Tengerre többé nem szállt, de a hajózásban és a kereskedelemben jártas férfiúként felvételt nyert a Nyugat-indiai Kereskedőházba, 1508-ban Kasztília főrévkalauzának nevezték ki. A hangzatos elnevezés azt takarta, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, továbbá felügyelte a kapitányok által szolgáltatott adatok összegyűjtését, a térképek készítését. 1512. Amerigo Vespucci Élete - Amerigo Vespucci, Aki Egy Kontinensnek Adta Nevét - Kultúrsokk. február 22-én halt meg Sevillában malária következtében. Firenzében temették el, hamvai az Ognissanti templomban nyugszanak. Özvegyének - férje érdemeire való tekintettel - tekintélyes nyugdíjat folyósított az egyébként takarékos spanyol kincstár. Amerigo Vespucci portréja Forrás: Wikimedia Commons Vespucci hírneve két levelén alapul, amelyek több nyelven és számos országban megjelentek, de kéziratban nem maradtak fenn. Az 1501-ben kelt első Új világ (Mundus Novus), az 1504-es második levél Négy Utazás címen ismert. A levelek hitelessége és Vespucci utazásainak száma körül heves vita bontakozott ki, az azonban bizonyos, hogy az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését, és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta.
Ötszáztíz éve, 1512. február 22-én halt meg Amerigo Vespucci olasz navigátor, felfedező, akiről Amerikát elnevezték - bár ő nem kereste ezt a dicsőséget, és vélhetőleg nem is tudott róla. Vespucci 1451. vagy 1454. március 9-én született egy gazdag firenzei kereskedőcsaládban. Humanista nevelést kapott, könyveket és térképeket gyűjtött, huszonöt éves korában lépett a Medici család szolgálatába. Amerigo vespucci élete a dream. Egy spanyolországi küldetése során vélhetőleg tanúja volt annak, amikor Kolumbusz Kristóf visszatért első útjáról, később személyesen is megismerkedett a felfedezővel. Vespucci 1497 és 1504 között saját állítása szerint négy, bizonyíthatóan két utazást tett az Újvilágban. 1499-ben egy spanyol expedíció során Guyanától egész az Amazonas torkolatáig jutott, és akkor úgy vélte, hogy Ázsia távoli keleti részét érte el. A fellelkesült olasz hazatérve azonnal újabb utat szervezett, hogy eljusson Indiába, de a madridi udvar nem adott neki pénzt. 1501-ben már portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé hajózva felfedezte a La Plata torkolatát, sőt egyes vélemények szerint a Tűzföldet is.
Az első a Mundus novus volt, amit Lorenzo Pietro di Medicinek írt 1503-ban. Az 1504-ben kiadott levében az 1501-1502-es brazíliai útjáról ír, és az írás gyorsan népszerűvé vált Európában – egy éven belül 12 nyelvre fordították le. A valóságtartalma azonban megkérdőjelezhető. Ma már sok szakértő úgy tartja, hogy nem is Vespucci írta az értekezést, amiben szó van a helyi őslakosokról is. Vespucci (elvileg) azt írta, hogy a helyiek egész életüket meztelenül töltik, ami megmagyarázza, miért vöröses a bőrük; a férfiak arca tele van lyukakkal, amikbe színes köveket dugnak; a nők elképesztően kéjvágyók, ezért egy furcsa eszközzel állati eredetű mérgeket fecskendeznek a férfiak nemiszervébe, így azok óriásira duzzadnak (emiatt néha leesik ez a bizonyos szerv); nincsenek vagyontárgyak, kormány vagy király, minden közös, és annyiszor házasodnak és válnak el, ahányszor csak akarnak; a törzsek folyamatosan háborúznak; mind kannibálok, apák néha megeszik a feleségüket és gyerekeiket. Telex: Amerigo Vespucci valószínűleg nem is tudta, hogy elneveztek róla egy kontinenst. Vespucci elvileg beszélt egy férfival, aki 300 embert evett meg; 150 évig élnek, és szinte soha nem betegek; a nők alig várták, hogy keresztényekkel háljanak.
