Tavaszi vetés A kertészkedők nagy részének mégiscsak a tavasz jelenti a nagy magszórás idejét, csak bírják kivárni. Kora tavasszal a fent említett hidegtűrő zöldségeket lehet vetni. Ennek tankönyv szerinti ideje február közepétől március végéig tart. Elég kinézni az ablakon és rájövünk, hogy idén ez inkább csak március vége lesz, ha csak nem kíván valaki térdig érő sárban cuppogva vetőmagot szórni. Áprilistól, amikor a föld hőmérséklete 10 fok fölé emelkedik, jöhetnek a melegigényes zöldségek. Zöldborsó vetése és gondozása tavasszal - Ankert - Anna kertje. Lehet vetni a tököt, a cukkinit, az uborkát, a dinnyét, a paradicsomot, paprikát, babot, és még sorolhatnánk. Nyári vetés Nyár elején és közepén az ún. másodtermények vethetők. Ha idejében elszórtuk ősszel, télen, vagy tavasszal a magokat, akkor a betakarítás után jó eséllyel még marad idő arra, hogy termesszünk a helyén egy másfajta zöldséget. Ez házikertekben igen fontos, hiszen itt legtöbbször kis helyen próbálunk minél több zöldségfélét megtermelni. Az uborka, a zöldbab, a tök, a nyári saláta, a karalábé, a káposztafélék és a krumpli is remek váltónövény lehet.
Petrás Gabriella 5 hiba, amit minden kezdő kertész elkövet – Így lehet... Kedvet kaptál a kertészkedéshez, de valahogy mégsem olyan a konyhakerted, ahogy az a lelki szemeid előtt megjelent? Hibák, amiket ne kövess el! 8 színpompás kerti növény, ami akkor is gyönyörű, ha egyáltalán... Ha nem akarsz, vagy nincs sok időd kertészkedni, akkor is lehet szép kerted. Válassz kevés gondozást igénylő növényeket, és varázslatos környezetben élvezheted a nyarat! Időszerű a másodvetés - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Így gondozd a konyhakertedet, hogy bőséges termés legyen! Tippek, trükkök... A kiskertünkben termesztett zöldségek ízletesebbek, és jobban esnek, mint a boltiak. Így teremhet sok paradicsom, ropogós paprika és finom uborka, burgonya a kertedben. Címlapkép: Getty Images
Így gondozzuk a zöldbabot! A zöldbab ültetése után 2-3 hetet kell várni arra, hogy egy kis zöld kezdemény kidugja a fejét, majd 5-7 hét múlva fog teremni. Nagyon fontos, hogy a magokat jó tápanyagú, kellően nedvességtartó földbe helyezzük el, melyet előzőleg felpuhítottunk, rögmentesítettünk. A későbbiekben fontos lesz az öntözés és a gyomlálás. A gyomok sokszor gyorsabban nőnek, mint az ültetett növények, ezzel elszívva a tápanyagot, vizet és árnyékot vetve a növényre. Van olyan zöldségféle, melynek jót tesz, ha a gaz árnyékot vet rá, de a zöldbab nem ilyen. Fontos kigyomlálni, ám míg kicsik a tövek, a közel lévő gazokat csak óvatosan szabad kihúzni, nehogy a kitépéssel megsértsük a saját növényünket is. Hazánkban az ókorban és a középkor elején nem ismerték a zöldbabot, csak a XVI. Borsó ültetésének ideje hr. század végén kezdték el termeszteni. Eleinte nem volt népszerű, leginkább sokkal később, a konzervipar fejlődése adta meg a kezdő lökést. Sokan összekeverik a zöldbabot a vajbabbal. A vajbab az valóban zöld színű, de általában zöldbabnak a sárga színű, kissé puha bársonyos felületű hüvelyest szokás hívni.
Ugyanakkor ha az idő engedi, célszerű korán vetni a zöldborsót, mert a nyári melegben már nem hoz úgy termést, és a minősége sem lesz optimális. A folyamatos zöldborsó-ellátás szakaszos vetéssel és különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. Érdemes mindig a korai és középérésű borsókat legelőször elvetni. Ma már egyre kevesebben vállalkoznak a nagyobb hozamú, késői érésű fajták elvetésére, mivel a júliusben beérő fajták termesztési sikerét az időjárási kockázatok kétséhessé teszik. Belefuthatunk egy aszályos nyárba, de egy zivataros időjárásba is, amikor a lisztharmat és a rozsdás betegségek áldozatául esik az állomány. Brokkoli ültetése, vetése, palántázása és gondozása - Ankert - Anna kertje. A korai vetésű borsónak az is az előnye, hogy utána a felszabadult ágyás másodvetésre - jélgsaláta vagy sörretek termesztésére, bimbóskel, karalábé, paprika- és paradicsompalánta kihelyzésére - is hasznosítható. A borsó ültetésekor mindig olyan helyet válasszunk a növényeknek, amelyik viszonylag napos, meleg és jó a talaj vízelvezető képessége.
A májusi edzés után ültessük ki. Másik megoldás, ha a földbe, egymástól 60 cm-re futó ikersorba 30 cm-enként egy-egy karót szúrúunk, és a magvakat az utolsó fagyveszélyes napok előtt két héttel melléjük vetjük. Ültetéskor fontos az alapos talajmegmunkálás, hogy elkerüljük a gyökerek kiszáradását, ami hiányos virágberakódáshoz vezethet. Ássunk ki egy legalább 60 cm hosszú árkot egy ásónyom mélységben, és lazítsuk meg az alsó talajréteget. Szórjunk bele komposztot. Töltsük vissza a földet és hagyjuk pár napig ülepedni, a palántokat csak ezután ültessük bele. Borsó ültetésének idée cadeau original. A csigák ellen kezdettől szórjunk fenyőkérget a palántok töve köré. Ha a növény eléri a kívánt magasságot, a hajtásvégeket és a kacsokat távolítsuk el. Virágzás idején a növényt alaposan öntözzük. Régi módszer, amikor 4-6 karót egymástól 45-60 cm-re kör alakban a talajba szúrunk, és fent összekötjük. Ennek a mutatós megoldásnak a hátránya, hogy a felül összekötött növények alig kapnak fényt és levegőt. Vissza
Májbetegek diétája:: Betegségek diétái - InforMed Orvosi és Életmód portál:: Kitozán kapszula Menü Májbetegek étrendje A máj a szervezet legnagyobb és anyagcseréjét illetően egyik legösszetettebb szerve. Tojás, máj, olajos magvak, méz, édes lekvár, stb. A helyes táplálkozás hasznosan szolgálja az egészséget, segít megőrizni a munkaképességet, az életkedvet és lassítja az öregedést. Károsodása kihat a szervezet fehérje- szénhidrát- és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. A májbetegek diétája Etrend maj betegeknek. A diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése. A májbetegek étrendje szénhidrát- fehérje- és vitamingazdag, valamint zsírszegény és alkoholmentes legyen. Mit kell tenni ennek érdekében? Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Kerüljük a zsíros ételeket; főzéshez, sütéshez inkább olajat, a süteményekhez margarint használjunk. Részesítsük előnyben a gőzölést, a párolást, a fóliában, a teflonedényben, a fedett cserépedényben és a mikrohullámú sütőben való készítést a zsiradékban sütéssel szemben.
Májzsugorodásban előforduló idegrendszeri károsodás A máj lebontóképességének csökkenése következtében a szervezetet eláraszthatják a salakanyagok, bomlástermékek, amelyek – ha szintjük a vérben bizonyos értéket meghalad – a tudat beszűkülését okozhatják, amely jellegzetes remegésen, aluszékonyságon, zavartságon keresztül mély kómáig súlyosbodhat. A legfontosabb ilyen méreg az ammónia, amely a bélben keletkezik a bélbaktériumok hatására. Ammónia olyan nitrogéntartalmú anyagokból keletkezhet, amelyek a táplálékkal jutnak be a bélbe: ilyenek a fehérjék. A májzsugorodásban gyakoribb tápcsatornai vérzés szintén fölös fehérjeterhelést jelent, és súlyosbítja a tüneteket. A májbetegek diétája | keramika.hu - Étrend májbetegnek. E tünetek kezelése igen összetett. Legfontosabb eleme a táplálékkal történő fehérjebevitel csökkentése. Egészséges ember tápláléka napi l gramm/testsúlykilogramm fehérjét kell, hogy tartalmazzon. Ez 80 kg-os ember esetén 80 g. Idegrendszeri tüneteket okozó súlyos májzsugorodásban viszont maximum 40 g, de esetenként kevesebb is lehet.
Napi javasolt bevitel 6-8 g/ttkg: 350 g – 500 g/nap 60 kg-s betegnél Gyorsan felszívódó szénhidrátokat minél többet adjunk. Fokozottan figyelni a glikogén- raktárak feltöltésére ("tartalék" energia), a szervezet éhezésekor ebből biztosítja az optimális vércukorszintet is. Összetett szénhidrátok legismertebb formája a keményítő: minden lisztes áru kb. 75%-ban tartalmazza. A főzelékek, és zöldségfélék keményítő tartalma kb. 5%. Májbetegek étrendje - prucsokjatek.hu - Etrend maj betegeknek. A szénhidrátokkal a diétásrost mennyisége is biztosítva van. Ha emésztési problémák jelentkeznek, ki kell hagyni az étrendből az illóolajokat tartalmazó élelmiszereket és durva rostokat. A zöldségféléknél az egyéni tűrőképesség határozza meg, mit tud a beteg elfogyasztani, meghatározó szerep jut a szezonális különbségeknek is. A többi főzelékféle adása vitamin és rosttartalmuk miatt különösen fontos. Elkerülhető a székrekedés. Főzelékfélékből télen a gyorsfagyasztott terméket kell használni az ételkészítéshez, nincs benne tartósítószer, és jobban megőrzi természetes vitamin tartalmát, mint az üveges termékek.
