A kézenfekvőnek tűnő válasz, mely szerint a méhlepény elöregedése – hiszen ez termeli a progeszteront – helytelen, mert az ösztraidol szintje - melyet ugyancsak a méhlepény termel – egyáltalán nem csökken, sőt tovább emelkedik ebben az időszakban. Meglepő módon, valószínűleg a magzat által kiválasztott hormonok a felelősek a folyamat megindulásáért; a baba mellékveséjében termelődő ösztrogén, valamint – a szintén a pocaklakó szervezetében kiválasztódó - oxitocin borítják fel a terhesség alatti hormonális egyensúlyt, tehát tulajdonképpen a baba dönti el, hogy mikor akar megszületni! A legnépszerűbb elméletek arról, miért indul meg a szülés. Miért pont éjszaka? A babák többsége a reggeli és a délelőtti órákban jön világra, de a szülési fájások szinte mindig éjjel kezdődnek. Több mint valószínű, hogy evolúciós örökségünknek köszönhetjük mindezt; a legtöbb emlős ugyanis az éjszaka folyamán szüli meg utódait, egyszerűen azért, mert nappal jóval kiszolgáltatottabb lenne a többi állattal szemben. (Itt kell megjegyezni, hogy létezik egy másik, tudományosabb érvelés is, amely azt állítja, hogy éjszaka, az agykéreg gátlódása (alvás) miatt jobban érvényesülhetnek más agyi központok, így azok is, amelyeknek részük van a méhizomzat összehúzódásainak vezérlésében. )
Ausztrál kutatók úgy tűnik, rájöttek az emberi természet egyik legnagyobb rejtélyére, nevezetesen arra, hogy 40 hétnyi terhesség után mi az, aminek hatására megindul a szülés. Kiderült, mitől indul meg a szülés - Dietinfo.hu. Shaun Brennecke, a Melbourne Egyetem munkatársa elmondta, hogy az esemény hátterében egy bizonyos fehérje áll, amit a szervezet akkor kezd el termelni, amikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy a gyermek világra jöjjön. Ez a fehérje felszabadít egy "biztonsági kapcsolót", amely összehúzódásra készteti a méhet. A Nature Communications című lapban közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a túlsúlyos nők szervezet nem termel eleget ebből a fehérjéből, ezért fordulhat elő, hogy esetükben gyakran kell császármetszéssel világra segíteni a gyermeket. Amint azt Helena Parkington, a Monash Egyetem professzora kifejtette, az új felfedezés azért nagy jelentőségű, mert így lehetőség nyílhat egy olyan gyógyszer kifejlesztésére, amellyel pont ezeket a túlsúlyos, illetve kórosan elhízott nőket tudják hozzásegíteni a természetes szüléshez, másoknál viszont megelőzhetik az esetleges koraszülést.
Szerző: 2020. május 31. | Frissítve: 2021. július 10. Forrás: Egy tanulmány szerint nagyon is kiszámítható: nem munkaidőben, sokkal inkább hajnali négy körül. Mikor indul be általában a szülés? (fotó: Getty Images) Arra a kérdésre, hogy mikor indul be a szülés általában, a legkézenfekvőbb válasz az, hogy amikor a baba készen áll rá, amikor ő úgy gondolja. Valóban, a hormonok irányítják a folyamatot, mégis úgy tűnik, hogy jellemző az, hogy melyik napszakban indul be a szülés. Az Egyesült Királyságban végzett tanulmány szerint a születések csaknem háromnegyede nem 9 és 17 óra között következik be. A szülés biológiai/kémiai szempontból mitől indul be?. A londoni egyetem kutatói szerint a csecsemők 28, 5% -a született ebben az időszakban, míg 71, 5% -a hétvégén, ünnepnapokon vagy hétköznap 17 óra és reggel 8:59 között született. A kutatók 2005 és 2014 között 5 093 615 szülés (az ikerterhességeket nem vizsgálták) adatait elemezték. A PLOS ONE folyóiratban publikált tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a legtöbb spontán születés a hajnali órákban 1 és 6:59 között zajlik, jellemzően hajnali négy körül.
