1861. április 12. Szerző: Tarján M. Tamás "Déli felebarátaink szomorú dolgot cselekedtek: fellázadtak, megtámadták apjuk házát és hű testvéreiket. Ezért meg kell bűnhődjenek, és vissza kell térítenünk őket, de e kötelességtől megszakad a szívem. " (Robert Anderson őrnagy) 1861. április 12-én, Fort Sumter erődjének ostromával vette kezdetét az amerikai polgárháború, amely konfliktus négy év alatt összesen 620 ezer ember életét követelte, de végül az Egyesült Államok integritásának megmaradásához vezetett. Bár szinte közhelyszámba megy, hogy az amerikai polgárháború kirobbanásában a rabszolgaság intézményével kapcsolatos vita játszotta a főszerepet, annak előzményeként még számos más tényezőt is fel kell sorolnunk, melyek elválaszthatatlanok egymástól. Az amerikai polgárháború 2017. A konfliktus ugyanis abból eredt, hogy a 19. század közepére nyilvánvalóvá vált Észak és Dél eltérő fejlődése: míg a későbbi Unió államainak termőföldjén kisbirtokos farmerek gazdálkodtak, a Konföderációt rabszolgákkal műveltetett ültetvények jellemezték, ami természetesen szorosan összefüggött azzal, hogy hol milyen növényeket termesztettek.
Az amerikai polgárháborúban (1861–1865) óriási veszteségek érték az országot. A sok-sok százezernyi hadi sérültről és rokkantról nem is szólva mintegy 620 ezren vesztették életüket. Ez önmagában is borzalmasan nagy szám, és különösen az a lakosságszámhoz viszonyítva: az 1860-as országos cenzus ugyanis kevesebb mint 31 millió embert számolt össze az Egyesült Államokban. Ehhez képest a polgárháború egy olyan csatával indult, ahol a harcokban (leginkább ágyúzásban) senki sem halt meg. A Sumter erődnél történtek jelentőségét nem is ez adja, hanem az, hogy a Charlestoni-öbölben mégiscsak az első fegyveres összecsapásra került sor, ahol a déli Konföderáció csapatai támadtak szövetségi haderőkre, és megkezdődött a testvérháború. Amerika a polgárháború korában. A világ első polgári demokráciájában az unió vitathatatlan sikerei ellenére már évtizedek óta mérgezte a közhangulatot a rabszolgaság intézményének eltérő megítélése. Az 1820-as Missouri-kompromisszum ugyan elodázta a kérdés élére állítását, és hűtötte a mérges indulatokat.
De egyre világosabban látszott, hogy a rabszolgaság nem pusztán jogi vagy közgazdasági kérdés, hanem erkölcsi is, méghozzá leginkább az. Képtelenség az ország egységéről beszélni úgy, hogy közben egy az emberi létezés lényegére vonatkozó alapkérdésre homlokegyenest eltérő válasz adjon az ország két – földrajzilag elkülönülő – fele. Míg az egyik igazolhatatlannak tekintette, hogy embereket rabszolgaságra kényszerítenek, addig a másik fele nem csak elfogadta, de a rabszolgatartást védendő jognak tekintette. Míg az Észak az emberek közti teljes jogegyenlőséget tűzte ki céljának, addig a Dél számára egyre inkább a rabszolgatartás jelentette identitása súlypontját. Újabb amerikai tarackokat semmisítettek meg az oroszok. Pedig rabszolgát tartani – pusztán jogi és gazdasági szempontból nézve – már mind nehezebb volt 1861-hez közeledve, és egyre kevesebb déli ültetvényes kiváltságának számított. Ők viszont uralták a déli politikai intézményeket, és valós súlyuknál fontosabb szerepet játszottak az országos politikában is. Sokáig ügyesen használták ki a még XVIII.
Korábban már beszámoltunk a II. kerületi pasaréti ferences templom megújulásáról. Az épületegyüttes elkészült, október 24-én átadták a felújított budapesti pasaréti ferences templomot, plébániaépületet és az új közösségi házat. A pasaréti templomot 1934-ben szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. Az épületet legutóbb az 1980-as években újították fel. A mostani munkálatok során az MTI tudósítása szerint a többi között restaurálták a templom mellékoltárait és azok üvegablakait, új hangosítást, villamossági rendszert alakítottak ki, és megújult a kövezet. Az új pasaréti közösségi ház (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) Az újonnan épült, négyszintes, összesen 700 négyzetméteres közösségi ház földszintjén 120 ember befogadására alkalmas terem és gyermekjátszó van, az első emeleten kápolnát és edzőtermet, a második szinten három hittantermet és beszélgetőszobát alakítottak ki, az alagsorban pedig az épület kiszolgálóhelyiségei kaptak helyet. Emellett átépítették és kibővítették a plébániaépületet is.
