Annak eldöntéséhez, hogy az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékokat bele kell-e kalkulálni a távolléti díjba, az Mt. 151. § nyújt iránymutatást. A vasárnapi, éjszakai és műszakpótlékot valamint a készenlét és ügyelet teljesítése esetén járó pótlékot csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban teljesítette a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott minimum, bérpótlékra jogosító óraszámot. A vasárnapi pótlékot ezek alapján akkor kell számításba venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett, az éjszakai és műszakpótlékot pedig csak akkor kell belekalkulálni a távolléti díjba, ha a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejének 30%-át e pótlékokra jogosító időszakban dolgozta le. A készenlét és ügyelet teljesítéséért kifizetett pótlékok akkor relevánsak a távolléti díj szempontjából, ha az irányadó időszakban havonta átlagosan legalább 96 órát töltött a munkavállaló ügyelet illetve készenlét teljesítésével.
A jogosultság megállapítása: 640 óra / osztva az irányadó időszak hónapjainak számával, ami esetünkben 6 hónap = 106, 67 óra Tehát az irányadó időszak átlagában elérte a készenléti és ügyeleti óraszám a 96 órát, így a megszerzett készenléti és ügyeleti pótlékot növekményként kell figyelembe venni. A megszerzett pótlékok összege: 55. - Ft 55. - Ft / 1044 óra = 52, 68 Ft az az egy órára járó növekmény összege a készenléti és az ügyeleti órák miatt. Mivel a munkavállaló 5 nap szabadságára kell a növekményt megállapítani és a növekmény órában van meghatározva: 52, 68. x 5 nap x 8 óra = 2. 107. - Ft a szabadságra növekményt kell megfizetnie a munkáltatónak. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy mind a három növekménnyel számolnunk kell így három tétel is növelheti a távolléti díjat. A következő cikkemben az óraszámok göngyölését mutatom meg majd. A cikk írója: Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
Habár a munkaviszony természete azt sugallja, hogy a munkavállaló munkát végez, és ezért kapja bérét, számos olyan helyzet állhat elő, amikor a munkavállalónak munkavégzés hiányában is jogszerűen jár díjazás a munkáltatótól – ez általában a távolléti díj. A távolléti díj pontos összegének kiszámítása nem csupán azért fontos, hogy a munkavállalónak megfelelő összegű bért fizessünk ki szabadságának idejére. A törvény többek közt a végkielégítés és a kártérítés összegét is a távolléti díj mértékéhez kapcsolva szabályozza – írja az. A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. ) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt. 146. § (3) bekezdés]. A távolléti díj összegének meghatározása a munkavállaló betegszabadságára járó díjazás megállapítása miatt is fontos, hiszen ilyenkor az Mt. § (5) bekezdése alapján a távolléti díj 70%-a jár a beteg munkavállalónak.
(8) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. (9) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -, a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét. 161. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult: a) a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 25%-a, b) a preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 50%-a… 180.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és szolgálati beosztásokat, valamint az idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztásokat a miniszter állapítja meg. (5) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a; b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a. (6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100%-a, b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60%-a, c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a. (7) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
Konzerválószeres felületkezelés időről-időre elvégzendő egy melegebb napon, a fenyőnél a leggyakrabban, akác, tölgy vagy bükk esetén ritkábban is elég. Természetes fakerítés festménnyel További természetadta alapanyagok A vetemedés, repedezés és szálkásodás ellen hatásos alternatívák lehetnek a teraszburkolásra is elterjedt fa–műanyag kompozitok (WPC), melyeknek faőrleményes és polietilénes keverékei számos színben elérhetők. Fahatású erezetmintákkal ma már horganyzott és bordázott acéllemezes vagy alumínium-kerítés is kapható, ívelt és sarkos végű kivitelben egyaránt, értelemszerűen már egy vagy több évtizedes élettartammal. A mai technológiák mellett természetes anyagokból készítettnek tekinthetők a betonkerítések is, melyeknek paneljei egészen minimális alapozási igénnyel már felhúzhatók. Hogyan ápoljuk fa táblás kerítéseinket. A féloldalas mellett ma már két oldalukon mintázottak is kaphatók, felárért anyagukban előre színezhetők, vagy később egyedileg befesthetők. Ezen kívül ma már az univerzális falazóelemek kínálatában is akadnak rendkívül áramvonalasak, amelyek minden további nélkül használhatók kerítéskőnek is.
2019. 08. 22 A kerítés festése, karbantartása Mai blogbejegyzésünkben a kerítés festés témakörét járjuk körbe. A szép kert biztosítéka az ápolt és gondozott kerítés. Akár fém, akár fa kerítésünk is van, abban biztosak lehetünk, hogy otthonunk egyik leginkább igénybe vett eleméről van szó. A kerítés folyamatosan ki van téve az időjárás szeszélyeinek, hóban, fagyban, de nyári hőségben, szélviharban is helyt kell állnia. Megfelelő felületkezelés híján bármilyen tetszetős és stabil szerkezet is kerítésünk, igen hamar az enyészet útjára léphet. A felújítás nem csak esztétikai szempontból fontos: egy korhadó faléc vagy rozsdásodó fémelem a biztonsági funkciót sem látja el. Márpedig a kerítés otthonunk védelméről is szól. A festés, a karbantartás nem is olyan egyszerű munka, mint elsőre gondolnánk. Fém kerítés Sokféle anyagból készülhet kerítés, ezért a kivitelezési módok és stílusok terén is változatos megoldásokat találunk. A két legelterjedtebb kerítés anyag a fém, illetve a fa. A fém kerítések felújítását a rozsda eltávolításával és a zsíros felületek megszüntetésével kezdjük.
Egy korábbi bejegyzésben részletesen taglaltuk, hogyan zajlik a tűzihorganyzás és a galvanizálás. Most lássuk: mi történik a galvanizálást követően? A galvanizált termékeink (fém kerítések, kapuk, oszlopok) zöld és antracit színben pompáznak. Az acélkerítések porszórásos festését más néven színterezésnek nevezzük. A technológia nem csuán praktikus és egyszerű, de környezetvédelmi szempontból is jobb, mint a hagyományos oldószeres festés, mivel használatával gazdaságosabb és tartósabb végeredményt kapunk. Az eljárás lényege, hogy a zsírtalanított felületre elektrosztatikus szórópisztoly segítségével egy színezett műanyag-por alapú festéket hordanak fel, majd kemencében 160-200 Celsiusfokon ráolvasztják. Az így kapott műanyag bevonat rendkívül tartós és rugalmas, valamint hő-, és UV-álló. Előnyei ➢ A hagyományos festéssel szemben tizedmilliméterre egyforma vastagságú bevonatot kap a munkadarab; ➢ nincs oldószer felhasználás; ➢ a porszóró berendezés legtöbbször teljesen zárt technológia, nincs, vagy csak minimális a károsanyag-kibocsájtás; ➢ fajlagosan olcsó; ➢ nagy felületek gyorsan bevonhatók, nincs száradási idő, beégetés után azonnal használható; ➢ könnyen tisztítható felület; ➢ jól ellenáll az UV-sugárzásnak és az időjárási viszonyoknak.