2022. márc 1. 20:06 Beer Miklós nyugállományú püspök állt ki amellett, hogy töröljék el a papok kötelező nőtlenségét A katolikus egyház egyik legrégebbi szabályán változtatna a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke. Magyar Katolikus Egyház | Dr. Beer Miklós püspök. Beer Miklós, sokak számára meglepőn nyíltan áll ki a papi nőtlenség, vagyis a cölibátus eltörlése mellett. Úgy véli, enélkül komoly bajba kerülhet a papi utánpótlás, egyre kevesebben jelentkeznek, és egyre több teher hárul a közösségekre. – Fontosnak tartom eltörölni a nőtlenség kötelezővé tételét, ezen évek óta sokat vitatkozunk egyházon belül. Most már kijelenthetem, nem csak én látom így a helyzetet, egymás között is sokszor végig beszéltük, hogy meddig lehet ezt a gyakorlatot folytatni, hogy egy papra bíznak 6-8 települést – mondta el a Blikknek a korábbi püspök, akik nemrégiben a Szemlélek magazinnak is beszélt minderről. Egymás után maradnak vezető nélkül a kisebb községek. – Őszintén és nyíltan kellene beszélni erről kérdésről, fenntartva a cölibátus eszményét, de belátva azt, hogy ez elsősorban a szerzetesek életformájának felel meg, akik egy zárt közösségben élnek, erre teszik fel az életüket.
Bár mindenki akkor érzi magát biztonságban, ha van elég pénze, de sokan nem tudják, hol a határ. Nekik az anyagiak már nem az eszközt, hanem a célt jelentik, ami függőséget okoz, rabbá tesz. Legyen tartalék a betegség, a munkanélküliség, baj esetére, de nem lehet az élet központi mozgatórugója a minél magasabb fizetés. Észrevétlenül lehet a pénz rabjává válni. Keresztelő Szent János azt tanítja, akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs. Akinek étele van, tegyen hasonlóan. Már jó ideje a pénz körül forog minden, szinte mindenki elhiszi, csak a vagyon, a fizetés számít, már bátorság kimondani, hogy nem a pénz az igazi értékmérő. Nyilvánvaló, nem szabad elvenni másét, de az senkinek nincs megtiltva, hogy adjon. Fel kellene ismerni, a vagyonunkat csak kölcsönbe kaptuk az Úristentől, hogy használjunk vele. Beer Miklós szerint ez ma nem szokványos, de ki lehet lépni a fősodorból, nem kell mindig a tömeggel haladni…. Ezt tenné a cölibátussal a Váci egyházmegye korábbi püspüke - Blikk. Az interjú teljes terjedelmében itt a -n olvasható. Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban -- hirdetés -- -- hirdetés --
Világi papjaink egyre inkább kiszolgáltatott helyzetben vannak, látom a küszködésüket. Egész fiatalon kihelyezzünk valakit egy faluba, jó néhány település vallási közösségét vezetik, kiégnek kimerülnek – érvelt a volt egyházi vezető. ( A legfrissebb hírek itt) Úgy vélte a megoldást az arra érdemes, ám családos emberek bevonása jelenté. – Mindenhol vannak hiteles, komoly keresztény emberek, családapák, akiket erre a szolgálatra fel lehetne készíteni. Beer Miklós: “Az egyház és a papok nyílt pártelköteleződését nem tartom szerencsésnek”. A szemléletváltást azt jelentené, hogy arra méltó emberek, akik ténylegesen gyakorolják a hitüket, köztisztelet övezi őket, felnevelték a gyermekeiket... én főként az idősebb korosztályra gondolok – vélekedett Beer Miklós, hozzátéve: szerinte ez lesz a jövő útja, mivel hasonló problémákkal küzd a katolikus egyház a világ más pontjain sok országban, így mások is szorgalmazzák a változást. A nyugállományú püspök úgy vélte, ez eddigi elutasítások ellenére már nem késik sokáig a döntés. – Reményeim szerint, bár közeledek a 80. évemhez, még az én életemben megtörténhet az örvendetes változás – fogalmazott mosolyogva.
"Márki-Zay Pétert nagyon sajnálom, mert felhasználták. Ő meg elhitte, hogy neki feladata van. A maga őszinteségével és rutintalanságával végigcsinálta a kampányt. De végül magára hagyták" – fogalmazott a nyugalmazott püspök.
