Foeldhivatal Apest xi keruelet ruphegy Xi kerület Albérlet budapest xi kerület Cím: Bartók Béla út 17-19 GPS: 47. 480980 - 19. 051765 Építés éve: 1906 - 1908 Tervezte: Aigner Sándor Kivitelezte: HRSZ: Glattfelder Gyula, budapesti egyetemi tanár, későbbi csanádi püspök alapítja az első Szent Imre kollégiumot egyetemi hallgatók részére a Veres Pálné utca egyik bérházában. 1906-08 között épül fel a Bartók Béla út 17-19 alatti épület, (akkor Fehérvári út) a budai Szent Imre kollégium, az első emeletén kápolnával, mely 1945-ig az egyetemi ifjúság lelki gondozását látja el. Buda ostromakor megnyitják a környék hívei számára is. Az épület államosításakor is megmarad a kápolna nyilvános jellege. A kápolnabelsőt Jeges Ernő festett képei díszítik. F: Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Baross Gábor Kollégium. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bercsényi 28-30 Kollégium Cím: 1117 Budapest XI. ker., Bercsényi u. Kollégium Budapest Xi Kerület. 28–30. Telefonszám: +36-1-463-3631 (gondnoki iroda), +36-1-463-4250 (porta) Gondnok Lakos István, e-mail címe:, bme, hu ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR HALLGATÓI KÉPVISELET Cím: 1111 Budapest XI.
A háború után a Szent Imre kollégium a Műegyetem kezelésébe került, a mai napig annak hallgatói – jelenleg a közlekedésmérnöki kar diákjai – laknak benne. A díszteremben diákkoromban vasárnaponta neves zenekarok adták a talpalávalót, én is oda jártam táncolni eleinte a Phantomas együttes, majd később Máté Péter zenéjére. Születésemtől lakom a 19. házban, én már természetesen egységesnek ismertem meg a nagy épület-együttest, és sok részét magam is bejárva, mondhatom, hogy jól ismerem pincétől padlásig. A Mányoki útig felnyúló hatalmas kertben rengeteget játszottunk, telente szánkóztunk. A kert Gellérthegy felőli végében áll egy emlékmű, eredetileg az I. világháborúban elesett szentimrés tanárok és diákok emlékezetére állították. Kollégium budapest xi kerület térkép. világháborúban a bombázások ezt sem kímélték, a középpontjában álló Szent Imre szobor ledőlt, majd el is tűnt. 2001-ben a kollégium még élő régi hallgatói felújíttatták, új szobrot állíttattak fel benne, melyet Dr. Kerekes Károly zirci főapát szentelt fel, és a kerület akkori polgármestere, Juhos Katalin avatott újra.
# Balogh Viktória Budapest, 2012 A lakószobák mellett nagyszámú közösségi helyiség: díszterem, amit ebédlőnek is használtak, társalgó, büfé, klubterem, tanulószobák kaptak helyet. A hatalmas kertben a teniszpálya, a kavicsos utak, a padok a pihenésben és a vizsgák előtti intenzív felkészülésben is segítséget nyújtottak. 4000 kötetes könyvtár állt rendelkezésre, Balatonfűzfőn saját nyaralót létesítettek. Ezt követően a Mészöly utca sarokházát is alkotó, a kollégiummal végül egy épületet képező lakóház készült el. Ennek első emeletén a mai napig működő kápolna helyezkedik el. Kollégium Budapest Xi Kerület: Albérlet Budapest 23 Kerület. A ház sarkán gyógyszertár működik – eredetileg a Magyari Kossa család tulajdonát képezte, ma budai Szent Gellért névre hallgat. A kollégium tanárai, lelkészei is a lakóházban kaptak helyet. Sőt, gyerekkoromban még az egyik építész (Flöthmann Aladár) is itt lakott. A II. világháborúban a kollégium pincéjében sok üldözött kapott menedéket, mivel 1944 őszén a kollégium a svéd nagykövetség védelme alá került. A svédektől nagy mennyiségű élelmiszert is kaptak az itt élők, így a túlélésük biztosítva volt a hosszú ostrom alatt.
