A település földrajzi fekvése Harka, Magyarország északnyugati részén, Gyõr-Moson-Sopron megyében, az Alpokalján, Soprontól délre, 5 km-re, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felõl közelítve a faluba, a Harkai csúcs képe tárul elénk, régi nevén Kogelberg. A 276 m magas domb kõzete gnejsz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács. Történelmi áttekintés A falu nevének elsõ írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt oklevélen található környéke már a rómaiak korában lakott terület volt, Kr. elõtt 18-ban érkeztek erre a vidékre. Itt tartózkodásuknak néhány tárgyi bizonyítéka került elõ a századok során. A XVI. Soproni-hegység | Hárs József soproni helytörténész emlékhonlapja. században egy hatalmas szarkofágot találtak Harkán, feliratán a Scarbantia névvel (Sopron ókori neve). 900-ban a Kecske patakkal párhuzamos vízvezetéket találtak, amely a Keresztúri telephez vitte a vizet. Néhány év múlva Reitner Mihály harkai gazda a Naphegy közelében újabb római szarkofágot talált nõi csontvázzal, szaglóüregekkel és üveggyöngyökkel.
A japán kertek nyugalmát és finomságát legenda övezi. Ez a természet és művészet egy mérlege, visszatükrözi Japán esztétikus kivonatát. Japán kőkertet avattak fel 2009. augusztus 18-án a Barátság parkban, melyet a német SCHLOSS Ronsperg Jótékonysági Alapítvány ajándékozott Sopron számára a Páneurópai Piknik 20. évfordulójára. Kazuno jellemzője a művészet speciális megnyilvánulása és a gyakran megjelenő forróvízű fürdő. Minden évben Kazuno minden egyes városában különböző színes és mozgalmas fesztiválokat rendeznek. Ez a szokás körülbelül 80 éves múltra tekint vissza.
Sopron és környéke utcanév keresője Deák-kút Honnan hova tart: Récényi út mellett Elnevezés hatályba lépése: 1827 Fáber-rét Honnan hova tart: a Récényi úttól DNy-ra Elnevezés hatályba lépése: 1898 Elnevezés eredete: Valószínűleg Fáber Kelemené volt a 16. században. (Fabel? ) Jellegzetességek: Ritka növényei miatt országosan védett egykori legelő, csak gyalogosan látogatható. Mellette ültetett szelídgesztenyés. Gloriett (Vas-hegy) Honnan hova tart: Vas-hegy Hétbükkfa Honnan hova tart: Récényi út és Fáber-rét között Károly-kilátó Nyílegyenesen, tehát meredeken kaptat fölfelé a Károly-magaslati út a Városligetivel párhuzamosan, megcélozva a ródlipályát és a Károly-kilátóhoz vezető ösvényeket. Ez a Károly nem utolsó királyunk, akit a tájékozatlanok egy időben a hegy és a torony névadójának hittek. Romwalter Károly nyomdász, később tehetős nyomdatulajdonos, 1877-ben a hegyhátat és a ráácsolt kilátókunyhót önmagáról nevezte el. (Elvégre ő adta hozzá a pénzt. ) Ennek bizonyítékát a tanácshoz intézett német nyelvű beadványában találjuk meg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az éghajlat vagy klíma ( ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése. Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. Tudományos fogalomként az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az úgynevezett bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet ( WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő időintervallum. Az éghajlatot befolyásoló tényezők Évi középhőmérséklet a Földön Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása). A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
Az éghajlat vagy klíma ( ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés. Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. Az éghajlat elemei éghajlatot befolyásoló tényezők - YouTube. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum. Az éghajlatot befolyásoló tényezők [ szerkesztés] Évi középhőmérséklet a Földön Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A szélesség megfelel az egyenlítő (a Föld tengelyére merőleges vonal vagy sík) közötti távolságnak a bolygó bármely más pontjához képest. Az Egyenlítőtől vagy a 0 ° -tól a Föld az északi féltekén és a déli féltekén oszlik meg. A szélesség egyike az éghajlatváltozásért felelős természeti tényezőknek, mivel a hő az egyenlítőre koncentrálódik, eloszlatva a pólusok vagy a félteke felé.. Ez viszont befolyásolja a kapott napsugárzás mennyiségét, és a különböző időjárási állomások oka. A magasság A magasság egy függőleges mérés, amely kiindulási pontként vagy magasságként 0 a tenger szintje. Éghajlatot alakító tényezők by Krisztina Bálint. A magasságtól a nulla vagy a tenger szintjéhez képest a hőmérséklet csökken. Ebben az értelemben, amikor magasabb szintre lépsz, hidegebb. A magasság befolyásolja az éghajlatot a forró levegő tömegének csökkentésével, ezért csökken a hőmérséklet, és csökken a levegőben lévő nyomás.. Távolság vagy a tenger közelsége Minél közelebb van a tengerhez a hűvösebb éghajlat és fordítva. Ezért a tenger jelenléte befolyásolja a hely éghajlati változatait.
