grassalkovich utódai átalakították a Felsőkertet: az angol tájképi kert kialakítását fia, II. Antal kezdte meg és unokája, Grassalkovich III. Antal herceg és felesége, Esterházy Leopoldina fejezte be: különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban.
A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben szétszabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. A pavilont 2004 novemberére felújították, a képeket rekonstruálták. A pavilon hatszög alakú, átmérője 6, 5 méter. Mária Terézia szobra A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. A szobor Zala György alkotása és 1907-ben készült. Kastélypark Gödöllői Kastély. Eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt, de a 20. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították. A második világháborúban Mária Terézia szobrát találat érte, egy része meg is semmisült. Camping kerékpár alkatrészek
Az Alsó park ma már jórészt beépített közterület. A Gödöllő központjában elhelyezkedő park a város meghatározó tájképi eleme. Az egykori erdő helyén kialakított parknak a város mezoklímája megőrzésében és a levegő tisztításában kiemelkedő szerepe van. A kastély parkjának alapterülete 5, 2 hektár, nevezetessége a királydombi pavilon. A telepített növényzet közül jelentős értéket képviselnek az akár száz éves, vagy azt meghaladó korú fák: óriás mamutfenyő erdei fenyő páfrányfenyő japán akác A terület énekesmadár faunája gazdag a környező erdős területekkel és vizes élőhelyekkel fennálló kapcsolat révén. Királydombi pavilon A Királydombi pavilont 1751-ben, Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal építette. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. Gödöllő - Városi Információs Portál. A kastély főhomlokzata előtt 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyústavat is létesítettek. Az épület északi szárnyát 1837-ben egy új narancsházzal bővítették.
A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A park beljebb eső részén, a gesztenyefasor végével egy vonalban 1930-ban úszómedence épült, kis öltözőpavilonnal. Az egykori főudvarmesteri épület mellett pedig teniszpálya működött. (Mindezek közül ma már csak az úszómedence látható. ) A II. világháború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult. A gyomos, elvadult parkba tájidegen növényeket telepítettek, s új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult kastélyrekonstrukció keretében megkezdődött a park rehabilitációja is.
Alföldi László ( Tiszadob, 1928. szeptember 23. – Budapest, 2015. május 5. [1]) geológus, hidrogeológus, a földtudományok doktora, az ELTE címzetes egyetemi tanára. Alföldi Lajos orvos és bakteriológus testvére. Életpályája 1928-ban született az akkori Szabolcs-Ung vármegyében, Tiszadobon. Apja Alföldi Lajos, anyja Aprendek Margit volt. Dr. Alföldi László: - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1948-1952 közt, geológusi oklevelét 1952-ben kapta kézhez, majd 1958-ban doktorált. 1979-től a földtudományok kandidátusa, 1989-től doktora. 1952-ben az Országos Tervhivatal bányászati osztályán kezdte pályafutását, majd a távlati tervezési főosztály munkatársa lett. 1956-1958 között a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóhelyetteseként, majd az uránkutatás osztályvezetőjeként működött. 1956-1964 között a mongol -magyar vízkutatási expedíció hidrogeológusa volt a Góbi-sivatagban. 1964-1972 között a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, majd az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat főgeológusa igazgatóhelyettesi minőségben.
Miután Botis a földre esett, az eset közelében állók látták, hogy bizony nagy a baj. Dr. Gyarmati Jenő, a csapat orvosa és segítői rögtön a pályára rohantak, majd hívták a mentőt, s közben megállapították, a futballista homlokcsonttörést szenvedett. Top 202 magán Idegsebész Magyarország - Doklist.com - 5/9. A mentő a Merényi Gusztáv kórházba szállította a sérült labdarúgót, ahol is Alföldi László idegsebész főorvos még az éjjel megműtötte a védőt. A beavatkozás sikerült, az operáció komplikációmentesen zajlott le – tudtuk meg az idegsebésztől. Alföldi László elmondta azt is: a homlokcsont erőssége nem hasonlítható például a sípcsonthoz, ezért Sorin Botis esetében nem csavarokkal rögzítették az eltört csontokat, hanem vékony drótszálakkal fogták össze őket. A nagy fájdalmakkal küszködő játékost a műtét idejére elaltatták, és csak hajnalban tért magához. A légiós az ütközés következtében sok vért nyelt, ezért időnként öklendezik és hány, de ez az ilyen jellegű sérüléseknél természetes – mondta az idegsebész. Információnk szerint Sorin Botisnak néhány napig még feküdnie kell, és csak a hét közepétől kelhet fel, az orvos szerint edzésen legkorábban két hét után vehet részt, de csak óvatosan mozoghat.
A sikeres műtét után remélhetőleg teljes gyógyulásra lehet számítani, de hetekig, megeshet, hogy hónapokig nem szabad edzeni. A rehabilitációs kezelés után dőlhet el végleg, hogy Sorin Botis futballozhat, és fejelhet-e még a jövőben. "
Orvosi konzultáció KEZDJE VELÜNK AZ EGÉSZSÉGES ÉLETET A DVTK Medicalhoz érkező páciensek minden esetben egy orvosi konzultáción vesznek részt. A konzultáció alkalmával történik az előzmények megismerése, melynek során a sérüléshez vezető okokat, a sérülés mechanizmusát próbáljuk megismerni, illetve egy fizikális vizsgálatot végzünk el a páciensen. Ezt követően – a pontos diagnózis ismeretében – készítjük el a terápiás tervet, melyben ismertetjük a kezelések fajtáját, a várható gyógyulási időt és eredményt. Alföldi László. Amennyiben szükséges, kiegészítő vizsgálatokat javasolunk.
1972-1985 között a felszín alatti vizek vizsgálatának főosztályvezetője, majd a Vízrajzi Intézet vezetőhelyettese, az OVH vízgazdálkodási főosztályvezetője. 1985-1990 között a Vituki főigazgatója. 1991-ben nyugdíjba vonult, de tovább oktatott az egyetemeken. 1969-től kapcsolódott be az egyetemi oktatásba, a Budapesti Műszaki Egyetem szakmérnöki tagozatán hidrogeológiát adott elő, 1973-tól az ELTE Természettudományi Karán geológiát tanított, 1994-től a Soproni Egyetem hidrogeológia tanára. Az ELTE címzetes egyetemi tanára. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 100-at. Magánélete 1951-ben kötött házasságot Balkovics Kornéliával, házasságukból két gyermek született, László (1953) és Zsófia (1960). Tudományos közleményeiből Abráziós diszkordancia nyomai a sajóvölgyi barnakőszéntelepek fedőjében. Budapest; Akadémiai Kiadó, 1959. 125-132. ill. ; Különnyomat a Földtani Közlöny ből; A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei. Ezredforduló, 1999. 1. sz. 3-8. Árvíz, belvíz, talajvíz.