Azoktól, akik rendkívüli családi eseményekre, mint például gyermek születése, házasság vagy temetés, illetve orvosi beavatkozásra, mint például rákos betegség gyógyítására vagy személyi azonosító okmány cseréje, illetve időpontfoglalás után a román hatóságoknál oltást felvenni érkeznek, kérik a hatóságok az ezt igazoló dokumentumot, és majd a határnál megvizsgálják a karantén elrendelésének ideiglenes szüneteltetését. Ezeket az egyedi döntéseket a határátlépést követően az adott megyében illetékes Közegészségügyi Igazgatóság (Direcția de Sănătate Publică) hozza meg a bemutatott iratok alapján. A Magyarországon használt védettségi igazolás (plasztik kártya) QR-kódját a román határőrök nem tudják beolvasni, így azt elfogadni sem tudják – hívja fel a figyelmet Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
Az intézmény Magyarország varsói nagykövetségéhez tartozik, továbbá egyfajta filiáléjaként működik a 2019 március 15-én nyílt Wrocławi alkonzulátus. A főkonzulátus konzuli kerülete: Alsó-sziléziai vajdaság (Dolnośląskie) Opolei vajdaság (Opolskie) Sziléziai vajdaság (Śląskie) Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie) Kis-lengyelországi vajdaság (Małopolskie) Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) Története [ szerkesztés] A főkonzulátus az első világháborút követő zűrzavaros helyzetben jött létre, kezdetben katonai misszióként a keleti fronton szolgáló magyar katonák hazatérése (és fegyvereik megőrzése) érdekében. 1918 novemberében egy háromtagú katonai küldöttség érkezett a korábban a monarchia kezelésében lévő irodába, és mintegy útlevélkirendeltségként működtették azt. Konzulátusként 1921. szeptember 9-én kezdte meg a működését - Magyar Királyi Konzulátus néven [2] -, első vezetője Hauser Lotár II. osztályú konzul volt, és szintén az ulica Lubiczon volt a székhelye, csak a 21. Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár - YouTube. szám alatt. Ekkoriban a külpolitikai helyzet miatt még mindig jelentős állomáshelynek számított katonapolitikai szempontból, ezért folyamatosan állomásoztak a konzulátuson magyar katonatisztek - ez a szituáció a magyar katonai attasé rendszer kezdeti szakaszának is tekinthető.
Első főkonzulunk Bitay Károly volt. [11] Kolozsvár mindig is kiemelt célpontja volt az Erdélyben működő külföldi képviseleteknek: 1933-ban brit, svájci, francia, német, görög, olasz, norvég és lengyel konzulátusok működtek a városban, [12] 2019-ben pedig - a magyaron kívül - olasz, holland, szlovén és török konzulátusok működnek itt. [13] Magyar képviseletek működése Kolozsváron 1922-2019 között képviselet rangja időtartam útlevélkirendeltség 1922–1936 konzulátus 1936–1940 útlevélhivatal 1949–1955 főkonzulátus 1977–1988 1997– Főkonzulok [ szerkesztés] Mile Lajos 2014– Magdó János (wd) Szilágyi Mátyás 2008–2012 Cseh Áron 2003–2008 Alföldi László 1999–2003 Bitay Károly 1997–1999 [14] 1988 és 1997 között nem működött a főkonzulátus Vékás Domokos 1983–1988 Szepes István 1978–1983 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Magyarország főkonzulátusa - Kolozsvár. a főkonzulátus honlapja (2019) (Hozzáférés: 2019. máj. 24. ) ↑ A M. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa – 11. Kolozsvári Magyar Napok. kir. kormány 1919-1922, évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv.
