a film adatai Pride & Prejudice [2005] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: forgalmazó: moziforgalmazó: DVD-forgalmazó: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Büszkeség és balítélet 1. Büszkeség és balítélet 1995 online 5.rész. magyar változat - készült 2005 és 2006 között szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 2 db): -. - 2 felhasználói listában szerepel filmszerepek
A tévésorozatok sorsa a feledés. Nagyon jól kell sikerülniük ahhoz, hogy sok év múlva is megőrizze őket az emlékezet. A Jane Austen regényéből készült minisorozat klasszikussá tudott érni, ami egy újabb bizonyítéka annak, hogy a BBC garancia a minőségre. Nekem eddig még nem volt szerencsém a sorozathoz, viszont legendákat hallottam róla és mivel éppen Jane Austen korszakomat élem, természetesen pótoltam ezen hiányosságomat. Lányos apának lenni nem könnyű dolog. Szegény apukám is sokszor elmondja ezt, pedig neki "csak" két lánya van, akkor mit szóljon Mr. Bennet (Benjamin Whitrow), akinek öt sikeredett. A legidősebb. Pride and Prejudice / Büszkeség és balítélet (1995) - Kritikus Tömeg. Jane (Susannah Harker), komoly, kedves, jólelkű lány, a második, Elisabeth (Jennifer Ehle) eszes, intelligens, Mary könyvmoly, Lydia és Kitty fejében csak a bál és a katonák járnak. A csend, béke és nyugalom mellettük hiánycikk a házban, és akkor még meg sem említettük Mrs. Bennetet (Alison Steadman), akinek folyamatosan problémái vannak az idegeivel, és életének legfőbb célja a lányai kiházasítása.
A rendező, Simon Langton kiválóan oldotta meg a feladatát: a színészvezetés tökéletes, a történet sodró erejű, a vágások rendben vannak, az intenzitást sikerül végig fenntartani. Büszkeség és balítélet 1995. Jane Austen írói nagyságához méltó feldolgozás született, amely nem véletlenül vált klasszikussá. A sorozat hatására a Jane Austen függés biztosan újraéled mindenkinél, nincs más hátra, mint levenni a könyvespolcról a könyvet, és már olvashatjuk is, hogy: "Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség". 10/10
Novellák. Akutagava a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. "intellektuális iskolájához" tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Könyv: Akutagava Rjúnoszuke - A vihar kapujában. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. "Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz" – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni.
Olyan 'színházias opera' kerül színre, mely az emberi természet sötét oldalait mutatja meg. Akutagawa a vihar kapujaban 2020. " Prof. dr. Lakner Tamás, Liszt-díjas, a PTE Művészeti Karának dékánja Díszlettervező: Almási-Tóth András Jelmeztervező: Márton Richárd Vezényel / Zenei vezető: Sándor Szabolcs, Dinyés Dániel Koreográfus: Lázár Eszter Ügyelő: Krajcsovics Csaba Rendezőasszisztens: Frank Fruzsina Közreműködő zenészek: Mihályi Éva, Kaszanyitzky András, Dávid Boglárka, Szabó-Rajczi Katalin, Szabó András, Kiss Helga, Laufer Szilvia, Szilvásy Júlia Szereposztás Feleség: Topolánszky Laura Férj: Varga-Tóth Attila / Erdős Róbert Tadzsómaru: Bartos Barna Öregasszony: Kiss Judit Anna Lakáj: Kósa Lőrinc
"A vihar kapujában" (Rasómon) a helyes és nem helyes cselekedetek közötti mérlegelés kerül terítékre, " A pokol kínjaiban" (Dzsigokuhen) egy önző, gonosz festő végső büntetése, és halála okoz katarzist. " A pókfonálban" (Kumo no Ito) egy bűnöző egyetlen jó tettéért akár megbocsájtást nyerhetne Buddhától, de az örök emberi gyarlóság győzedelmeskedik, és nem marad más, mint a kárhozat fogsága. A "bozótmélyben" (Jabu no naka) egy gyilkossági esetet kutat az író, melyben a szemtanú kihallgatását olvashatjuk, más és más elbeszélésben, és gyakran már mi magunk sem tudjuk, hogy tényleg gyilkosság történt-e, vagy nem. Akutagawa a vihar kapujaban 2021. A legvisszásabb történet a "Borféreg" (Szamamusi) volt, melyben egy jómódú kínai gazda alkoholizmusát gyógyítja meg egy szerzetes, de főhősünknek pont ez lesz a veszte. Így utólag visszatekintve, az egész kötetre a francia realizmus nyomta rá hatását. Mikor először gondolkodtam el ezen, Akutagava történet elbeszélési módja, Gustave Flaubert francia íróét jutatta eszembe, mégpedig számomra kedvenc regényével, a Bovarynéval.
A történetekből le lehet szűrni mindig valami tanulságot, erkölcsi üzenetet: például a japán kultúra "túlbonyolított", "mű" világáról, mely a színész mesterség túljátszásával zuhan össze egy csapásra, egy nyugati műveltséget szerzett professzor előtt (A zsebkendő; Hankacsi). A dohány meg az ördög (Tabako to Akuma) ugyan humorosan indul, de a mosoly facsaró jelenetek mögött ott húzódik meg a nyugati világ áldása, és átka, hogy Japán nemcsak jót, hanem rosszat is kapott a külvilágtól. A Mori tanár úr (Mori sensei), egy tipikus japán iskolás történet, ahol a diákok lenézik a szerencsétlen tanárt, aki alig tud megélni, nevetségesen öltözködik, félénk, mégis egyetlen szenvedélyéért küzd: a tanításért. A vihar kapujában. A legmorbidabb olvasmányok a Tetvek (Sirami) és Az orr (Hana) voltak. Az elsőben, egy halálos csatába tartó hajón, a szamurájok és a hajó legénysége tetvezési szokásokon vitatkozik. Az orrban egy szerencsétlen szerzetes mindent megtesz, hogy közröhejnek kitett, természetellenesen lógós orrát normálissá tegye, de próbálkozásai visszájára sülnek el.