Videók
A tó állandó lakói a kecskebékák, a tavi békák és a pettyes gőték. A száraz gyepekben, meleg, köves részeken gyakori a zöld gyík, az erdők közötti tisztásokon, erdőszegélyekben pedig az erdei siklót pillanthatjuk meg. A Sár-hegy madárvilága szoros kapcsolatban áll a Mátra nagy erdőségeivel. A rovarokban, hüllőkben gazdag sztyeprétek fölött rendszeresen megfigyelhető a kígyászölyv és a darázsölyv, míg a Szent Anna-tó nádasaiban barna rétihéja telepedett meg. A Mátrából a hegységelőtéri mezőgazdasági területekre jár táplálkozni a parlagi sas és a békászó sas, amelyek zsákmányszerző körútjuk alkalmával sokszor a Sár-hegy gyepeit keresik föl. Gyöngyösi Tó Térkép – TomnChain. A kisebb testű énekesmadarak közül a zárt erdők és a nyílt gyepek, sztyeprétek lakói egyaránt megfigyelhetők. A terület természeti értékeinek megismerését tanösvény segíti, amelynek kiindulópontja Gyöngyösön van.
A város története Gyöngyös környéke, a régészeti leletek tanúsága szerint, már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Kitűnő földrajzi adottságainak köszönhetően már a XI. század végén fejlődésnek indult. A tatárjárás után a Csobánka család uralta a vidéket, s ők építtettek várat a mai Mátrafüred melletti Várbércen. Az egykori erődítménynek ma már csak romjai láthatók. Gyöngyös szultáni városként élt a török uralom alatt, kultúrájával, gazdaságával kiemelkedő helyet töltött be. Ferences kolostorában látható Magyarország egyetlen épen maradt középkori eredetű műemlék könyvtára, amely már a XVI. században jelentős könyvgyűjtemény volt. Az itteni barátok templomában temették el 1709 őszén Bottyán János kuruc generálist. A napóleoni háborúk idején három alkalommal őrizték a magyar szent koronát a koronaőr házában, az Almássy-kúriában. A város a XIX. század vége felé fejlődését a szőlő- és borgazdaságnak köszönhette, s a környék borkultúrája napjainkban is virágzó. Az 1960-as években megindult a termelés a gyöngyös-visontai lignitbányában, 1968-ban üzembe helyezték a Gagarin (ma Mátrai) Hőerőművet a város határában.
Japán juhar bonsai kék tálban: 30 - 38 cm magas kültéri lomblevelű bonsai. Jellegzetes tavaszi és őszi lombszíneződése miatt kedvelt juhar féle, melynél hamar elérhető a kompakt összképet adó bonsai lombkorona. Félárnyék kedvelő, könnyen tartható szívós növény és teljesen télálló.
8. 950 Ft Törpe növekedésű juhar fajta. Magassága 2-2, 5 méternél ritkán nagyobb. Lassú növekedésű! Évente kb 20 centit nő. Alacsony növekedése miatt igen kedvelt bonsai növény. Növekedése bütykös, így látványa megkapó. Bonsai Rab István: Japán Juhar (Acer Palmatum). Szoliter növényként, vagy más növényekkel csoportba ültetve is nagyon mutatós. E japánjuhar Levelei igen különleges megjelenésűek sűrű, tömött, keskeny, kicsit fodros, cakkozott szélűek Savanyú/Félsavanyú 4-5, 5 ph talajban érzi jól magát. Levelei Sűrűek, zsengék. Emiatt tetvesedésre hajlamos. Érdemes 2 hetente rovarölő szerrel kezelni. A fagyokat -20ig károsodás nélkül bírja Bonsai alany! Ez annyit jelent, hogy önnek kell a kívánt formára alakítani. Szállítási méret 20-30 CM bonsai alany Kiszerelés műanyag cserepes Közeg tőzeg tartalmú, savanyú tápdús földkeverék Ültetési időszak EGÉSZ ÉVBEN ÜLTETHETŐ! Vízigény: Közepes