A Drót alkotója, David Simon visszatér Baltimore-ba a rendőrség kontra drogok tematikájához, és bár a Miénk a város ( We Own This City) nem lesz a világ egyik legjobbja, de a rajongók és a téma iránt érdeklődök nem lesznek elégedetlenek. Baltimore napjainkban az egyik legkevésbé biztonságos város az Egyesült Államokban, a bűnözés mértékében szinte azonos helyen szerepel Detroittal vagy New Orleans-szel – a korábban híresen veszélyes városok, mint New York vagy Chicago a közelébe se ér. A válságos állapotok okai nem térnek el különösebb mértékben az évtizedek óta ismertektől, ha egy szóban kéne összefoglalni, akkor az a kábítószer lenne. 1971-ben még Nixon tette széles körben ismertté a "drogok elleni háború" (war on drugs) kifejezést, amely azóta is az amerikai drogpolitika meghatározása – nos, csaknem fél évszázad távlatából kijelenthetjük, hogy a háborút a drogok nyerték. A kábítószer és az ellene tartó harc rendkívül súlyos sebeket ejtett az amerikai társadalmon, az egyik legfrissebb tünete ennek a Black Lives Matter néven ismertté vált jelenség a rendőri túlkapásokról.
Következtetései így kevésbé voltak leegyszerűsítettek, állásfoglalása puhább, ezáltal valósabb volt. A kapcsolódási pontok miatt pedig a Miénk a város, bár látványosan próbálja ez elkerülni (pl. a Black Lives Matter-szál behozatalával), sajnos nem sokkal több egy nosztalgiasorozatnál a Drót-rajongók számára. Jobb és tartalmasabb, mint kortársai, és szerencsére nem járatja le az ősét, ahhoz viszont nem elég kiemelkedő, hogy új rajongókat megszólítson. A Miénk a város az HBO Max kínálatában érhető el.
Mai szemmel nézve felfoghatatlanul lassan építkezett a sorozat, pl. a címben megnevezett lehallgatás egészen a tizenkét részes első évad kilencedik (! ) epizódjáig nem történik meg. A széria ráérősen mutatja be főhőseit, és bőven szán időt arra, hogy a karaktereket árnyalja. Ezért bár döbbenetesen sok szereplővel operált, nem volt átláthatatlan. A türelmes néző jutalma egy olyan összetett kép volt az amerikai társadalom gerincéről, amelyet igazán azóta se láttam egyetlen sorozatban sem. A Miénk a várost egyszerűen túl sok elem kapcsolja a Dróthoz ahhoz, hogy elkerülhető legyen az összehasonlítás. Azonos az alkotó (David Simon), a közeg (Baltimore és a rendőrség) és a téma is (drogháború), hasonló a hangulat, a stílus, sőt több színész is visszaköszön az eredetiből. Az összevetésből pedig egyértelműen a Miénk a város jön ki vesztesen. Ha a Drót csak egy évadig élt volna, akkor is fele olyan hosszú lenne az aktuális széria. A hiányzó részek pedig pont azok a nüanszok, a főhősök életének apró részletei, amelyek miatt két évtizeddel ezelőtt az eredeti annyira hiteles, szerethető, mély és emlékezetes volt.
A párhuzamos szálak különböző idősíkon játszódnak, így a Wayne Jenkins első munkanapjától az ítélethirdetésig tartó játékidő összesen 14 évet évet ölel fel. A négy-öt történetszál és a sok időbeli ugrás kissé nehézzé teszi a befogadást. Ugyanakkor pont ez az átfogó, több területre, személyre és társadalmi csoportra kiterjedő szemlélet az, ami kiemeli a sorozatot az átlagból. A Miénk a város sokat markol, de azt többé-kevésbé jól megfogja. Rendkívül pesszimista következtetései pont azért hitelesek, mert rendszerszintű jelenségekre világít rá: a drog elleni háború az évek alatt a rendőrök és a legalsó társadalmi csoport közti harccá vált. Az erőszakszerv iránti bizalom elpárolgott az állampolgárok részéről, a szakadék folyamatosan tágul. A szélsőségek felerősödésében és az ellentétek fenntartásában pedig a hatalom érdekeltté vált a poláris amerikai politika működési jellege miatt. A súlyos mondásokat apránként adagolja a Miénk a város, leginkább a jogvédő szálában domborodik ki az általános társadalmi értékítélet az egész jelenség felett.
