A magyar népi hangszerkészítés két úton haladt: vannak nemesen egyszerű isntrumentumok (pl. nádsíp, köcsögduda), illetve rendkívül bonyolult, nagy jártasságot és hozzáértést kívánó hangszerek (pl. cimbalom, tekerőlant) A rendszerezésre hajlamos tudományos alaposság a népi hangszereket négy nagy csoportba sorolja a hangkeltés módja és helye szerint. A legegyszerűbbek talán azok, melyek önmaguktól szólnak, kiegészítő hangforrás nélkül. Ilyen pl. a kerepelő, a fából készült xilofon, a doromb, de akár az a két kanál, vagy felfordított kanna is, mellyel a cigányzenészek kísérik táncosaikat. A második hangszercsoport egy kifeszített membrán segítségével szólal meg. Ide tartoznak a változatos dobok, a köcsögdudától a kisbiró dobjáig; a különféle sípok, melyek, melyek saját hangját rádudolással erősítik meg. Még nagyobb gyakorlatot és zenei érzéket kívánnak azok a hangszerek, melyekben a hang egy üres testben rezegtetve szólal meg. Ilyenek a tilinkók, furulyák, körtemuzsikák, de ide tartozik a tárogató, a klarinét vagy a börduda is.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Magyar népi hangszerek" kategóriába tartozó lapok A következő 34 lap található a kategóriában, összesen 34 lapból. Magyar népi hangszerek B Brácsa C Ceglédi kanna Cimbalom Citera Cs Cselló D Doromb Duda (hangszer) F Facimbalom Fakürt Fűzfasíp H Harmonika Háromhúros brácsa Hatlyukú furulya Hegedű Hosszú furulya K Kanászkürt Klarinét Koboz Kontrasípos duda Köcsögduda M Magyar duda N Nádduda Nádi hegedű Nagybőgő Népi nyelvsípok O Oldalfúvós furulya Sz Szélfurulya T Tambura Tárogató Tekerőlant Tilinkó Töröksíp Ü Ütőgardon A lap eredeti címe: " ria:Magyar_népi_hangszerek&oldid=24219325 " Kategória: Magyar népzene Hangszerek
Minden pásztor és gazdalegény értett készítéséhez. A citerázást könnyen megtanulta bárki. Három alaptípus van: A vályú két … CIMBALOM A citera rokona. Perzsiában, a 13. század közepe táján keletkezett. Magyarországra a 16. században került. Főleg tánczenének hangszere, leggyakrabban klarinéttal és hegedűvel együtt. A pedál nélküli, hordozható kiscimbalmot barkácsoló … BÚGATTYÚ, ZÚGATTYÚ A természeti népek egyes szertartásaiban ma is jelentős szerepe van. Madzagra kötött zsindelynagyságú deszkadarab vagy éppen zsindely, amely gyors forgatásra búgó (zúgó) hangot ad. Ősi párja lehet csergettyű … MAGYAR NÉPI HANGSZEREK Kerkayné Maczky Emese HANGSZERES ZENE Kodály Zoltánt idézve: "A magyar nem különösen hangszerkedvelő nép. A szegényebb nép is inkább muzsikáltat magának, mintsem maga kezével játszik. Ezért énekes … Read More
A népi hangszereket nem elég csupán tárgyi mivoltukban vagy zenei teljesítőképesség szempontjából vizsgálnunk, hanem meg kell ismernünk azok múltját, társadalmi szerepét, megfelelő esetekben készítési módját és (ha van ilyen) jellemző repertoárját is; vagyis meg kell keresnünk mindazokat a szálakat, amelyek azokat népünkhöz kötik. – A népi hangszerek rendszerezése többféle szempont szerint lehetséges. Hangszertanilag a hangkeltés módja az alapvető rendszerezési szempont. Így különböztetünk meg – a legáltalánosabban elfogadott Sachs–Hornbostel-féle osztályozás alapján – idiofon (a hangszer teste a közvetlen hangforrás), membranofon (kifeszített hártya vagy bőr a hangforrás), chordofon (húros) és aerofon (rezgő levegő a hangforrás) hangszereket. Mind a négy osztálynak vannak képviselői a népi hangszerek között. Rendszerezni lehet történelmi szempontok szerint is. Kürt re, síp ra, dob ra már a 12. sz. -ból is van magyar történelmi adat. Kobzos ról, hegedűs ről a 14. -tól tudunk. Gajdos ról (dudás), lantos ról, trombitás ról, furulyá ról a 15.