© Fazekas István Bolba Márta (aki idén tavasszal függetlenként, de több baloldali párt támogatásával elindult a józsefvárosi helyi időköz képviselő-választáson is, azonban nem jutott be a testületbe) felvezetésként azt mondta, érdekes megfigyelni azt, hogy aktuális közéleti témáknál sokan előveszik a Szentírást, onnan válogatva maguknak érveket, felhasználva Isten szavait saját vélt vagy valós igazuk alátámasztására. A menekültválsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, ha tömeggel találkozunk, akkor azokra kellene bízni a feladat kezelését, akik értenek hozzá, ezek pedig a menekültügyi szociális munkások. De mi inkább elkezdtünk félni a segítségnyújtás helyett. A váci püspök, aki korábban petíciót indított azért, hogy megvédje társaival az emberséges társadalom határait, azt mondta, hívő emberként Krisztust kellene megtalálnunk mindenkiben, ha a másikra nézünk. Józan ésszel szerinte senki nem gondolhatja azt, hogy jövőre megszűnik problémának lenni a menekültválság, éppen ezért a megoldásra kellene koncentrálni, nem az árkok ásására.
Már az Új Embernek adott 2013-as interjúját is azzal kezdte Beer, hogy a katolikus egyház nem ébredt fel időben, és tétlenül nézte a rendszerváltás óta tapasztalható társadalmi válságot. Rossz stratégiákat választott (pl. az iskolai hitoktatást kezdte el erőltetni), és a mai napig nem érti, hogy az új evangelizáció nyitást kíván. Az egyház szerinte bezárkózik, a hagyományos szerkezetét igyekszik fenntartani, s "nem marad elég energiánk arra, hogy az evangélium hirdetésében megtanuljunk a mai ember fogalmi rendje szerint megszólalni". Hogy pontosan hogy is látja a katolikusok új, kevésbé bezárkózó, aktív szerepvállalását, arra példát is hoz a cigányság kapcsán: "Újra meg kellene tanítani az embereket a földművelés, az állattartás ismereteire, föléleszteni a feldolgozóipart. Fontosnak tartom, hogy ebben a folyamatban is részt vegyen egyházunk, akár úgy is, hogy mintagazdaságokat szervez. " Az Új Ember "új- és pótvallások" kapcsán feltett kérdéseire sem a sablonos katolikus választ adja, mert kitér arra is, hogy a katolikus egyházon belül is vannak ilyen vadhajtások – általában az interjú tendenciózus kérdéseit megpróbálja pozitív attitűddel megválaszolni.
Az influenszerré lett nyugalmazott püspök egész életútját átölelő videóinterjút adott a Szemléleknek, amelyben őszintén kitért a jövő egyik fontos kérdésére, a papi nőtlenséggel kapcsolatos dilemmára is. Milyen körülmények között telt a gyermekkora? Hogyan kísértette meg a birtoklásvágy, és mi volt erre Isten frappáns válasza? Miért nem csak a cigányság felemelésével kellene foglalkoznia a társadalomnak? Mit tart a hazai szegénygondozás kudarcának, és miként próbál új utakat keresni ezen a téren? Miért tartja sikertelennek a középosztály felemelésének kísérletét? Miért csapott fel nyugdíjasként vloggernek, és milyen hatását tapasztalja annak, hogy az egyház falain kívüli közösségek, személyek életére is hatással bíró influenszerré lett? Talán sokan azt gondolták, hogy a nyilvánosság terepein igen aktív Miklós püspök az elmúlt években már mindent elmondott, amit elmondhatott, ám bőven vannak még olyan üzenetek, amelyeket át kíván adni. Nem rejti véka alá véleményét sem: továbbra is egyetért például azzal a felvetéssel, hogy "helyére kellene tenni" a papi nőtlenség, a cölibátus intézményét – annak kötelezősége szerinte a közösségben megélt szerzetesi hivatás velejárója.