Miénk a város 1 évad egyéb: Miénk a város 1 évad online Miénk a város 1 évad filmek Miénk a város 1 évad sorozatok Miénk a város 1 évad videók Miénk a város 1 évad magyarul Miénk a város 1 évad regisztráció nélkül Miénk a város 1 évad ingyen EGYÉB SOROZATOK
az epizód adatai Part One [2022] hangsáv adatok közlése céges kapcsolatok visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Miénk a város - 1. rész bemondott/feliratozott cím: Miénk a város 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Értékelés: 6 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Baltimore Sun riportere, Justin Fenton könyve alapján készült sorozat átfogó képet nyújt a baltimore-i rendőrség fegyvernyomkövetési munkacsoportjának (Gun Trace Task Force) felemelkedéséről és bukásáról, bemutatva azt a korrupciót és erkölcsi összeomlást, amely példátlan volt az amerikai rendőrség történelmében egy olyan városban, ahol a kábítószer-tilalom és a tömeges letartóztatások politikája felőrölte az ott folyó napi rendőri munkát. Egyéb epizódok: Stáblista:
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Litera-interjú Bozók Ferenc: "Dobozi Eszterrel Kecskeméten", Bozók Ferenc: Kortársalgó (83-95. oldal), Hét Krajcár Kiadó, 2013 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 76735475 OSZK: 000000003297 NEKTÁR: 96307 PIM: PIM51697 LCCN: n96108538 ISNI: 0000 0000 8019 5936 BIBSYS: 90717963
Elhunyt Alföldyné Dobozi Eszter | Meghalt Dobozi Eszter költő Dr brian dobozi A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy JÁNOS GÁSPÁRNÉ sz: Molnár Regina závodi lakos 86 éves korában elhunyt. július 1-jén, szerdán, 13 órakor lesz a závodi temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TEKAUER FERENCNÉ sz: Tudweiler Klára 78 éves korában elhunyt. július 1-jén, szerdán, 15 órakor lesz a nagymányoki temetőben. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS KISS LAJOS halálának 2. évfordulójára "Nem múlnak Ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. " Szerető családod Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÓTH GYULÁNÉ szül: Bodahelyi Rozália életének 76. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2020. Dobozi eszter betegsége van. június 27-én, szombaton, 15 órakor lesz a györkönyi temetőben. Gyászoló szerettei Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PETRÓCZKI ISTVÁNNÉ szül: Dudás Mária decsi lakos 81 éves korában elhunyt.
Istenélmény a mai magyar irodalomban, Nyelvünk és kultúránk, 1987 Költők a nyelvről, Nyelvünk és kultúránk, 1988 Magyar nők szovjet lágerekben, Hitel, 1989/18, 19 Tiszaladányiak szovjet lágerekben, Napjaink, 1989/12, 1990/1 Az egyenjogúság ára, Kapu, 1990 "Jövő időben ragozott igék, / ti tettek hátizsákjai". Az idő problémája Szőcs Géza költészetében, Jászkunság, 1991/2-3 Kezdet és vég. Tűnődések Márai Sándor Emlékezéseit olvasva, Holnap, 1992/2 "A szem örömei" – vagy a szem csapdái. Orosz István grafikáiról, Forrás, 2002/2 "…a világ is megvonja magát tőled" (Motivikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében), Forrás, 2003/5 Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok, Forrás, 2003/9 Sorsok és tájak, Magyar Napló, 2004/7 Meddig kísérnek meséink? Forrás, 2006/7-8. Kecskemét Online - Dobozi Eszter nevét vette fel a Kodály Iskola könyvtára. Kodály Zoltán nyelvészeti munkái, Magyar Nyelvőr, 2007/4 Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról, Forrás, 2007/12. Díjai, kitüntetései Bács-Kiskun Megye művészeti díja (1989) Pilinszky János-díj (1992) Az Év Könyve-díj (1995) Kölcsey-díj (2000) Kecskemét Városért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun megyei Príma díj (2008) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) [2] A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula díja (2016) [3] Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) Jegyzetek Források Dobozi Eszter és Alföldy Jenő honlapja Hermann Péter: Ki kicsoda 2002, CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009.
1999-ben a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának közoktatási vezető szakán szerzett képesítést. Elhunyt Alföldyné Dobozi Eszter | HIROS.HU. Művei [ szerkesztés] Önálló kötetei [ szerkesztés] Az Egy (versek), Magvető Könyvkiadó, 1986 Látó (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1991 "Csak a napnyugtát níztük" (dokumentumkönyv), Csokonai Könyvkiadó, 1991 Tíz körömmel (szociográfia), Széphalom Könyvműhely, 1994 Fehér (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1998 Kettőztető (versek), Antológia Kiadó, 2001 Másolhatatlan (versek), Ister Kiadó, 2005 Túl a rákbarakkon. Angelika naplójából (regény), Magyar Napló Kiadó, 2008 Sánta Kata (regény), Magyar Napló Kiadó, 2011 Kötés (versek); Orpheusz, Bp., 2013 Kísért a lehetetlen; Orpheusz, Bp., 2014 Ahogy ő néz, ahogy ő lát. Válogatott és új versek; Magyar Napló, Bp., 2015 Hószín átfut, sár fennakad; Orpheusz, Bp., 2018 A szülőföld kiterjesztése; Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek, Kecskemét, 2019 Tanulmányai [ szerkesztés] A játék Szilágyi Domokos költészetében, Forrás, 1985/10 Spirális pályán. Lászlóffy Aladár költészetéről, Forrás, 1986 "Rejtőzhetsz már tőlem, Istenem".
Eszter toth Wolf eszter Gyászol Magyarország! Megrendülve jelentették be: Elhunyt a József Attila díjas művész! – Egyhelyen Eszter Eszter borbas A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról. Dobozi Eszter Betegsége. A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben jelent meg. - A beállítási lehetőségek általában a böngésző "Opciók" vagy "Beállítások" menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője "Segítség" menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához: Cookie settings in Internet Explorer Cookie settings in Firefox Cookie settings in Chrome Cookie settings in Safari - Az anonim Google Analitika "sütik" kikapcsolásához egy úgynevezett "Google Analytics plug-in"-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának.
A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben jelent meg. Kitüntetései, elismerései: Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989) Pilinszky János – díj (1992) Forrás ösztöndíj (1993) Év könyve jutalom (1995) Kölcsey – díj (2000) Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002) Arany János-díj (2004) Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008) József Attila – díj (2010) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) Illyés Gyula-díj (2016) Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) (Az életrajz forrása:)