Ezzel a három húron egyszerre lehet megszólaltatni a hármashangzatokat, ilyenkor a hangolás lentről felfele: G D A, ahol az A egy oktávval mélyebb, mint a "hagyományos" brácsán. Ismert Nagysajón és Vajolán a 4 húros lapos hidas változat is, ilyenkor a normál brácsa hangoláshoz képest a D és az A is egy oktávval mélyebb, a négy húr szól egyszerre, bársonyosan telt hangzást adva a kíséretnek. A klasszikus vonó mellett rövidebb, merevebb vonóval is játszanak. Ritkán pengetik. Leggyakoribb a dűvő és az esztám kíséret, de ezeknek is sok fajtája van. Cselló Kevéssé elterjedt. Bőgő helyett, vagy mellette használják például Széken. Manapság a hagyományok mellett a méretgazdaságosság és a menettánc nehézségei adnak okot a kisebb cselló használatára a népzenészek körében. Bőgő A kisbőgő és nagybőgő a méreteiben különbözik. A klasszikus zenében használt 4 húros változat is használatos, de gyakoribb a 3 húros bőgő, sőt néha csak egy húron játszanak. A húrok hagyományosan juhbélből készülnek. Pengetni, vonózni és ütögetni is szokták, általában a zömök, marokra fogott, vastagfájú vonóval, de használják a finomabb klasszikus vonót is.
Dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos egy begyantázott fakorongot forgatva hozza rezgésbe, miközben másik kezével billentyűk segítségével tudja a dallamhúr rezgő hosszúságát megváltoztatni, dallamot játszani. Hangja a dudához hasonló, de a hajtókar megfelelő forgatásával ritmikus recsegtetést is lehet a dallam és a kísérőhang mellé produkálni. Ütőgardon (gardon, gardony) Általában egy törzsből kivájt fateknőből készítik. Elöl is lefedik, hangrésekkel látják el, húrokat szerelnek rá. Formája a gordonkára hasonlít. Játékhoz egy rúddal verik a húrokat, míg a másik kéz az egyik húrt csattogtatja a fogólaphoz. Ez az ütés-csattanás képezi a ritmuskíséretet a gyimesi, csíki zenében. Hegedű (muzsika, mozsika, cinige) Legtöbbször gyári hangszer, ritkán készül házilag. A gyimesi hegedűkön egy ötödik zengőhúrt helyeznek a fogólap alá, a hídon átbújtatva. Ezen nem lehet játszani, csak a hangzást erősíti. Brácsa A klasszikus 4 húros brácsa mellett Erdélyben inkább a lapos híddal ellátott háromhúros változat terjedt el.
Nos, hová menjünk síelni? – tesszük fel magunknak a kérdést minden ősszel. Ausztria viszonylag kicsi ország, ám rengeteg jó minőségű síterepe van. Aki évente 8-10 napot tölt síeléssel, még annak is kevés egy élet, hogy bejárja az összeset. Hogyan lehet olcsóbb a síelés?. A gyönyörű Schladming–Dachstein régió mindössze 5 és fél órányi autóútra fekszik Budapesttől. A Ski Amade síparadicsom A négy hegyet – Hauser Kaibling, Planai, Hochwurzen, Reiteralm – magában foglaló pályarendszert nem lehet egy nap alatt besíelni, érdemes itt hosszabb időt eltölteni. Nekünk négy napunk volt a "Ski Amade" felfedezésére, és ha időnk engedi, bizony tovább is szívesen maradtunk volna. A Ski Amade síszövetség Salzburg tartomány és Stájer-ország öt üdülőrégiójának 25 települését fogja össze, és ezek népszerűsítését tűzte ki célul. Ez Ausztria legnagyobb síterepe, amely egyetlen bérlettel besíelhető – 270 felvonó és sílift, 260 alpesi kunyhó és hegyi étterem, valamint 860 kilométernyi pálya tartozik hozzá. A régió szolgáltatásait folyamatosan fejlesztik, a beruházásokra eddig 100 millió eurót (27 milliárd forint) költöttek, idén további 10 millió eurót fordítottak a hóágyúrendszerek bővítésére.
