Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. május 24-én (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4216 […] kivitelezés fajtájától függően (vásárolt, saját előállítású, idegen vállalkozó által előállított) eltérően kell kezelni. Az eszközöknek a valós piaci értékükhöz leginkább közelítő értéken kell szerepelniük a könyvekben. Az eszközhöz egyedileg kapcsolható költségek kerülnek figyelembevételre. Tehát a külön számlán szereplő szállítási költség a bekerülési érték része lesz. A műszaki ellenőrzés is része a beruházásnak, függetlenül attól, hogy a beruházás megvalósításának mely szakaszában jelentkezik. Amennyiben több éven keresztül folyik egy nagy, komplex beruházás, akkor ezeknek a részfeladatoknak a műszaki ellenőrzése is feltétele lesz a fentebb említett üzembe helyezésnek, és ezek a költségek még az üzembe helyezést megelőzően jelentkeznek. Így a műszaki ellenőrzés az üzembe helyezés érdekében történik, az üzembe helyezést megelőző tevékenység és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.
h) Csere útján beszerzett eszköz esetén: csereszerződés szerinti értéken i) Saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen j) Térítés nélküli átvétel esetén (ide tartozik az ajándék, a hagyaték és a többlet is): az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken A példák között találsz kidolgozott feladatot is, amivel megmutatom, hogy miként is működik a bekerülési érték a gyakorlatban. Ha nem szeretnél lemaradni semmilyen fontos és érdekes információról, akkor iratkozz fel hírlevelemre is! Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
A sértett joga, hogy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről - nem csupán kérelmére - a hatóságtól felvilágosítást kapjon, ezért őt a vádemelésről az ügyésznek értesíteni kell, míg a bíróságnak közölni kell vele az ügydöntő határozatot, amely az esetek többségében annak postai úton való kézbesítésével történik meg. Meghatározott esetekben jogorvoslati jogai is vannak, a bíróság ügydöntő határozatával szemben viszont csak abban az esetben, ha magánfélként polgári jogi igényét érvényesíti, avagy az ügydöntő határozat ránézve konkrét rendelkezést (pl. bűnjellel, zár alá vétellel kapcsolatban) tartalmaz. A büntetőeljárásban résztvevők eljárási cselekményekről való tudomásszerzése, az azokon való jelenlét megvalósítása idézéssel, illetve értesítéssel történik. A bíróság az idézéssel vagy értesítéssel hozza a címzett tudomására valamely eljárási cselekmény (tárgyalás) helyét és időpontját. Az idézés és az értesítés között az alapvető eltérés az, hogy míg az idézés címzettje köteles az eljárási cselekményen megjelenni és ennek elmulasztásához eljárásjogi következmények fűződnek, addig az értesítés esetében nincs megjelenési kötelezettség, így az értesített mulasztásának nincs eljárásjogi következménye sem.
A sértett jelenléti joga A sértett a gyanúsított és a tanú kihallgatásán nem lehet jelen. Úgyszintén nem lehet jelen a nyomozási bíró ülésein. Értesítést kap azonban – és ennek megfelelően természetesen meg is jelenhet – például a szakértő meghallgatásáról, a helyszíni szemléről, a bizonyítási kísérletről. Ha tanúként idézik, jelenléte kötelező. A bizonyítási cselekményeknél, pl. felismerésre bemutatás, helyszíni szemle, szembesítés szintén megjelenhet. Iratbetekintéshez és másoláshoz való jog Az eljárás során keletkezett, beszerzett vagy becsatolt iratról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van a sértett kérelmére – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül – másolatot ad ki. A nyomozás befejezéséig a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelen lehetnek, az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti (pl egy tanúvallomás).
E jogosultság nem járhat az emberi méltóság, a személyiségi és kegyeleti jogok sérelmével, továbbá a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelen nyilvánosságra kerülésével sem. Az egyéb érdekelt és képviselője részére csak az őt érintő körben, míg a tanú részére kizárólag a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, jegyzőkönyv-részletről adható ki iratmásolat, így értelemszerűen ők a teljes iratanyag megismerésére és másolatára nem jogosultak. Az iratokról másolat az arra jogosult kérelmére, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül adható ki, hiteles másolat kiadását a kérelemben előzetesen jelezni szükséges. Amennyiben az iratok nagy terjedelme miatt ez határidőn belül nem teljesíthető, úgy a bíróság a másolat kiadásának időpontjáról értesíti a kérelmezőt. A másolat kiadása ellen nincs, a kiadás megtagadása miatt azonban van helye külön jogorvoslatnak. A másolat kiadásáról az ügy iratai között feljegyzés készül, amely ellenőrizhetővé teszi, hogy mely jogosult részére mikor és milyen iratok másolatának átadása történt meg.