Fellépnek: Széman Emese Rózsa, Szökőcs Zsófia, Tamás Csilla és Tamás Lehel. Közreműködik: Laczkó Vass Róbert. Szervezők: EMKE, EMKISZ Dátum: 2020-08-19 19:00 - 2020-08-19 20:00 Szervező: EMKE "Örök vándor s örök idegen" – a 130 éve született Reményik Sándor felvidéki gyökerei "Örök vándor s örök idegen" – a 130 éve született Reményik Sándor felvidéki gyökerei. Az ismeretterjesztő konferencia előadói: Mézes Rudolf (Felvidék, a Csemadok Galántai Területi Választmányának a titkára), Balázs Imre József (Kolozsvár, irodalomtörténész), Nagy Béla (Kolozsvár, közíró, helytörténész) Dátum: 2020-08-19 17:00 - 2020-08-19 18:00 Szervező: EMKE
Frissítette csütörtökön, november 4-én az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) a járványügyi kockázatot jelentő régiók és országok listáját. A lista november 7-én, vasárnap 00. 00 órától lép hatályba. Az országos vészhelyzeti bizottság határozata szerint Románia továbbra is piros zónás, jelenleg tizenharmadik helyen áll a piros zónás országok listáján. Noha egy héttel ezelőtt még sárga zónás volt, Magyarország mostanra piros besorolást kapott, ahogy Csehország, Dánia, Izland, Luxemburg, a Maldív-szigetek és a Kajmán-szigetek is mind piros zónásnak számítanak a frissített lista szerint. Sárga zónás lett pirosból kikerülve az Amerikai Egyesült Államok, valamint Saint Kitts és Nevis. A fertőzöttségi ráta növekedése miatt sárgába került Lengyelország, Norvégia, San Marino és Andorra. Zöld besorolást kapott Izrael, Kuba, Costa Rica, Guyana, Bahama-szigetek, Grenada, Szent Márton-sziget, Antigua és Barbuda-sziget, Amerikai Virgin-szigetek. Az országok besorolásának teljes, frissített listája ide kattintva érhető el.
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi, és partnereink mire használjuk az Ön adatait. Alapműködést biztosító sütik Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe illetve a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik). Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkben elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok sütijei. Hirdetési célú sütik A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be.
A vízlépcsőt ellenzők legfontosabb érve az volt, hogy az építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát – emelte ki a Duna-kör ügyvivője. Vita:Bős–nagymarosi vízlépcső – Wikipédia. Kifejtette: a vízáramlás sebességének csökkenésével "hihetetlen mértékben" leromlott volna a folyó öntisztuló képessége, vagyis az ivóvíz-bázisban nagyobb arányban jelent volna meg a lebegtetett hulladék és a kiülepedő nehézfémek. A beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot – fűzte hozzá. A szakember hozzátette, hogy a síkvidékre tervezett vízierőműveken egy "hajánál előrángatott mérnöki megoldást" alkalmaznak, vagyis hegyek és völgyzárógát hiányában mesterséges medret, töltéseket és tározó tavat építenek ki a folyóval párhuzamosan, ami rendkívül nagy területen alakítja át a folyót, úgy, hogy ezzel egy időben nagyon kevés elektromos energiát állítanak elő. A beruházás nagyságát szemléltetve Droppa György aláhúzta: a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer mintegy 190 kilométeren alakította volna át a Dunát.
Az oxigénkoncentráció csökkenésével ugyanakkor vas és mangán oldódik be, szintén rontva a víz minőségét, illetve felhasználhatóságát. Ilyen feliszapolódás már korábban is bekövetkezett a folyószabályozások során épített sarkantyúk árnyékában, valamint azokban a gödrökben ("üstökben"), amelyek a mértéktelen kotrások miatt jöttek létre – nem egy helyen fontos vízbázisok előtti folyószakaszon. A nagymarosi vízlépcső megépítése esetén bekövetkező feliszapolódás miatt új tisztítóműveket kellett volna építeni, ami többszörösére növelné a vízkivétel költségeit. Bős nagymaros vízlépcső. A ráckevei víztermelőtelep már eleve ilyen feliszapolódott, szennyeződött partszakasz mentén épült, mivel a Fővárosi Vízműveknek – éppen a nagymarosi vízlépcső tervei miatt – le kellett mondania a felsőbb Duna-szakaszok felhasználásáról, ami pedig vízminőségi szempontból sokkal kedvezőbb lett volna. A duzzasztott szakaszokon várható kiülepedés káros hatását egyértelműen, idejében jelezték a jugoszláv-román és osztrák dunai vízerőművekkel kapcsolatos tapasztalatok.