Igen összetett hormonális folyamatok eredményeként indul be a szülés, de még a kutatók sem tudjak teljesen pontosan az okát, hogy miért épp akkor kezdődnek a fájások, amikor elkezdődnek... A prosztaglandin felelős a szülésért. A terhesség végén egyre több oxitocin és ösztradiol hormon termelődik, amelyek serkentik a prosztaglandin-elválasztást. A progeszteron hormon pedig segíti, hogy nehogy idő előtt elinduljon a szülés, vagyis az előbb említett hormonokat "fogja vissza" egy ideig. Szülés előtt viszont leesik a progeszteronszint és ezzel beindulnak a méhösszehúzódások. Nagy valószínűséggel a baba mellékveséjében termelődő ösztrogén, és szintén a baba szervezetében termelődő oxitocin váltja ki ezt a folyamatot, így mondhatni, hogy a baba dönti el mikor akar elindulni kifelé. Nagyon érdekes, furcsa, különleges dolog ez, mint a kisbaba 9 hónapja odabent. Tényleg maga a csoda.
A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Az adatok és információk, tanácsok felhasználása a felhasználó felelősségére történik. Kérjük, hogy egyes döntéseinek a meghozatala előtt szükség szerint kérjen közvetlen felvilágosítást az adott témában jártas szakembertől, annak érdekében, hogy az esetleges félreértések elkerülhetők legyenek.
Az indított szülések - az összes szülés egyötöde - jellemzően éjfél körül, keddtől-szombatig terjedő időszakban és/vagy jellemzően ünnepek előtti napokon következik be. A programozott császármetszések, amik a szülések 9, 2 százalékát teszik ki, elsősorban hétköznapokon fordultak elő 9 és 11:59 óra között, ami teljesen érthető, hiszen egy nagy hasi műtétet valószínűleg nem az éjszaka közepére időzítenek. Ugyanezen logika mentén, nem ütemeznek be karácsony napjára császármetszést, bár akkor a spontán szülések száma is kevesebb. "Nem volt meglepő, hogy azt tapasztaltuk, hogy a tervezett császármetszés általában nem ünnepnapokon történik, de nem egyértelmű, hogy miért kevesebb a spontán születések száma is - szülészeti beavatkozás nélkülieké - karácsonykor. További kutatásokra lenne szükség ennek vizsgálatához"- mondta a cikk vezető szerzője, Dr. Peter Martin. Martin szerint az, hogy jellemzően éjszaka történnek a szülések, részben evolúciós okokra vezethető vissza. "Őseink olyan csoportokban éltek, amelyek aktívak és szétszórtan voltak a nap folyamán, és csak akkor jöttek össze, amikor éjszaka pihentek.
Ha pedig már "fejben" meghatározták az adósságokat, onnantól csak egy lépés volt ezt számszerűsíteni és pénzben kifejezni. Mivel az adósság és a pénz kialakulásában fontos szerepe volt a konfliktusoknak, ezért Graeber szerint a háborúkat érdemes tanulmányozni. Azokban a birodalmakban, ahol a pénz kialakult, hasonlóak voltak a történelmi körülmények: mindenhol a hadsereg fenntartása volt a cél. Mivel a pénz nem más, mint egy ígéret arra, hogy a későbbiekben hozzájuthatunk különböző javakhoz, tökéletesen alkalmas eszköz egy olyan intézmény fenntartására, aminek a tagjai közvetlenül nem termelnek semmilyen cserélhető terméket, és ráadásul nem is a leginkább bizalomgerjesztőek az átlagember számára. A pénz rövid története – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Tovább erősíti a létjogosultságát, hogy a mozgatásához nem kell akkora logisztikai hálózatot kiépíteni, mint ha bármilyen más terménnyel vagy termékkel fizetnénk, még akkor sem, ha Nagy Sándor hadseregének kifizetéséhez a feljegyzések szerint napi fél tonna ezüstre volt szükség. Ez a hatalmas mennyiség viszont már arról árulkodik, hogy kialakultak olyan piacok, amik gyakorlatilag a hadseregek kifizetése köré épülnek.
Ha a pénzre gondolunk, könnyen olyan érzésünk lehet, mintha ez az emberi élet örök velejárója lenne. Ez azonban közel sem igaz. Bár régóta használunk pénzérméket, valójában az emberi történelem egészéhez mérten csak rövid ideje. Az első pénzérmék a Krisztus előtti VI. században jelentek meg, körülbelül egy időben Lüdiában, Indiában és Kínában. De akkor mi volt előtte? Könyv: A pénz története (Jonathan Williams (Szerk.)). Adam Smith, a közgazdaságtan egyik atyja szerint az emberek barter rendszerben kereskedtek az előtt, hogy a pénz megjelent volna. A cserélgetős rendszer viszont annyira bonyolult volt, hogy igény lett egy univerzális fizetőeszköz bevezetésére. Kezdetben még nem nemesfémből készült érmék, hanem úgynevezett árupénzek forogtak (tehát könnyen cserélhető termékek, mint például a só). A probléma ugyanis az (Adam Smith példájával élve), hogy ha a pék húst szeretne venni, de a hentesnek nincs szüksége kenyérre, akkor a péknek addig kell keresgélnie és cserélgetnie, amíg nem talált valamit, amit végül húsra cserélhet. Ez hosszadalmas és bonyolult folyamat, a pénz segítségével viszont le lehet rövidíteni.
A középkori magyar pénzverésnek a mohácsi vereség vetett véget. Az újkor hajnalán az egyre növekvő kereskedelem és áruforgalom, valamint az állandó áremelkedés nagyobb értékű pénzt követelt, ezért megalkották a garasnál is nehezebb, az aranyforinttal egyenértékű tallért. A török hódoltság miatt kettészakadt országban a Habsburgok vezette Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség területén szinte egy időben vezették be a tallérverést. A pénz története – A PÉNZ MINT INFORMÁCIÓ. A tallér nem ért fel a dukát értékével, ráadásul az Erdélyi Fejedelemségben tízszeres, sőt százszoros dukátokat, illetve különleges, csillag és félhold formájú aranypénzeket is vertek, különösen Apafi Mihály idején. Meg kell jegyezni azonban, hogy az aranypénz két dolog miatt viszonylag ritkán került hétköznapi forgalomba: egyrészt az arany kopásállósága miatt nem volt alkalmas arra, hogy vásári, piaci fizetőeszközként viselkedjen, másrészt túl nagy értéket hordozott hétköznapi áruk (élelmiszerek, termények, ruházati cikkek) árának kiegyenlítésére.
Már a Bibliában is olvasunk ezüstpénzről, Ábrahám idejéből. A nagy értékeket aranyban fejezték ki, a kisebbeket ezüstben, a kicsiket rézben, vagy bronzban. Ezek egymáshoz viszonyított aránya nem volt állandó, hanem folyamatosan változott, attól függően, melyik fémből mekkora volt a kínálat. Ez sok gondot is okozott az árak elszámolásakor, ezért a 19. században sok országban áttértek a monometallizmusra, vagyis csak az arany, vagy csak az ezüst használatára. Máshol mesterségesen rögzítették az átváltási arányt, ami azzal járt, hogy az értékesebb fém eltűnt a forgalomból, mert az emberek azt halmozták fel otthon és igyekeztek mindig a "rossz pénzzel" fizetni. A nemesfém pénzként való felhasználása sok kultúrában nem volt meg. Például az inka és maja népek nem is értették a spanyol hódítók arany és ezüst utáni sóvárgását, náluk egyszerű vallási szerepet töltött be ez a két fém, a napot és a holdat jelképezték, fizetésre soha nem használták. Problémák a nemesfémekkel A nemesfémekkel a legnagyobb problémát az okozta, hogy egy bányatermékről van szó, ami nagyon korlátozottan állt csak rendelkezésre.
A hatalmas infláció véget vetett a korona-rendszernek, és 1926-ban bevezették a pengőt. A pengő sem bizonyult hosszú életűnek, mivel a II. világháborút követő infláció ismét új pénz bevezetését tette szükségessé. 1946-ban megjelent a forint, amely közel hét évtizede törvényes fizetőeszközünk. Szerk. : Cseke Ibolya CsIbi
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! A fémpénz előtt: A történelem folyamán először nem volt szükség kereskedelemre, árucserére, a közösségek maguknak termelték meg javaikat, amelyekre szükségük volt. A fordulat a specializálódás elterjedésével következett be, amikor szükségessé vált az áruk cseréje. A csere folyamata azonban nehézkessé vált a megfelelő cserepartnerek felkutatása és az áruk értékének meghatározása miatt. Ennek eredménye lett az árupénz kialakulása, amely egy olyan árut jelölt, amely mindenki számára elfogadható (rendszerint kulcsfontosságú áru) volt és lehetett szabványosított értékmérőként használni. Ilyen árupénz volt a só, szarvasmarha, kagyló, kövek, majd később az arany, ezüst és a bronz. (Ma a börtönökben a cigaretta tölti be az árupénz szerepét). Fémpénz: A nemesfémek terjedésével egyre inkább érme formájúvá vált a fizetőeszközök alakja.