Bár az osztrák síterepek főleg a közelségük miatt népszerűek a magyarok körében, érdemes időnként a távolabbi régiókban is keresgélni, mert valódi síparadicsomokra lelhetünk. Adunk hozzá tippeket. Obergurgl-Hochgurgl, a gyerekesek paradicsoma Obergurgl az egyik leghóbiztosabbnak tartott nem gleccseres síterep az Alpokban. Az Ötz-völgyi üdülőhely 1930 méter magasan van, az összesen 110 kilométernyi pálya 1795 és 3080 méter között húzódik. Obergurgl és Hochgurgl korábban két külön síterep volt, de ma már kabinos lifttel néhány perc alatt át lehet érni egyikből a másikba. A pályarendszer szinte mindegyik része a szállások előtt végződik, melyek többnyire három- és négycsillagos hotelekből állnak. Obergurgl-Hochgurgl Forrás: Flickr/Rita Willaert Tökéletes választás gyerekes családoknak, mivel a teljes terület harmada kék pálya. Hova menjünk síelni Ausztriában?. A gyerekek négyéves kortól vehetnek részt síoktatáson, de az egészen kicsiket is várják különféle programokkal. Obergurgl viszonylag kicsi, csendes helynek mondható, így ideális terep pihenésre, feltöltődésre.
Igaz, a tapasztalatok szerint a legtöbben mégis ebben az időszakban utaznak, bár mint Farkas Andrea, a Neckermann Utazási Iroda marketing menedzsere hangsúlyozta, keresettek az ünnepi időpontok is, különösen a karácsonyi időszak. Márciusban már jóval kevesebben utaznak síelni, amely a bizonytalan hómennyiséggel magyarázható, ám a Tensi Holiday sírészlegének a vezetője, ifj. Déri Tamás szerint a március 15-i hét is egy preferált időszaknak tekinthető. Kezdődik a síszezon: hova menjünk?. Az utazás költségét sem szabad kihagyni a számításból, hiszen nem mindegy, hogy több mint ezer kilométert, avagy csupán 300-at utaznak a síelni vágyók. A francia és az olasz síterepeket pedig éppen ez drágítja meg, hiszen amúgy versenyképesek lennének áraiban az osztrák kínálattal. Egy 4-6 személyes apartmant, önellátással, kedvezményes, vagy teljes árú síbérlettel már 50-60 ezer forintból meg lehet úszni fejenként egy hétre Franciaországban, míg Olaszországban 15-25 ezer forintról indulnak az árak – 2-6 személyes apartmanházakban. Igaz, ebben még nincs benne a síbérlet és az étkezések ára.
Kaprun-Kitzsteinhorn, több mint ötven felvonó A környék nemcsak kiváló minőségű és hóbiztos pályarendszere, hanem lenyűgöző természeti adottságai miatt is jó választás lehet. A Kitzsteinhorn-gleccser, a háromezer méteres csúcsok és a Zelli-tó ugyanis pazar látványt nyújt együtt. A gleccseren és a Schmittenhöhe síterepen összesen 138 kilométer hosszú, különféle nehézségű pályák, és több mint ötven felvonó várja a síelőket és a snowboardozókat, a kezdőktől a legprofibbakig. Kaprun-Kitzsteinhorn Forrás: Flickr/Martin Hapl Aki esetleg már unja a sima lesiklást, annak érdemes ellátogatnia a 2900 méter magasan fekvő Snowparkba, ahol Ausztria legnagyobb super pipe pályáján gyakorolhatnak a freestyle síelők. A fiataloknak és a fáradhatatlanoknak további jó hír, hogy esténként a Kaprun környéki hütték és fogadók igazi buliközponttá alakulnak át. A adatai szerint már jelenleg is 150 centiméter körüli tömörített hó borítja a Kitzsteinhornt, és 22 kilométernyi pályát lehet használni. A Budapesttől 620 kilométerre fekvő síterep egyébként egész évben üzemel.