Kapcsolódó cikk: Miért terelte el Szlovákia a Dunát? Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Droppa György elmondta: jelenleg a "betonosok és a zöldek" állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában, amely Szlovákiában a korábbi sikertelenség, illetve a Magyarországgal és Csehországgal szemben megfogalmazott nemzeti törekvés egyik jelképe is lett a rendszerváltás után. Magyarországon a politikai nyomás volt a legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. Az 1985-ben alternatív Nobel-díjjal jutalmazott szervezet képviselője szerint a rezsim új arcát lehetett látni 1988. ORIGO CÍMKÉK - Bős?nagymarosi vízlépcső. szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a "szocialista táborban soha nem látott", 70 ezres – vízlépcsőt ellenző – békés tüntetőkkel szemben. Droppa György kiemelte: a bős-nagymarosi vízlépcső – politikai kontextustól függetlenül is – "az állatorvosi egyetem lova, amely minden szakmai hibát magában foglal".
Bár nem tettem vissza, az általad hivatkozott "szakdolgozat" majd egy az egyben a Környeztevédelmi Lexikonból való, mint ahogy a kivett rész is a Környeztvédelmi lexikon része. JAK 2007. július 30., 07:46 (CEST) [ válasz] Ha egy ez egyben kimásolod, akkor az jogsértő, mert szó szerinti másolata egy jogvédett műnek. Egyáltalán a Környezetvédelmi Lexikon jogvédett? Buda vita 2007. ORIGO CÍMKÉK - Bős?nagymarosi vízlépcső. július 30., 09:18 (CEST) [ válasz] Gyanítom, hogy a Környezetvédelmi Lexikon is valahol valamilyen formában jogvédett (nem szabadon terjeszthető), bár álláspontom szerint, az amit a Környezetvédelmi Hivatal, mint fő szponzor szponzorált, annak egy tudományos, vagy ismeretterjesztési céllal alakult (non-profit) lexikonban nem szabadna jogvédettnek lennie. július 30., 21:17 (CEST) [ válasz] Ezt nem tudom, csak azt tudom, hogy ami a neten van, és előbb keletkezett, mint a wikin, és szóról szóra van az jogsértő. Szajci (reci) 2007. július 30., 09:21 (CEST) [ válasz] Ad abszurdum, ha a wikin később kerül bemásolásra egy olyan anyag, aminek a forrása meg van jelölve, és az nem jogvédett, akkor az annak ellenére sem jogsértő, ha egy neten szereplő írás (forrásmegjelölés nélkül) korábban idéz belőle, még akkor sem jogsértő, ha szóról szóra megegyezik a két szöveg.
Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora hosszabb interjút adott, amelyben azzal a keserű jóslattal él, hogy az általunk ismert civilizáció néhány évtizeden belül biztos bukásra van ítélve. Az energia, a nyersanyag, az élelmiszer hiánya és másfelől a megállíthatatlan túlfogyasztás a kutató szerint nem a századunk végén, hanem már a század közepén is katasztrófához vezet. Amit e cikk olvasóinak a többsége is megérhet még a saját életében. Lehet, hogy Gelencsér a felelősségünkre figyelmeztetve túloz, de sajnos nincs a levezetésének olyan eleme, amely eleve hibásnak tűnne. Globális, uniós, hazai kormányzati és egyéni szinten egyaránt rossz és még rosszabb döntésekkel siettetjük a véget. Messze meghaladja a tudásomat, hogy érdemben értékeljem állításait. Egy mondata ragadta meg a figyelmemet, amely olyan egyszerű igazságot mond ki, amelyet a magyar közéletben kevesen mernek megfogalmazni. Az összes megújuló energiából "a vízerőműnek a legjobb az energetikai hatásfoka", mondja.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre