Abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés időtartamát meghosszabbítják, akkor az adómentesség alapjául szolgáló 5 éves időtartamot az eredeti szerződés szerinti időponttól kell vizsgálni (nem új szerződés jön létre, hanem a régi meghosszabbításáról van szó). A terményben kiadott bérleti díj, a jövedelem bevallására és az adó megfizetésére vonatkozó szabályokról tájékozódjon korábbi cikkünkből! Termőföld bérbeadása utáni adózás Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
február 19, 2021 Termőföld bérbeadásából származó bevétel adózása Mikor adómentes, és mikor adóköteles a termőföld bérbeadása? Hogyan kell számolni az ellenértéket, ha a bérlő terménnyel fizet? Mikor és kinek kell elkészíteni az adóbevallást? Ismertetjük e téma legfontosabb előírásait. A bérleti díj utáni adókötelezettség Az szja-törvény 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 73. §-a határozza meg. Ha a magánszemély termőföldet ad bérbe és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (mert például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet.
1/4 anonim válasza: Igen. De nem feltétlenül a bérleti díj az adó alapja. 2020. nov. 4. 09:05 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 A kérdező kommentje: Folytasd kérlek! Hanem? :) 3/4 anonim válasza: 100% A jövedelem az adó alapja. Vagy elszámolsz igazolt költségeket és akkor bevétel-költség, vagy pedig 10% költséghányadot veszel igénybe, így pedig a bevétel 90%-a az adó alapja. Sőt, ha van más településen igazolt albérleted, akkor annak a díja levonható. 09:24 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 xswerdy válasza: 100% jövedelemadót a jövedelem után kell fizetni, nem a bevétel alapján 2020. 13:08 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A jövedelem utáni adót az arra illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni. Mikor adómentes a bérleti díj? A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 1. számú mellékletének 9. 4. pontja tartalmazza, mely szerint adómentes a termőföld-bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó. Abban az esetben, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik – kivéve, ha az a szerződő feleken kívül álló ok miatt következik be, illetve ha a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására kerül sor –, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni [szja-törvény 1. sz.
Az összehasonlítható fogyasztói árak nem nagyon emelkednek a magyar gazdaságban. Csak éppen tudnunk kell, hogy valóban almát, almával hasonlítunk-e össze, illetve azt is, hogy mi is az a fogyasztói árindex. Vannak olyan korok, amikor akár nagyon élesen is elkülönülhet, hogy mekkora áremelkedést észlelünk és mennyi is a valódi infláció. Most például sok szempontból egy ilyen időszakot élünk, és ennek nagyon is racionális magyarázatai vannak. De mégis miképpen lehetséges az, hogy Magyarországon sok dolog két számjegyű mértékben drágul, de az infláció összességében így is csak jellemzően 3 százalék körül alakul? "Hogy ne lenne infláció, amikor hónapról, hónapa többet költök? " – kérdezi a magyar, de eközben könnyen elfelejtkezik az életszínvonal-emelkedéséről. Ha tavaly egy 40 ezer forintos kistévét néztem, most pedig 120 ezer forintért vettem egy nagyképernyős smart tévét, akkor természetesen mindenki érzi, hogy nem mondhatja azt, hogy az árak háromszorosára nőttek, mert más lett a termék.
A nyugdíjas és a fogyasztói árindex értéke pedig eltérhet egymástól. Az elmúlt évek statisztikái alapján nagy különbséget nem láthatunk a két árindex értékében, de összességében a nyugdíjas réteg valamivel nagyobb átlagos árváltozással szembesül, mint amennyivel a nyugdíja emelkedik az év elején. Ez hátrányosan érinti őket, hiszen a rájuk érvényes fogyasztói árindex alapján a nyugdíjak nem őrzi meg maradéktalanul az értéküket, vásárlóerejük csökken. Fontos az öngondoskodás A nyugdíjasokat megélhetés szempontjából nem csak az időnként magasabb árak vagy éppen a váratlan kiadások sújthatják. Az állami nyugdíjakat illetően az egyik legsúlyosabb trend, hogy a nyugdíjak szintje egyre jobban leszakad az átlagbértől. 2010 és 2019 között évente átlagosan 7%-kal emelkedett a nettó átlagbér, míg a nyugdíjak összege ugyanezen időszak alatt évente mindössze átlagosan 2, 8%-kal emelkedett. Emiatt az átlagos nyugdíj összege az átlagbérnek csupán 55%-át tette ki 2019-ben. A nyugdíj így önmagában alacsonyabb mértékű jövedelmet jelent számunkra, mint ha munkaviszonnyal rendelkeznénk, azaz saját megtakarítás hiányában kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe kerülünk.
A 6 lakossági csoport mindegyike magasabb árakkal találkozhat 2019 decemberéhez képest. A legkisebb mértékű, átlagosan 1, 5%-os árváltozást az aktív, a magas jövedelmű, valamint a 3 és több gyerekes háztartások tapasztalhatták, 2%-nál nagyobb mértékű átlagos árszínvonalváltozás csak a nyugdíjasok rétegét érintette. Ennek hátterében alapvetően az élelmiszerek árának változása áll, mely a legnagyobb részarányt képviseli a nyugdíjasok fogyasztói kosarában. Az élelmiszerek ára a KSH statisztikái szerint az előző év decemberéhez képest átlagosan 7%-kal emelkedett. Szintén jelentős a szolgáltatások árában bekövetkezett 4%-os, illetve a gyógyszerek és az egészségügyi ellátásokban jelentkező 2, 5%-os árnövekedés, mely termékcsoportok a teljes nyugdíjas fogyasztói kosár 62%-át teszik ki. A nyugdíjemelésnél is hátrányos lehet A nyugdíjak minden évben az infláció mértékével megegyezően kerülnek kiigazításra, ezzel biztosítva azt, hogy ne csökkenjen a nyugdíjasok vásárlóereje. Igen ám, de a nyugdíjemelés során nem a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindex értékét veszik alapul.