Téma: emberábrázolás Anyag: bronz Jelzés/Szignó: van Kor: 1900-1939 Állapot: hibátlan A 19. században kötelező feladat volt az ifjú szobrászok számára a másolatok készítése klasszikus szobrokról. Magyar szobrásztól csupán két ilyen gipszmásolat vált közismertté, az egyiket Huszár Adolf (1843-1885) készítette bécsi akadémiai tanulóéveiben. A gipszből készült, 150 éves Nevető kisfiú napjainkban az érsekújvári múzeum féltett kincse. A minta a bécsi Akadémián Desiderio da Settignano (1430–1464) itáliai szobrász márványból faragott Nevető gyermekfeje volt. A világhírűvé vált gyermekportré szerepel a reneszánsz szobrászról készült könyv borítóján is (lásd a fotót). A Huszár Adolf gipsz szobra alapján készült, több mint száz éves, kiváló minőségű bronz-szobor egyik példánya néhány éve hazai aukción is felbukkant. A hátsóudvar elfeledett különlegessége: Dugonics András szobra Szegeden | Sulinet Hírmagazin. Ezt a különleges, jelzett, aukciós leltári számmal ellátott példányt kínálom most eladásra. Kiváló állapotú, egészen ritkán felbukkanó műtárgy, az elmúlt évtizedekben lecserélt, újszerű, vörös csiszolt kő talapzattal.
Szegeden Izsó Miklóst bízták meg Dugonics szobrának tervezésével és elkészítésével, és ez bizony Izsó utolsó szobra lett, hiszen nem bírta már életében befejezni utolsó művét. Végül jeles tanítványa Huszár Adolf készítette el a szobor mai formáját. Huszár nagyon hűen követte Izsó elképzeléseit, terveit, és éppen ezért, valamint a mester iránt való tiszteletből, a köztudatban ez a szobor Izsó Miklós alkotásaként él – meséli Tóth Attila. Izsó Miklós a 19. század romantikus magyar szobrászatának kimagasló tudású és életművű alakja volt. A szobor egyik különlegessége a vakítóan fehér, makulátlan, és hibátlanul megőrzött talapzat, - Luigi Conti építette - ami ebben az esetben azért külön érdekes, mert a szobrok posztamensre emelése ezt követően nyer polgári jogot a hazai köztereken, így Szegeden is. A szobor nagyon szép bronz öntvény, a klasszikus normák szerint mintázott. Huszár Adolf Szobrai: Adolf Hitler Lap - Megbízható Válaszok Profiktól. A bronz itt úgy megérett, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, gyönyörű a patinázottsága. A műértők szerint akkor rajzolódik ki a szobor igazi, szép sziluettje, amikor a mögötte levő három fa elveszti hatalmas lombkoronáját és akkor az éggel együtt, a szobor mögött egy gyönyörű szövedékes háttér mutatkozik meg.
Diadalmas művészpályát futott meg, megbízásokkal mindig el volt halmozva, sikert sikerre halmozott és voltak idők, amidőn majdnem olyan szuverén kizárólagossággal képviselte a magyar szobrászatot, mint Benczúr Gyula a festészetet. Zala György 1858. április 16-án született Mayer György néven a Zala vármegyei Alsólendván. Petőfi Sándor szobra – Köztérkép. Nevét az 1880-as években – talán a korán elhagyott szülőföld előtt tisztelegve – változtatta Zalára. Képzőművészeti tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte, majd a bécsi és a müncheni akadémián folytatta, művészi érdeklődése mindinkább a francia és belga mesterek felé fordult. 1884-ben visszatért Budapestre, ahol a Műcsarnokban kiállította első jelentős alkotását, a Mária és Magdolna című márványszobrot, amellyel elismerést és számos megbízást szerzett, s hamarosan a korszak legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza lett. 1885-ben rábízták a Huszár Adolf szobrászművész halála miatt félbemaradt aradi Szabadság-szobor befejezését, ezt követően elkészítette a várbeli Honvédszobrot, majd a Budapest legszebb lovas szobrának tartott Andrássy Gyula-emlékművet, amelyet rendkívül ünnepélyes keretek között maga Ferenc József császár avatott fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.
