Nézd meg videón is hogyan működik a Huawei SuperCharge:
A Huawei SuperCharge tölési görbéje meredekebb, köszönhetően az akár 22, 5 wattos teljesítménynek, amit a töltő képes leadni. Arra, hogy 50%-ra feltöltsön a 4000 mAh kapacitású akkumulátor, kevesebb, mint 30 percre volt szükség. A 90%-os töltöttséget kb. 1 óra, azaz 60 perc alatt érte el. Ezt követően lehetett érezheti, hogy a teljes feltöltöttség lassabban megy, azonban egy az akkumulátorok működési elvéből adódóan normális jelenség. A 100%-os állapotot egészen pontosan 93 percet követően érte el a telefon. Huawei supercharge töltő price. A hagyományos Huawei töltővel, amely 10 wattal tudta tölteni a Mate 9 PORSCHE DESIGN, amely közel azonos hardverrel és megegyező méretű akkumulátorral rendelkezik, értelemszerűen lassabban tudta teljesen feltölteni. Amikor a SuperCharge már 50%-nál járt, azaz 30 perc után a normál töltés még csak 30%-on állt. A 90%-os töltöttséget 102 perc után érte el, azaz több mint 40 perccel később, mint a gyorsabb megoldás. A 100%-os állapotra 125 percre volt szükség. Ez Jól látható tehát, hogy az utolsó 100%-on gyorsabban tudott tölteni a lassú, 10 wattos megoldás, mint a SuperCharge, azonban összességében így is 32 perccel több idő kellett a 100%-os feltöltéshez a teljesen lemerült akkumulátorról.
Főoldal Telefon, Tablet, Okosóra Kiegészítők Mobiltelefon kiegészítő Vezetékes töltés Huawei CP404B SuperCharge USB Type-C Hálózati töltő, Fehér Huawei CP404B SuperCharge USB Type-C Hálózati töltő, Fehér Típus: Hálózati töltő Szín: Fehér Teljesítmény: 22, 5 W Csatlakozás: USB Type-C kábel Kábel hossza: 1 m Mondd el a véleményed erről a termékről!
Régebben azt nyilatkoztad, hogy nem a közönség kielégítése az első számú cél, most viszont úgy tűnik, hogy hangsúlyosabban van jelen az, hogy örömet okozzatok a rajongóknak. Hát ja. Alkotóként úgy gondolom, nekem az a célom, hogy újat, saját magam számára érdekeset mutassak és nem az, hogy olyan zenét készítsek, ami tetszik a közönségnek. Viszont előadóként más a helyzet. Az előző, Darabok című lemez – leginkább dalszövegeiben – kissé nehezen emészthetőre sikerült, így szükségesnek éreztük az oldást. Talán jövőre mindannyiunkban lecsapódik majd, hogy mi az, amit félretettünk az elképzeléseinkből, és ennek tudatában írhatjuk a következő albumot. Félre ne érts, egyáltalán nem vagyok csalódott, sőt, boldog vagyok, hogy ilyen lett a lemez, csak próbálom saját magunkat kívülről szemlélni. Likó Marcell (Vad Fruttik) interjú: “Ha valamit nem tudok megcsinálni, legszívesebben széttörném a fejemen a gitárt.” | PHENOM. Szeretem megkérdőjelezni, vagy egy semleges nézőpontból figyelni a munkáinkat. Végső soron ez valamifajta önreflexió - már ha lehet ezt a kifejezést zenekritikára alkalmazni. Próbálkozom ezzel már jó pár éve, néha sikerül rájönnöm, hogy mi zavar, néha pedig hetekig utálom magam.
Kicsit olyan, mintha itt keresnének önigazolást maguknak: hogy ugye, hogy milyen jó itt együtt?! Biztos, hogy valamennyire én is ilyen voltam ennyi idősen, de mint minden öreg, puffogok, hogy bezzeg az én időmben még lázadtunk, úgyhogy ezt abba is hagyom. Véleményed szerint mi a felelőssége egy olyan alkotónak, akinek több ezres rajongótábora van? Szeretek arra reflektálni, ami épp most történik. Például arra, hogy milyen remek a hangulat manapság Magyarországon, hogy odafigyelünk egymásra, vagy emberségesen viselkedünk a másikkal. De kicsiben is szoktam boncolgatni, mondjuk olyanokat, hogy hogyan működnek az elfojtásaim, miért vagyok szar ember, vagy jó. Viszont ha nem lenne közönség, és megélhetnék abból, amit magamnak készítek, akkor kurvára nem ilyen zenét csinálnék. Például nem írnék ennyi dalszöveget. Lehet, hogy nem is írnék szöveget egyáltalán. Közhelyes kérdésnek tűnhet, de a csajok mennyire tapadtak rátok az évek alatt? Egy Barbaro dalszöveggel válaszolnék: Imádnak a nők, primitív szerelem.
Ivós apa, rettegő anya, mi meg kettőjük között próbáltunk egyensúlyozni gyerekként, és megmenteni őket maguktól, illetve magunkat tőlük. Anyám katolikus. Meglehetősen az, de nekem nem tűnt úgy, hogy a Jóisten bármikor is a szárnyai alá vette volna őt, bármilyen bűntelen életet élt és bármilyen buzgón imádkozott. Leginkább emiatt én úgy kezdtem tekinteni a saját életemre, mint egy lehetőségre, és nem úgy, hogy bűnös vagyok a születésemtől fogva. Nem könyörgök senkihez egy jobb élet reményében, anyám könyörgött eleget kettőnk helyett. Vannak erre más, szerintem célravezetőbb technikák. Sajnos úgy tűnik, hogy sokan inkább elszáradnak egy rosszul működő házasságban, vagy valamilyen dogmát dicsőítve, ahelyett, hogy felkutatva a saját igényeiket, önálló döntéseket hozzanak. Így fosztják meg magukat attól, hogy igazán élvezhessék azt, ami nekik adatott. (Írásunk A Bunkerrajzoló próbájáról itt. ) [fbcomments]