Bánffy József építtette. " A fenti megjegyzéseket, továbbá az épületszárny stílusát és a körülményeket figyelembe véve az építést – Biró Józseffel egyetértve – az 1844 és 1850 közötti évekre tesszük. A kastélyegyüttes négy sarkobástyás főépülete nyugati (csonka) szárnyának külső, park felé néző homlokzatát érintette a Kagerbauer-féle átépítés. Tulajdonképpen csekély traktusmélységű, kulisszaszerű, széles verandát magába foglaló előrész, továbbá zárt sarokerkély épült hozzá, ezenkívül a bővítés által nem érintett homlokzatszakaszokon az ablakok – beleértve a bal oldali kerek sarokbástyát is – az új rész formáival egységes kialakítást nyertek. Ily módon a homlokzat meghatározó eleme lett a lizéna-, illetve fiálé-párral közrefogott, óriási méretű, nyitott veranda az emeleten, melynek háromszögoromzattal koronázott szamárhátívét összetett öntöttvas mérmű töltötte ki. (Ezt 1935-ben jellegtelen, neogótikus zárt verandává építették át. ) A veranda a wörlitzi Gotisches Haus (G. Bánffy-Kastély Apartmanok Bonchida - Travelminit.com. Ch. Hesekiel, 1773- 86) nagy középablakát idézte, de formája még fantasztikusabb, mérete túldimenzionáltabb volt annál; az erdélyi–magyarországi, romantikus ihletésű középkor-kultusz korai és elsőrendű példája.
A családból való utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós (1874-1950) író, az Erdélyi Helikon egyik alapító tagja volt. 1944 ősze A visszavonuló németek kirabolták és felgyújtották az épületeket. 1990. után Az államosítás után Bánffy Katalin, Bánffy Miklós lánya, aki az 1950-es évektől Marokkóban, Tangerben él, visszaperelte. Bánffy Kastély - Bonchida - altmarius. 1999 Az erdélyi Versailles-ként is emlegetett kastélyt felvették a világ 100 legveszélyeztetettebb történelmi műemlékének listájára. Ezt követően nemzetközi programot dolgoztak ki az épület megmentésére, mely célra jelentős összegek gyűltek össze. Eddig restaurálták a kastély egykori konyhájának bástyáját, továbbá megjavították az épület tetőszerkezetét és a kastély kapuépületét. 2007 A Transylvania Trust Alapítvány 2007-ben 49 évre koncesszionálta a birtokot, és vezeti a kastély felújítási munkálatait. {"item":"palace", "set":{"palaceId":252, "townId":0, "active":1, "name_LO":"Castelul B\u00e1nffy", "settlement_HU":"Bonchida", "settlement_LO":"Bon\u021bida", "address":"", "listorder":9, "gps_lat":"46.
Ez a szócikk a bonchidai Bánffy-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Bánffy-kastély. Bánffy-kastély Ország Románia Település Bonchida Épült 1668 k. - 1855 k. Építész korai időszak: ismeretlen Johann Eberhard Blaumann Josef Leder Alois Ludwig (Luigi) Pichl Kagerbauer Antal Stílus reneszánsz, barokk Család Bánffy család Rekonstrukciók évei 2007-től Jelenlegi funkció felújítás alatt LMI-kód CJ-II-a-A-07534 Elhelyezkedése Bánffy-kastély Pozíció Románia térképén é. sz. 46° 54′ 36″, k. h. 23° 48′ 36″ Koordináták: é. 23° 48′ 36″ A Wikimédia Commons tartalmaz Bánffy-kastély témájú médiaállományokat. A Bánffy-kastély Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, a Mezőség nyugati felében, Bonchidán, Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya volt. Gyakran hivatkoznak rá mint "Erdély Versailles -ára". Története [ szerkesztés] Építtetése [ szerkesztés] Bonchida 600 éven át a Bánffy család birtokában volt. Bonchida bánffy kastély nyitvatartás székesfehérvár. A kastélyt Bánffy Dénes kezdte el építtetni 1668-tól kezdődően, a dobokai vár köveiből.