Erős Antónia 1998 óta köszönti a nézőket az RTL Klub Híradójában. Rövid hajjal ismertük meg, ami hol pár centivel hosszabb, hol rövidebb volt a vörös valamilyen árnyalatában. 2017 óta többször volt vállig érő vagy váll alá érő frizurája, majd 2020-ban a félhosszú fazonra szavazott, azóta így szerepelt. Erős Antónia új frizurájával ilyen fiatalos Két héttel ezelőtt azonban, október közepén egy hétvégén úgy döntött, bubifrizurát vágat magának. Fotó: Instagram/Erős Antónia "Egy oltással több (a harmadik volt! ), 20 centivel kevesebb. Kisebb-nagyobb változások hétvégéje volt ez a mostani. Szeretem a változást" – írta a közösségi oldalán. "A frizura szuper, már ne növeszd többé! " - írta egy kommentelő, amire az 51 éves híradós azt válaszolta, hogy mostanában nem tervezi. Fotó: Facebook/Erős Antónia "Az új frizura sokkal előnyösebb és fiatalos. Nagyon jól áll! " "Azta! 20 évet fiatalodtál ezzel a frizuval!!! Új fogak növesztése. " "Sokkal jobb a rövid frizura, éveket fiatalít! " "Ebben a felsőben és ezzel az új frizurával kellett egy fotó!
A rövid haj dicsérete 40 év felett vagy az 50 éveinkben sokan kipróbáljuk, milyen is rövid hajat viselni. És nem, nem azért, mert ennyi idősen már "nem való" hosszú sörényt viselni, inkább azért, mert ebben a korban már érettnek, kellően magabiztosnak érezzük magunkat az ilyen merész és kifejező hajviselethez. A rövid haj dicsérete 40 év felett vagy az 50 éveinkben sokan kipróbáljuk, milyen is rövid hajat viselni. Frizuraváltás 60 felett: gyönyörű rövid fazont varázsolt a fodrász a töredezett, lenőtt hajból. És nem, nem azért, mert ennyi idősen már "nem való" hosszú sörényt viselni, inkább azért, mert ebben a korban már érettnek, kellően magabiztosnak érezzük magunkat az ilyen merész és kifejező hajviselethez.
Egérfogak szövetei növekednek a laboratóriumban A kísérletek emberi sejtekkel is megkezdődtek, de itt még bonyolultabb folyamatot kell majd kutatni. A kutatók olyan ritka genetikai eredetű betegségben szenvedő embereket is vizsgálnak, akiknek a normálisnál több foguk nő. Ajánló: A BBC cikke angol nyelven.
A hazai sztárvilágban több ismert hölgynek is alig változott valamennyit a megjelenése az évtizedek során, néhányuknak a frizurája is ikonikussá vált. Közéjük tartozik Gregor Bernadett is, akinek a neve hallatán egy cicásra festett szemű, hosszú, dús, fekete hajkoronájú, vonzó nő ugrik be. A 49 éves színésznő azonban 2021-ben megvált fenékig érő fürtjeitől. Lövés, rövid, üzletember, haj, fárasztó, illeszt, műterem. Lövés, háttér, fehér, rövid, üzletember, haj, ellen, fárasztó, | CanStock. Magyar sztárok frizuraváltásai 2021-ben Hosszú ideig úgy gondolta, a nőiesség a hosszú hajban rejlik, és nem értette azokat a nőket, akik divatos, rövid fazonra vágatták a hajukat. Saját bevallása szerint mániája volt a tincseinek ápolása és növesztése, néhány évente éppen csak a hajvégek frissítését engedélyezte a fodrászának, de emiatt is mindig idegeskedett. A világjárvány miatti karanténban azonban úgy érezte, változásra van szüksége a frizuráját tekintve is. Hónapokig tartó tépelődés után végül áprilisban középhosszúra, augusztusban bubifazonra vágatta a haját. Azt nyilatkozta, fenékig érő haját már csak a súlya miatt sem lehetett nagyon variálni, ezért látványos változás után élvezi, hogy többféleképpen tudja hordani, hullámosra száríthatja, vagy ki is vasalhatja.