Rebarbaraleves A folsavat és szelént bőségesen tartalmazó rebarbarát a népi gyógyászat májproblémákra javasolja, és a dietetikus szakértő is a májkímélő ételek között ajánlja. Azoknak azonban, akiknek vesekövük is van, jobb tartózkodni tőle, mert magas az oxálsavtartalma. Kovács Györgyné receptjének elkészítése kezdőknek sem okozhat gondot. Folsav- és szeléntartalma különösen értékes táplálékká teszi, és a kalóriatartalma is olyan csekély, hogy akár fogyókúrázók is ehetik. A rebarbaraleves kíméli a májat Frankfurti lencseleves Bár a lencse a többi száraz hüvelyeshez hasonlóan magas energiatartalmú és puffasztó hatású, de a nagy szénhidráttartalma és aminosavai jótékony hatást fejthetnek ki a heveny májbetegségek utáni regenerálódásban. Kovács Tamás receptje alapján tartalmas, meglehetősen magas energiatartalmú leves készíthető, amely akár önálló ételként is fogyasztható. Töltött krumpli Egészséges, tartalmas, mégis könnyű, gyors vacsorának is alkalmas étel receptjét kaptuk meg Vörös Rékától.
Tojásételek: habart tojás, habart tojás sajttal, sonkával, májjal, lágy tojás, buggyantott tojás, tojás omlett. Főzelékek, köretek: burgonyafőzelék, burgonyapüré, sósburgonya, vajas petrezselymes burgonya, sütőben sült burgonya, zöldborsófőzelék, kelvirágpüré főzelék, parajfőzelék, zöldbabfőzelék, salátafőzelék, sárgarépa -főzelék, tökfőzelék, párolt rizs, petrezselymes rizs, sonkás rizs, borsós rizs. Mártások: almamártás, citrommártás, cseresznyemártás, egresmártás, kapormártás, meggymártás, sajtmártás, zellermártás, zöldségmártás, sóskamártás, birsalmamártás. Tészták, édességek: almás lepény, almás piskóta, alma sütve, császármorzsa, csokoládéfelfújt és puding, csokoládétorta, darafelfújt, darapuding, rizsfelfújt, rizspuding, daragombóc, dióslepény, diótorta, gesztenyetorta, gesztenyepüré, csokoládékrémmel, gyümölcskenyér, képviselőfánk, linzer, mazsolás piskóta, máglyarakás, mézeskalács, piskótatekercs, Rákóczi túrós, stíriai metélt, túró gombóc, túrókrém, vaníliás kifli, kávésodó, csokoládésodó, befőttek, gyümölcspüré, gyümölcslé, turmix.
Károsodása kihat a szervezet fehérje- étrend májbetegnek és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. Ezért a diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése. A májbetegek étrendje szénhidrátban, fehérjében és vitaminban gazdag, ám zsírszegény és alkoholmentes legyen. Szénhidrátgazdagság A máj egyik alapvető feladata a táplálék szénhidrátjainak átalakítása, raktározása, valamint a étrend májbetegnek vércukorszint fenntartása. Ha romlik e szerv állapota, az említett működései károsodnak, ezért raktárnak étrend májbetegnek feltöltéséhez többletszénhidrát felvételére van szükség. Ehhez testtömegkilogrammonként átlagosan napi g szénhidrát kell; ez egy 70 kg-os ember esetében g-nak felel meg. Naponta négyszer-ötször érdemes gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztani gyümölcsök, gyümölcslevek, limonádé, tea, tejes italok, tészták formájában. Fontos szénhidrátforrás a burgonya, a rizs és a zöldségek is.
Vér és hús eredetű fehérjékből nagyobb mennyiségű és többféle káros bomlástermék keletkezik, ezektől tehát tartózkodni kell. Kevesebb ammónia jön létre tejtermékekből és növényi táplálékoktól (gomba). Ezeket csak kis mennyiségben lehet fogyasztani. Súlyos esetben ezeket is majdnem teljes egészében eltilthatja az orvos. A tünetek javulásával általában enyhíteni lehet a diétán, és meg kell találni azt a fehérjemennyiségei – más kezelési módszerek mellett –, amely nem eredményezi a tünetek visszatérését. A vér ammónia- és egyéb károsanyag-szintjének csökkentése olyan, a bélből fel nem szívódó kettős cukrok segítségével is történhet, amelyeket gyógyszer formájában lehet adagolni. Ezek édes oldatok, amelyek megkötik a bélben a káros anyagokat, és nem engedik felszívódni őket. Szedésük együtt jár a székletek számának növekedésével: ha nem okoznak napi 2-3 székletet, nem is hatnak, tehát adagolásuk elégtelen. Olyan gyógyszereket is lehet társítani a diéta és a cukoroldat mellé, amelyek csökkentik az ammóniát termelő bélbaktériumok számát.