A kastély a kor minden vívmányával el volt látva, a központi fűtéstől a csatornáig mindennel. A kastély Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után, fia, Kégl Dezső örökölte. A család birtokában 1945-ig állt. A második világháború során a szovjet csapatok elfoglalták a kastélyt, és kórházként működtették, ahol a harcokban megsebesült katonáikat látták el. A háború után az erősen lelakott épületet mezőgazdasági célokra használták, így tovább romlott az amúgy is megviselt állapota, a díszkert a kápolna és a gazdasági épületek egy része megsemmisült. Csala – Wikipédia. Jelenleg a régi uradalomból a kastély a díszkút és a kapuőr ház romjai láthatóak. A kastély műemlék védelem alatt áll!
Keleti homlokzata középrizalittal képzett, court d`honneur-ös kialakítású, 1+2+3+2+1 tengelyes. A középrizalit földszintjén toszkán oldalpillérekkel és középoszlopokkal, a falsíkon ezeknek megfelelő toszkán pilaszterekkel képzett portikusz áll, e mögött nyílik a félkörzáródású, vállpárkányos kapu, eredeti kapuszárnyakkal. Északi oldalhomlokzata négytengelyes alapépületi részből, s az ehhez nyugaton kapcsolódó toronyból áll. A torony mindkét homlokzata félkörzáródású ablakokkal áttört, melyek száma felfelé, a súly könnyítése céljából is, nő. Keretezésük felfelé egyre egyszerűsödik: a földszinti egy ablakot szalagkeret és pilaszterek, az első emelet egy ablakát szalagkeret és mellvéd, a második emelet ikerablakát szalagkeret övezi, míg a felső szint hármas ablaka keretezetlen. A torony sisakjához ferde fiatornyok kapcsolódnak. Csalapuszta kégl kastély keszthely. A nyugati, kerti homlokzat torony melletti pavilonja a földszinten három, megszokott típusú ablaktengelyből áll. Emeleti félkörzáródású ikerablakait ión pilaszterek keretezik, előttük ballusztrádos erkély.
Kégl-kastély A kastély északkeleti homlokzata Ország Magyarország Település Székesfehérvár - Csala Épült 1876 – 1878 Építész Hauszmann Alajos Stílus neoreneszánsz Család Kégl család Védettség műemléki védelem Jelenlegi funkció üresen áll Tulajdoni helyzet magántulajdon Elhelyezkedése Kégl-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 18° 29′ 41″ Koordináták: é. 18° 29′ 41″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kégl-kastély témájú médiaállományokat. A Kégl-kastélyt Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878 -ban Csalapusztán építtette fel. Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A kastély története [ szerkesztés] A Kégl-család első ismert őse Kégl Mihály pozsonyi gyógyszerész volt, aki 1623 -ban kapott nemesi oklevelet. A család a XVIII. Csalapuszta kégl kastély nyitvatartás. századig városi nemesként élt Pozsonyban. Uradalmi bérlőként kerültek a Dunántúlra. A vagyon megalapozója Kégl György országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá (az ő nevére is utalva lett a kórház neve Szent György Kórház).
Megosztás közösségi oldalon Link (backlink)
Csala Kégl-kastély Közigazgatás Település Székesfehérvár Városhoz csatolás 1960 Irányítószám 8000 Népesség Teljes népesség 244 fő (2011. okt 1. ) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 135 [2] m Távolság a központtól 10, 8 km Elhelyezkedése Csala Pozíció Fejér megye térképén é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 18° 28′ 57″ Koordináták: é. 18° 28′ 57″ Csala Székesfehérvár városrésze. A már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette; egykor vasútállomása is volt. [3] Itt található a neoreneszánsz stílusban épült Kégl-kastély. Története [ szerkesztés] Székesfehérvár határában található települések közül talán a legjelentősebb Csalapuszta, mely egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai, mint királyi emberek a megyei közélet résztvevői voltak. Csalapuszta kégl kastély fehérvárcsurgó. 1453 -ban V. László a csókakői birtokokat, a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. 1588 -ban az örökös nélkül elhalt Havassy Györgytől a birtok a koronára szállt.
- Ó, szép új világ… – a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak. " Értékelések 4. 8/5 - 8 értékelés alapján Kapcsolódó könyvek
A Szép új világ (Brave New World) Aldous Huxley 1931 -ben írt és egy évvel később megjelentetett regénye. A mű – mely egyébként egy disztópia (negatív értelmű utópia) – Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása. A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, teljesen megváltoztatva az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. Ezen kasztok mindegyike rendelkezik egy színnel is: az alfák szürke, a béták bordó, a gammák zöld, a delták khaki, az epszilonok fekete színű ruhát viselnek. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát.
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár