Niedermüller Péter, Gyurcsány Ferenc hű táskacipelője négy részes irományon keresztül győzködött mindenkit arról, hogy Gyurcsány őszödi beszéde nem a politikai erkölcstelenség súlyos megnyilvánulása volt, hanem a non plus ultra. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal. 2014. október 20. Az EBESZ szerint még mindig nem oké a magyar médiahelyzet Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-képviselője az EP-közmeghallgatás résztvevőinek videón üzente: bár a magyar kormány kicsit változtatott a médiaszabályozáson, ez nem kielégítő. Mint mondta, bár az elmúlt 2 évben "nem túl gyakran" éltek a médiatörvény lehetőségeinek gyakorlati alkalmazásával, ezek puszta megléte is "dermesztő" hatású, és öncenzúrára készteti a magyar újságírókat. Niedermüller Péter - SZON. Az eseményt Molnár Csaba és Niedermüller Péter DK-s EP-képviselők szervezték. (MTI) 2013. december 18. DK: szemfényvesztés a közmunkások képzési programja Gyurcsány Ferenc pártja szerint a képzetlen közmunkás az igazi.
Niedermüller Péter | Startlap Pan péter Életrajz És persze mindenről a Fidesz tehet. Niedermüller a haza- és nemzetárulás minden típusát felvillantotta, és még büszke is rá. Kapcsolódó témák Politikus › Niedermüller Péter A(z) "Niedermüller Péter" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt. Niedermüller péter életrajz miskolci egyetem. A részletes keresésért kattints ide: Keresés Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. Bekapcsolva: Kikapcsolva: A hírfigyelés bekapcsolásával hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. Hirstart hírfigyelő hírlevelet küldjön számomra a beállításaim szerint. A módosításról megerősítő emailt fogunk küldeni a szükséges további teendőkkel, melyet kérjük mielőbb aktiváljon a szolgáltatás igénybevételéhez.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Ez sajnálat kifejezésének nem igazán nevezhető, legfeljebb nyelvbotlásnak és utána egy szerencsétlen humorizálási kísérletnek (? ), mindenesetre nem annyira jelentős, hogy egy életrajz tárgyalja. Az ATV-s beszólása miatti tüntetés szvsz megemlítendő, de a szakasz nagy része messze túl van ugyan tárgyalva a cikk többi részéhez képest, teljesen fölösleges pl. Deutsch kommentárja (alighanem ő sem szeretné, ha a cikkében minden fel lenne sorolva, amivel őt kommentálják... ) Szerintem az idézet utáni bekezdés bőven elég, a többi törölhető (a Humboldtos maradhat, bár érdemes lenne felkutatni, mit reagált a vádra). A l e n s h a 2020. Tovább dagad Niedermüller Péter rasszista botránya - videó - Hirmagazin.eu. április 29., 21:51 (CEST) [ válasz] na miért nem? Sajnos (vagy szerencsére) a címkét nem a Wikipédia rakja a médiahivatkozásokra, hanem az élet magukra a médiákra. Amíg maga a hírportál önmagát jobboldali sajtónak határozza meg, addig nincs semmi baj azzal, ha ezt a cikkben is feltüntetjük. A konkrét esetben egy bizonyos oldal sajtója a Berlini Humboldt Egyetem 2006-os körlevelét idézte, terjesztette, ezt a szerkesztő a forrásokban feltüntette, míg más sajtótermékek nem.
A korábban megszerzett Száva és Drina menti hídfőállásokról november 5-én megindították a harmadik offenzívát. November 15-én elfoglalták Valjevót, november 29-én pedig a fővárost, Belgrádot. A szerbek azonban most is ellentámadást indítottak, és december 15-ig Potiorek kiüríttette az addig megszerzett területeket. Ez a támadássorozat hatalmas morális és embervesztességgel járt együtt, 150 000 fő meghalt vagy megsebesült, 75 000 fő eltűnt. A frontvonal 1914-ben a Duna-Száva vonalánál húzódott, 1916 elejére elérte Görögország határát. Július 28. – Wikipédia. A nagy véráldozattal járó támadások 1916 elejére hozták meg eredményüket: Szerbia és Montenegró területét a Központi hatalmak teljes egészében megszállás alá vették. Borítókép: 1914. Szerbia, Verbász. Csoportkép hajdanvolt katonákról. Vajon közülük hányan élték meg a háború végét? /Adományozó: Székelyhidi Orsolya/Fortepan 211770.
1914-ben ezen a napon, június 28-án Szarajevóban meggyilkolták a Habsburg-trónörökös Ferenc Ferdinándot. Az eset casus bellinek tökéletes volt. Ferenc Ferdinánd az osztrák császár és magyar király Ferenc József testvérének, Károly Lajosnak és Mária Annunciata nápolyi-szicíliai hercegnőnek volt a legidősebb fia. A politikai döntéshozatalba ugyan nem volt beleszólása, de a császár 1913-ban az "összfegyveres erők főfelügyelőjévé" nevezte ki. Ismert volt arról, hogy nem szívlelte a monarchia egyik nemzetiségét sem, beszélni is csak németül tudott. A magyarokról például ezt mondta 1890-ben: "Újra és újra szembesülök azzal, amit már mondtam, hogy a rendes magyar ember egyáltalán nem is létezik, minden magyar vagy forradalmár, vagy közönséges szélhámos. " Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban szállta meg, majd 1908-ban annektálta Boszniát. 1914 július 28 juin. Ekkoriban a Balkánt "Európa puskaporos hordójaként" emlegették. A szerbek ugyanis pánszláv birodalomról szőttek álmokat, Boszniával és Horvátországgal, amelyek akkor a monarchiához tartoztak.
A hadüzenet nyilvánvalóan magában hordozta egy általános háború kockázatát, mivel Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, II. Miklós (ur. 1894 1917) birodalma mellett pedig ott állt az antant, tehát Nagy-Britannia és Franciaország is. Mindennek dacára a német császár, II. Vilmos (ur. 1888–1918) és vezérkari főnöke, Helmuth von Moltke is támogatta a hadüzenetet, mivel Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és a tendenciák azt mutatták, a hármas szövetség hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A július első felében tartott tanácskozások során Moltke és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével meggyőzték az idős uralkodót a győzelem lehetőségéről. Aznap: 1914. július 28. » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A két fővezér terve egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna. A Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a lassúnak vélt orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen.
2019. július 28. 12:13 Múlt-kor "Hazug híresztelés a »délvidéki összeesküvésről«" A Friss Újság híre: "Egyes kávéházakban szállongó, teljesen alaptalan mende-monda alapján több lap azt írta. hogy összeesküvést lepleztek le a délvidéken és többeket letartóztattak. Ily súlyos időkben eléggé el sem lehet ítélni azt a komolytalan könnyelműséget, hogy ilyen teljesen valótlan hírekkel izgatják a közvéleményt. 1914 július 28 février. Hivatalosan megalapították, hogy a lapoknak állítólagos nagybecskereki összeesküvéséről szóló híre minden alapot nélkülöz, hogy ily összeesküvés egyáltalában nem történt és hogy sem Dungyerszky Lázárt. sem pedig mást le nem tartóztattak. Az egész hír alap nélkül való kitalálás és sajnálatosképen csak a közönség riasztására alkalmas. "
Aznap: 1914. július 28. 2019. július 28. 12:13 Múlt-kor 1914. július 28-án, kedden igen különös helyzetben volt az ország, ami a hírekből is világosan látható. A rendkívüli intézkedések, az álhírektől való félelem és az általános nyugtalanság uralták a sajtót, ennek középpontjában pedig a nap legfontosabb híre állt. "A magyar szemészek nem mennek Pétervárra" A Pesti Napló rövidhíre: "Mint tudjuk, augusztus 10-ikén nyílik meg Péterváron a nemzetközi szemészi kongresszus, melyre a magyar orvosokat is meghívták. 1914 július 28 x. Magyarországból számosán szándékoztak részt venni a kongresszuson, most azonban elhatározták, hogy nem fognak elmenni Pétervárra. " "Az orosz munkásforradalom" A Pesti Hírlap híre: "A pétervári munkászavargások méreteiről alig van fogalma a világnak, mert az orosz kormány gondosan ügyel arra, hogy hírek ne kerüljenek ki külföldre. Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy a borzalmakról magánlevelekből ne tudhasson meg valamit a világ s így mégis sejthető, hogy mi történhet az orosz fővárosban.
Szerbia közben megerősítést kapott Oroszországtól: az orosz államtanács július 25-én döntött Belgrád támogatásáról. Az Osztrák-Magyar Monarchia viszont július 28-án hadat üzent Szerbiának - ez a világháború kitörésének hivatalos időpontja. Oroszország erre villámgyorsan mozgósítani kezdett, ami intő jel lehetett volna Németországnak, amely rettegett a kétfrontos háborútól. A német haditervek ugyanis Franciaország gyors lerohanását tervezték (Schlieffen-terv), ezt azonban derékba törhette egy orosz (hátba)támadás. A németek azonban ekkor már nem gondolkoztak hideg fejjel: Berlin ultimátumot intézett az oroszokhoz, majd a franciákhoz. 1914 Július 28. Válasz nem érkezett, így augusztus elsején Oroszországnak, majd 3-án Franciaországnak üzent hadat Vilmos német császár. A konfliktus következményei Ugyanezen a napon, tehát augusztus harmadikán a német csapatok átlépték a belga határt, céljuk ezzel Franciaország megtámadása volt. Ekkor már Nagy-Britannia sem tétlenkedett: a korábbi egyezményeknek megfelelően, ultimátumot intézett Németországhoz.
1914. július 28-án kezdődött meg az első világháború. 96 évvel ezelőtt üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának. Egy hónappal korábban, június 28-án lőtték le Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst, ami a világ addigi legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktusához vezetett. Amúgy Ferenc Ferdinánd a Monarchia föderális átszervezésének volt a híve, ami a birodalmat alkotó népek egyenjogúságát lett volna hivatott szolgálni. Lelövése tehát nem személyes okokkal magyarázható, hanem az egész birodalomnak szólt. Mindeközben a központi hatalmak, Ausztria-Magyarország és Németország már régóta keresték az alkalmat arra, hogy kirobbanthassák a háborút az antanttal szemben. A Monarchia ezért támasztott Szerbiával szemben egyre keményebb követeléseket a merénylet után, az osztrák-magyar hatóságok ugyanis részt akartak venni a szerbiai nyomozásban. E követelések bűnügyi szempontból nem voltak megalapozatlanok - rendkívül sok nyom vezetett Szerbiába, a merénylőket ugyanis egy ottani titkos szervezet képezte ki.