Ennek eloszlása nagy vonalakban a földrajzi szélességhez igazodik, s ez az eloszlás az alapvető oka az éghajlati övek kialakulásának. Minél közelebb esik egy pont a sarkokhoz, éves átlagban annál kevesebb napenergia melegíti. Alakulása attól függ, hogy egy adott térség a napsugárzással mekkora hőenergia-mennyiséget kap, abból mennyit használ fel és mennyit ad át környezetének. Az adott területre jutó hőenergia mennyiségét emellett légköri tényezők is befolyásolják: a napsugarak légkörön át megtett útja, a légkör sugárzásátbocsátó képessége, vízgőztartalma és szennyezettsége, illetve a felhőzet. A felszín anyagi összetétele A napsugárzás formájában beérkező energia különböző sajátosságú felszíneken aktivizálódik, illetve egy adott csapadékmennyiséget is különböző tulajdonságú felszínek fogadnak be. Mindenekelőtt a talaj anyagának fizikai tulajdonságait kell figyelembe vennünk, mivel a különböző kőzetek, felszínek más-más mértékben verik vissza a Napból érkező rövidhullámú sugárzást. A száraz és világos színű talajok 10-15 százalékkal többet vernek vissza a beeső sugárzásból, mint a nedves és sötétebb színűek.
A nyáron, Irán fölött kialakuló ún. perzsa minimum szívóhatása meleg és esős időjárást eredményez, míg télen Oroszország fölött létrejövő ún. szibériai maximum anticiklon száraz és rendkívül hideg teleket hozhat. Az óceán mérséklő hatása és a csapadékmennyiség a partoktól távolodva fokozatosan csökken, de köszönhetően a földrész nagy tagoltságának és a domborzati viszonyoknak hatása egészen Kelet-Európáig érezhető. A domborzat is hatással van a klímára. A magasabb hegyek útját állják az északról betörő fagyoknak illetve a trópusok felől északra tartó meleg léghullámoknak, azonban kisebb akadályt jelentenek a csapadékot szállító nyugati légáramlatoknak. Több hegységnek jelentős éghajlatválasztó szerepe van (pl. Skandináv-hegység, Alpok, Dinári-hegység stb. ) Meleg mérsékelt területek Szubtrópusi, azaz meleg mérsékelt klímával Európában a déli területeken, a Földközi-tenger mellékén találkozunk. Mivel az itt kialakult éghajlattípus erre a vidékre a legjellemzőbb a Földön, és itt a legtípusosabb, nem véletlen, hogy az éghajlatot mediterránnak nevezik.
A legteljesebb övezetesség kontinensünk legmagasabb hegyvidékén, az Alpokban alakult ki, ahol a hegy lábánál lévő nedves kontinentális klíma fokozatosan megy át a hideg mérsékelt hegyvidéki tajga éghajlatba, amelyet a magasság növekedésével a hegyi tundra éghajlat(sziklahavasok), majd a legmagasabb csúcsokon az állandóan fagyott éghajlat követi. Övezetesség jellemző még a Pireneusokra és a Kárpátokra is, de nem olyan teljességében, mint az Alpoknál. Hegyvidéki övezetesség