"A közös programok, a személyes ismeretség tesz bennünket olyan közösséggé, amely tud együtt gondolkodni és cselekedni a Krisztusi hit és szeretet fényében" – fogalmazott. Erdő Péter arra figyelmeztetett, hogy a világ gazdagabb részén az egyháznak sok közösségi épülete és számos intézménye elvesztette eredeti funkcióját, mert az alapítók nemzedékét olyan generáció követte, amely szerette ugyan a közösséget, a kultúrát, de a hitet már nem tartotta fontosnak. A bíboros arra kérte a pasaréti híveket, az új épületben úgy állítsák össze közösségi életük programjait, hogy azok elősegítsék a ""hit továbbadását, a cselekvő szeretet hatékony gyakorlását". A megújult pasaréti ferences templom az átadása napján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) A kerengő, balra a templom (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia) Az ünnepi szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára és Őrsi Gergely II.
Páduai Szent Antal plébánia Vallás Keresztény Felekezet Római katolikus ( Ferences rend) Egyházmegye Esztergom-budapesti Egyházközség Budapest Budai-Északi espereskerület Pap(ok) Kálmán Peregrin OFM (plébános) [1] Lengyel Donát OFM (káplán) Építési adatok Építése 1930 – 1934 Tervezője Id. Rimanóczy Gyula Felszentelés 1934. október 14. Felszentelő Serédi Jusztinián Esztergom-budapesti érsek Elérhetőség Település Budapest, II. kerület Hely 1026 Budapest, Pasaréti út 137. Elhelyezkedése Páduai Szent Antal plébánia Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″ Koordináták: é. 18° 59′ 35″ A Páduai Szent Antal plébánia weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal plébánia témájú médiaállományokat. A Pasaréti Ferences templom (hivatalos nevén (Budapest Pasarét Páduai Szent Antal Plébánia) a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található. Alapításától fogva rendi templom, így bár egyházigazgatásilag az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez tartozik, de lelkipásztori szolgálatát a vele egybeépült rendházban élő ferencesek látják el.
Pasaréten a ferencesek 1925-ben telepedtek le, hogy az itt lakó hívek lelki ellátásáról gondoskodjanak. Mivel kicsiny rendházuk és kápolnájuk hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el. "Isten kegyelméből a hetvenöt év alatt a plébánia helyet kapott a pasarétiek szívében. 1934 óta számos ferences hűségesen szolgálta itt a Páduai Szent Antal Plébánia híveit, előmozdítva Assisi Szent Ferenc lelkiségét és misszióját.... Szent Ferenc lelkiségének lényege, hogy merjünk kicsinyek lenni... Szent Ferenc nem használja ki a másikat, hanem hagyja, hogy mások használják. Egyszerűségről, testvériségről és szegénységről szóló regulája a mai individualista és hedonista világban ugyanúgy időszerű, mint megszületésekor, 800 évvel ezelőtt" - mondta Juliusz Janusz apostoli nuncius a templom felszentelésének 75. évfordulóján, 2009. október 18-án. További információk: Parkolás: utcán ingyenes Parkolási megjegyzés: A templommal szemben, a Csévi utcában. A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek.
Adatok Címe: 1026 Budapest, Pasaréti út 137. Búcsú: június 13. Szentségimádás: július 27., december 21. és minden hónap 4. hétfôje Történet Buda város tanácsa 1847. június 11-i ülésén határozza el Döbrentey Gábor királyi tanácsos javaslatára kb. 100 dűlő nevének megváltoztatását. 1847. június 16-án a Tündér-hegyen ünnepélyesen "dűlő keresztelő"-t rendeznek. Ekkor kapja az egykori Disznó-rét és a Zsír-domb a Pasarét nevet. A nagy területű Országúti ferences plébánia eredményesebb lelkipásztori ellátására a rend a pasaréti villanegyedbe beilleszkedő templom építését határozza el az 1930-as években. Rimanóczy Gyula építész terve szerint készül el a modern stílusú, műemlék templom (503 m2), amelyet Serédi Jusztinián bíboros szentel fel 1934. október 14-én. A következő évtizedekben jeles művészek alkotásai gazdagítják a templombelsőt. A templom felszentelésének 60. évfordulóján, 1994-ben emelkedett önálló plébániai rangra. – A templom mellett megépült a rend kolostora. A templom az 1997. évi LIV.
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.