Ő volt az első külpolitikai újságíró a világon, aki egyértelműen és bizonyítékok birtokában kimondta, hogy az USA afganisztáni, iraki, majd líbiai katonai akciója politikai, katonai és erkölcsi kudarcot vallott, s ennek oka az volt, hogy egyrészt az USA stratégiailag felkészületlenül vágott bele ezekbe a "háborúk"-ba, másrészt az amerikai vezetés nem ismerte ezen országok szokásait. "Itt is tapasztalhattuk tehát a vietnami szindrómát" – vallotta erről Chrudinák. Mindemellett rámutatott az USA közel-keleti politikájának ellentmondásaira, illetve Franciaország 2010 utáni "afrikagyarmatosítási" törekvéseire. Az igazságot tárta a nagyvilág közvéleménye elé, és ez életveszélyes volt. Meghalt Chrudinák Alajos, az MTV egykori műsorvezetője. Antiszemitizmussal vádolták, annak ellenére, hogy a palesztin-izraeli konfliktusban – mint ahogy minden riportjában – mindkét felet minden esetben megszólította. Chrudinák Alajos filmjeinek felbecsülhetetlen értékű politikai jelentősége is van. Vakmerő tudósítói és oknyomozó riporteri munkájának ugyanis kiemelkedő és egyedülálló nemzetközi eredménye és szakmai-politikai sikere, hogy az arab világban több népcsoport köszönheti Chrudináknak és filmjeinek önállóságának, függetlenségének megteremtését.
A vallás és az életforma mögé viszont politikai érdekek rejtőztek – mondta Chrudinák Alajos. A Közel-Kelet két meghatározó országa egykoron Irak és Szíria voltak. Megjelentek azonban olyan politikai érdekek a térségben, amelyek e két ország befolyásának csökkentését célozzák. Ezért indult háború Irak ellen, és ezért pénzelték korábban a nyugati országok az Iszlám Államot, amely végül a nyugati világ ellen fordult. Az Iszlám Állam tevékenységében a korábban Európában is bevett módszereket alkalmaz, mint a máglyahalál, a templom- és szoborrombolások. Chrudinák Alajos szerint az Iszlám Állam tevékenysége jól mutatja, hogy alapvetően az emberiséggel, a társadalommal van a probléma; az emberek elidegenedtek egymástól. A társadalomnak rendbe kell jönnie, különben az Iszlám Államhoz hasonló rettenetes akciókra kerül sor a világban. Chrudinák alajos hazard. Félő, hogy az iszlám szélsőségesség terjedésével tovább terjed a nyugati világban az iszlamofóbia, az iszlámellenesség is, és erre a szélsőségességre hivatkozással ismét háborút lehet majd indítani a Közel-Keleten.
Emberileg és szakmailag is kiváló. Tiszta ember maradt a mocsok közepette is. Nagyra tartottam gerincességéért, meg nem alkuvásáért, bátorságáért és nem utolsósorban óriási tudásáért. Az a Kadhafi -interjú.. te jó ég, az epic! Bár megnézhetném ismét! :-) A keleti ember érzékeli a szavak mögött a tiszteletet és a jellemet vagy annak hiányát. Chrudinák tisztelte a keleti embert és volt tartása. ezért és nem másért nyíltak meg neki az ismert mumusok. De mindez őt már nem érinti, mással van elfoglalva. Lerázta magáról a Földön dúló kicsinyes, nyomorult gravitációt. Büszke vagyok rá, hogy honfitársa lehettem. Nincs róla normális videó a megosztókon. Pillanatokra tűnik csak fel. Chrudinák alajos háza wawel. Ahol lehet agyonhallgatják pedig hány évig is vezette a Panorámát és egyebek..? :-) Ezért, iderakok valakit az erős emberek közül, akivel szót tudott érteni és akiben rokonszenvet is keltett. az egyik főmumus aki túl sokaknak állt útjában. Ez az interjúrészlet többet mesél Chrudinákról pedig ő jelen sincs mint az elmajszolt panoráma-foszlányok a tube-on
Mind a munkáltató és mind a munkavállaló közös érdeke, hogy az adott emelőgép üzembiztos, jó műszaki állapotban legyen. Az emelőgép felülvizsgáló szakember által végzett, úgynevezett munkavédelmi szempontú gépvizsgálatok pontosan erre irányulnak. Az időszakos gépvizsgálatok elvégeztetése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek alapkövetelménye. Ezen felülvizsgálatokat jogszabályok, rendeletek, valamint szabványok határozzák meg, tehát elvégzésük kötelező munkáltatói feladat. A vizsgálatok alkalmával ellenőrizni kell, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotban van-e. Legfontosabb rendelkező jogszabályok: 1993. 47 1999 viii 4 gm rendelet emelőgép biztonsági szabályzat 2020. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 16/2008. Ha a vizsgálat kétséget vet fel, akkor a névleges terheléssel is le kell végezni. Szerkezeti vizsgálat gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 3, 4, 6, 7, 8 hónap. Az egyik legfontosabb és legösszetettebb felülvizsgálói feladat.