Ez azonban az egyetlen feltétel. Nálunk nem probléma, ha annyira leépült az állcsontja, hogy esetleg nem implantálható, vagy ha korábban implantátumokat helyeztek be, de azok már kiestek. Mi a Mestermű Fogsornál több évtizedes tapasztalatunkat vetjük latba annak érdekében, hogy elkészíthessük az Ön állkapocsízületi mozgásainak megfelelő és az Önhöz tökéletesen illő fogsort. A paraziták egy vagy többsejtűek lehetnek. A fertőzést szennyezett víz, piszkos kéz, nem megfelelően megtisztított zöldségek, saláták közvetíthetik. Ez ügyben intézményünk állásfoglalást kért az Oktatási Hivataltól, de azt a választ kaptuk, hogy a határidő továbbra is július 9. "A felsőoktatási felvételi kormányrendeletben meghatározott, továbbá – mesterképzések esetén – a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat csak abban az esetben kapja meg a jelentkező, ha megfelel a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek, illetve legkésőbb a dokumentumpótlás végső határidejéig megfelelő dokumentummásolattal igazolja is a jogosultságot. "
Egyre másra nehezítik meg a külföldiek belépését a legtöbb európai országban, így azoknak a magyaroknak sincs könnyű dolga, akik azt tervezik: a sízsezont idén már nem hagyják ki. Kik és hova mehetnek a jelenlegi szabályok alapján? Ezt próbáljuk bemutatni. Ausztria december 20-tól szigorítja a beutazási feltételeket. A korlátozások értelmében hétfőtől az úgynevezett 2G-szabály alapján csakis a védőoltással rendelkezők vagy a fertőzésen igazoltan átesettek (geimpft, genesen) utazhatnak be Ausztriába, ők is csak akkor, ha fel tudnak mutatni egy friss, negatív PCR-tesztet, vagy a harmadik oltást igazoló iratot, különben karanténba kell vonulniuk. A karantént egyébként egy a beutazást követően elvégzett negatív PCR-teszttel ki lehet váltani. Így tehát a három oltással rendelkezők, csak a nyugati oltással rendelkezők, nyugodtan beléphetnek nyugati szomszédunkhoz. A 2G-szabály alól kivételt képeznek a várandós nők, 12 évesnél fiatalabb gyerekek és az olyan emberek, akik egészségügyi okokból nem oltathatják be magukat, utóbbi esetben orvosi igazolás szükséges.
Avoriaz, az autómentes üdülőhely Franciaország és Svájc határán, 2200 méter magasan fekszik. Romániában, Székelyföldön is vannak jó síterepek. Gyergyószentmiklóson, Románia leghidegebb részén szép tisztások, gyors hegyi patakok, tengerszemek ékesítik a tájat, de a legjobb mégis az utánozhatatlan székely vendégszeretet. A Békás-szorosnál sokan telelnek a hegymászók közül, mivel itt készülnek a Himalája-expedícióra. Egyre több hotel van, melyekben már szaunával, vagy mini wellness központtal is fel vannak szerelve. Balogh Imre, sítúrákkal kapcsolatos kérdéseire Bajkai Csilla, a munkatársa válaszolt a Világszám című műsorban. Csillától megtudhattuk többek között azt, hogy a legfrekventáltabb dátum síelés szempontjából a január vége, mert az egyetemisták ekkor fejezik be a vizsgaidőszakot. Sífelszerelést mindenki inkább visz magával, de megesik, hogy kölcsönöznek. Nagy eltérések vannak a különböző sípályák árai között, akár 300-400 euró is lehet a differencia. Jelenleg még nincs repülős utazás síparadicsomokba.