A szegedi Virág cukrászda mestercukrásza, Gyuris László által készített Csanád vezér csemegéje lett idén Csongrád-Csanád megye tortája – jelentették be szerdán az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A Csongrád-Csanád megyei önkormányzat által meghirdetett versenyre a nevező cukrászoktól olyan új, kreatív alkotásokat vártak, amelyekben a térség jellegzetes gyümölcsei, zöldségei és fűszerei kapnak főszerepet. A szakmai megmérettetésre kilenc nevezés érkezett. A zsűri ezek közül választotta ki azt a négyet, amelyet a második fordulóban már a szakemberek előtt kellett elkészíteniük a versenyzőknek. • Virág Cukrászda • Szeged • Csongrád •. Ekkor a zsűri tagjai ellenőrizték a technológiát és a receptek pontos betartását is. Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke az eredményhirdetésen azt mondta, a döntős édességek az ország tortája versenyen is a legjobbak közé jutottak volna. A szakember bízik benne, hogy a kreatív alkotásokkal a cukrászdák állandó kínálatában is találkozhatnak majd a vendégek. A Gyuris László által készített díjnyertes torta alapanyagai között szerepel az utóbbi időben Ásotthalom térségében professzionális módszerekkel termesztett batáta, a szentesi meggy, a tökmag, a mogyoró és a sütőtök, valamint a megyében szintén nagy mennyiségben előállított tej.
Pénteken délután sok év után végre újra megnyílt a legendás szegedi Nagy Virág cukrászda, a megnyitón egy 2016 szeletes pirítottdiós-csokitortát szelt fel Botka László polgármester. Hat év után pénteken délután újranyitott a szegedi Virág cukrászda, az ünnepi alkalomra 2016 szeletes pirítottdiós-csokoládétortát készített a vendéglátóhelyet üzemeltető Gyuris László mestercukrász a munkatársaival. A Virág cukrászdának otthont adó Új Zsótér-ház 1873-ban épült. 1874 nyarán a Klauzál tér felőli földszintjén már cukrászda nyílt. Az épület szimbolikus jelentőségű a szegediek számára, hiszen 1879-ben a nagy árvíz után Tisza Lajos innen irányította az újjáépítést. A szegedi Virág Cukrászda két finomsága is bekerült a Magyarország cukormentes tortája verseny döntőjébe – Szegedi hírek | Szeged365. © MTI / Kelemen Zoltán Gergely 1922-ben a Temesváron nevezetes cukrász, Virágh Géza és testvérei vásárolták meg és tették híressé a cukrászdát. Az államosítás után neve "Virág" cukrászdára rövidült. Különlegessé teszi az intézményt, hogy a Klauzál tér szemközti oldalán helyezkedik el a Nagy Virág cukrászdához tartozó Kis Virág. Míg előbbi kényelmes időtöltést kínál, addig utóbbi inkább a gyors kiszolgálásra helyezi a hangsúlyt, ezzel nyújtva komplex szolgáltatást.
Írta: administratorok 2010. október 28. csütörtök, 12:29 Csongrád megye, 6720 Szeged, Klauzál tér 1. Telefon: 06-62-541-360 Nyitva: H-V 9-24 (télen 9-22) Férőhely: 180+280 Módosítás dátuma: 2011. február 14. hétfő, 19:57
Úgy vették el tőlük a vállalkozást, hogy a saját kalapjáért nem mehetett vissza a fogashoz Virágh József, aki éjjeliőrként esett össze néhány év múlva. A család rongyszőnyegkészítő bedolgozójaként tengette életét, reménykedtek, hogy egyszer véget ér ez az igazságtalanság, s visszakapják emberi munkájuk gyümölcsét, végül egyikük sem élte meg 1956-ot a nagyszülők generációjából" – idézte fel a Virágh Cukrászda szomorú végnapjait Csongor Krisztina. Miközben a legkisebb unoka a szüleiről és a kommunista idők nehézségeiről mesélt, megmutatta nekünk azt a néhány relikviát, ami a Virágh testvérek cukrászdájából megmaradt. Virág cukrászda szeged. A falon a díszes tükör előtt könnyű elképzelni, milyen életpillanatok pöröghettek végig a keretei közt, ahogy az előtte fekvő szőnyegen is szinte látni József Attila lépteit, ahogy az asztalához andalog, ahol igen gyakran a Virágh vendégeként fogyaszthatta kávéját és süteményét. "Édesapám, Csongor Győző tanárként a Radnótiban dolgozott, de politikailag – hogy finoman fogalmazzak – megfigyelt embernek számított, és egy biológiaórán elhangzott mondata miatt kellett feladnia tanári állását.