GM rendelet mellékletében található. A jelenlegi szabályozás elavult, majdnem 20 éves. Évek óta dolgozunk egy új EBSZ kidolgozásán, mely a mai kor igényeinek felel meg. 135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Az EBSZ-ben megtalálható a legtöbb felmerülő kérdésre a válasz vagy pedig a forrás, hogy milyen egyéb szabályrendszerben kell keresni a válaszokat. – Két fő területe, a gépet illetve a kezelőt érintő kérdések. Emelőgép fogalma az EBSZ szerint Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, amely közvetlenül vagy segédeszközzel képes terhet emelni vagy süllyeszteni, azt kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. Üzembehelyezés A targoncát használat előtt a munkaterületen munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Az időszakos biztonsági felülvizsgálattal egyidőben el kell végezni a fővizsgálatot is, amely után a fő- és szerkezeti vizsgálatok időpontjait újra meg kell határozni.
5. A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is. A biztonságtechnikai vizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, de összevonható velük, azaz egyidőben végrehajthatók. 6. Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteti. 47 1999 viii 4 gm rendelet emelőgép biztonsági szabályzat 3. Ha a biztonsági vizsgálatot fő- vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni. A vizsgálatok elvégzését a targonca kísérődokumentációjában kell igazolni, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni. 7. A fő- és a szerkezeti vizsgálatot az 1. 2, szakasz szerint meghatározott időközönként, a biztonságtechnikai vizsgálatot legalább öt évenként, vagy a targonca környezetének megváltozásakor (pl.
2. Üzemeltető Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek - emelőgép-kezelő, kötöző - munkáltatója vagy megbízója. 3. Gyártó Emelőgép gyártó (szavatos) az, aki - az emelőgép tartószerkezetét vagy önálló részegységét (emelőcsörlő, futómacska stb. ) gyártja; - az emelőgépet összeszereli és átadja az üzemben tartónak vagy a forgalmazónak; - az emelőgép villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezését összeszereli; - olyan jellegű átalakítást végez, amely az emelőgép tartószerkezetének, önálló részegységének, villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezésének biztonságát érintő módosításával jár együtt. Emelőgép karbantartó Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. 2. 5. Emelőgép kezelő Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. 6. Teherkötöző Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző). 47/1999. (VIII. 4.) GM REND. - Fire Box Kft. Munkavédelem, Tűzvédelem és Környezetvédelem. A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén - amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző.
Rtalma Emelőgép Biztonsági Szabályzat » Aurapro Előírás szerinti targonca munkavédelem a Pagáttól Az időszakos biztonsági felülvizsgálattal egyidőben el kell végezni a fővizsgálatot is, amely után a fő- és szerkezeti vizsgálatok időpontjait újra meg kell határozni. Milyen dokumentálási szabályok vonatoznak a vizsgálatokra? Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíttetni. Emelőgép Biztonsági Szabályzat :: BRW Hungária Bt.. Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a fő- vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni. A vizsgálatok elvégzését az emelőgép üzemviteli dokumentumába kell bejegyzeni, hivatkozva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatolni kell az emelőgép dokumentációjához. Legyen szó bármilyen veszélyes gépről, a munkavédelmi törvényben előírtaknak megfelelően rendkívül fontos azok rendszeres vizsgálata, karbantartása, hogy elkerülhetőek legyenek a munkahelyi balesetek.
A fővizsgálat során a szerkezeti vizsgálat előírásain kívül vizsgálni kell az emelőgép műszaki állapotát, rendeltetésszerű üzemeltetését, fő műszaki jellemzőit. Fővizsgálatkor ellenőrizni kell a vizsgálati csoportszám megfelelőségét, a korábbi vizsgálatkor feltárt hibák kijavítását és a hiányosságok felszámolását. A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is. Fővizsgálati gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 9, 12, 18, 21, 24 hónap. Időszakos biztonsági felülvizsgálat Az időszakos biztonsági felülvizsgálat tulajdon képen munkavédelmi- és műszaki szempontú vizsgálat, melyet az üzembe helyezéstől kezdve 5 évenként el kell végeztetni. A biztonsági felülvizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal. 47 1999 viii 4 gm rendelet emelőgép biztonsági szabályzat van. 3. A fő- és a szerkezeti vizsgálat során (4. fejezet) ellenőrizni kell, hogy nincs-e a targonca szerkezeti elemein sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl, csavar- vagy ékkötéslazulás, repedés, törés), működőképesek-e (előírás szerint) a biztonsági berendezések; a fővizsgálat során még azt is ellenőrizni kell, hogy megtörténtek-e a szerkezeti vizsgálatok és az ott tapasztalt hibákat kijavították-e. 1.