Remekül néz ki! " - halmozták el a nézők bókjaikkal, miután posztolta a Facebookon az RTL Híradó stúdiójából a jobb oldali fotót. Erős Antónia tegnap Lakatos Márk társaságában tett ki két képet, akivel az elmúlt években sokszor dolgozott már együtt, de a mostani közös projektjük kicsit más lesz. Többet nem árult el, de az biztos, hogy a híres stylist nagyon csinos kreációkat választott neki. Az egyik képen egy ezüst flitteres ruhában látható, a másikon egy dögös, bőrből készült overallban. Gregor Bernadett levágatta hosszú haját A színésznőt sokáig el sem tudtuk képzelni dús, hosszú hajkoronája nélkül. Jó ideig ő maga is így volt ezzel, saját bevallása szerint mániája volt a tincseinek ápolása és növesztése, és úgy gondolta, a nőiességhez hozzátartozik a hosszú haj. Idén azonban levágatta fenékig érő haját, és nem bánta meg. Cover-fotó: RTL Magyarország
Nagy Imre és társai exhumálása Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1989. március 29. Rendőrök az Új Köztemetőben, amikor elkezdték a Nagy Imre-per áldozatainak exhumálását a 301-es parcellában. MTI Fotó: Kisbenedek Attila Nagy Imrét, valamint Gimes Miklóst és Maléter Pált 1958. június 16-án akasztották fel a kőbányai Kisfogház udvarán. Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én holttestüket titokban hantolták ki az éj leple alatt és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, arccal a föld felé. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. 1988. június 5-én a volt 1956-os elítéltek által alapított Történelmi Igazságtétel Bizottság közzétett egy felhívást, melyben követelték többek között a Nagy Imre-per során kivégzettek tisztességes eltemetését és rehabilitációját, ez alapján kezdték meg az exhumálásokat. 1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft 24-én lezajlott) átszállításáról, a sírok pontos helyéről és az eltemetettek fedőnevéről szólt. A parcella 23. sor kilences sírhelyébe került Borbíró Piroska álnéven Nagy Imre, a nyolcas sírhelyre (egy koporsóba) temették Maléter Pált és Gimes Miklóst. Ők ketten egy álnevet (Naszladi Péter) kaptak. Losonczy Gézát feltehetőleg még halála napján, 1957. december 21-én éjjel temették el a 301-es parcellában; Szilágyi Józsefet nagy valószínűséggel kivégzése napján, 1958. április 24-én helyezték ide. Az 1989-es exhumálás egykori résztvevői (a sajtót kizárták): Belügyminisztérium: Borics Gyula államtitkár, Pajcsics József ezredes A kihantolást végző antropológus szakemberek: Kralovánszky Alán régész (a székesfehérvári királysírok szakértője), Harsányi László professzor, a pécsi egyetem igazságügyi orvosa, Nemeskéri János antropológusprofesszor és Szabó Árpád a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet igazgatója.
Hosszabb keresés után április 5-én találták meg Losonczy Géza földi maradványait. A testek (a többszöri temetés és kihantolás miatt) kátránypapírba csomagolva, drótkötéllel átkötve, arcukra fordítva feküdtek a sírokban; állapotuk emiatt még a szokásosnál is rosszabb volt. Ez megnehezítette az azonosítást is (talán épp ez volt a cél). Az exhumálás 1989 április 6-án fejeződött be. A kihantolt maradványokat az Igazságügyi Orvostani Intézetbe szállították, ahol sikeresen azonosították őket (Nagy Imrét családi DNS, illetve vérmintákkal és egy valamikori fogpótlás egyezésével). Az antropológusok a végzett munkáról nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak három nappal az újratemetés előtt. A Történelmi Igazságtételi Bizottság (amely szervezet a kezdetektől a hozzátartozók mellé állva követelte a humanitárius gesztust, majd szervezte a nyilvános gyászszertartást, stb. ) még a temetőben teljes részletességgel ismertette a sajtóval a lezajlott folyamatot. A forradalom és szabadságharc miniszterelnökének és mártírtársainak földi maradványai így hitelt érdemlően azonosítva kerültek koporsókba, majd a katartikus Hősök terei szertartás katafalkjaira, végül ökumenikus gyászszertartás keretében immár örök nyugalomra a 301-es parcellában: Nagy Imre itt harcostársai közt, "eredeti" sírhelyén, mártírtársai a későbbi emlékmű körül, a 300-as parcellában lettek eltemetve.
Szerencsére Nagy Imrének fennmaradt egy protézise. A mártír miniszterelnök szájpadlása olyan aszimmetrikus volt, hogy csak a saját protézise passzolhatott ehhez. Ez volt a döntő motívum az azonosításánál. A konferencia előadói az 1956-os forradalomhoz vezető időszak történéseit tekintették át, különös tekintettel a Belügyminisztériumnak az eseményekben játszott szerepére. A konferencia egyik szervezője, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság elnöke, Korinek László egyetemi tanár az MTI kérdésére azt emelte ki: bizonyossá vált, hogy a Belügyminisztérium akkori történetében még nagyon sok kutatnivaló van. Most is kiderült azonban, hogy akkoriban a belügy szinte teljesen pártirányítás alatt állt, így a szakmai munkát rendkívül elhanyagolták és háttérbe szorították - tette hozzá. Mint Korinek László professzor elmondta, valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy a Belügyminisztériumban is megdöbbentek a forradalom és szabadságharc eseményeinek alakulásán, s hogy felkészületlenül érte őket a népharag.