A királyszobrok és a domborművek egy része a II. világháborúban elpusztult, illetve a történelmi változások következtében kicserélték őket, de az emlékmű keltette benyomás nem sérült, ma is a budapesti városkép meghatározó alkotása. Az általa készített emlékművek sorát gazdagítja a nagykőrösi Hősi emlékmű (1925), illetve a pesti Eskü (ma: Március 15. ) téren 1932-ben felavatott Erzsébet királyné-szobor, amelyet az 1950-es évek elején a fölötte lévő kis kupolás épülettel együtt lebontottak, majd 1986-ban – a kupolás épület elhagyásával – az Erzsébet híd budai hídfőjénél újra felállítottak. Utolsó nagy budapesti megbízása az 1934-ben Orbán Antallal közösen elkészített Tisza István-emlékmű volt. 1945-ben az emlékmű főalakját, Tisza István szobrát ledöntötték, a kompozíció megmaradt darabjait három külön szoborként állították fel Budapesten, illetve Esztergomban. Kitűnő portrékat is készített, megmintázta – többek között – Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet, Jókai Mórt, Deák Ferencet, Andrássy Gyulát, Blaha Lujzát és Benczúr Gyulát.
Minden szobor állítása olyan jövőbeli beruházás, amiről a kor soha nem tudja, hogy sárkányfogat vet-e vagy olyat, amiből jó terem! Dugonics szobra mindent elmond arról, ami a 19. század lelkesült magyarságának öntudatra ébredését tükrözi. Három évvel vagyunk az árvíz előtt, amikor a város közössége nagy és híres fiának, a költőnek, a piarista pap-tanárnak, az akkori történeti tudatban a város első igazán jelentős személyiségének szobrot emel. Nem volt Szeged egyedül ezzel a törekvéssel: hasonló módon emeltek ekkoriban emléket Szepesy Ignác püspöknek Pécsett, vagy Csokonai Mihálynak Debrecenben. Az ekkoriban fejlődésnek induló nagyvárosok, nemzeti identitásukat igyekeztek kifejezni egy-egy szobor felállításával, aminek egyértelműen a Habsburg ellenesség állt a hátterében. A szobor talapzatának felirata: "Dugonics András – emelte Szeged város közönsége 1876. " Ez tökéletesen példázza, hogy az ország első szobrai mind-mind közakaratból és közadakozásból készültek el, sőt maga a köztéri szobrászat is csak ekkoriban kezdett bontakozni.
Itt készültek I. Ferenc József, Gyulay Ferenc, Izsó Miklós, Toldy Ferenc, Szentpéteri, Deák Ferenc, Barabás Miklós és Pulszky mellszobrai és a Magát muzsikáltató betyár, amellyel a magyar zsánerszobrászat terén Izsó nyomdokaiba lépett, a nélkül azonban, hogy elődjétől a jellemzés nagy erejét sikerült volna elsajátítani. Huszárra sokkal erősebb és mélyebb hatást gyakoroltak a klasszikus mintaképek, hogysem egy más irányban szabadon mozoghatott volna. Ezért egyik legsikerültebb alkotása a Vénusz és Ámor című márványcsoportozat maradt, amelyet Zichy Jenő gróf rendelt meg nála a magyar főváros számára (a budai Gellért fürdő előcsarnokában van). Monumentális szobrai közül a legjobban sikerült a marosvásárhelyi Bem-szobor. Petőfijét (1882) Izsó Miklós mintájának felhasználásával készítette, míg két nagy szoborművét: Deák Ferenc szobrát, amelyet ma a fő művének tekintenek és az aradi vértanuk emlékét váratlanul közbejött halála miatt Zala György fejezte be. Síremlékeket is készített, például Csepreghy Ferencét a Kerepesi temetőben.