Helyszín: DAB Székház, Debrecen A periódusos rendszer kémiai, tudománytörténeti és filozófiai jelentősége A Kémiai Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Éve alkalmából Előadó: Posta József professzor emeritus Időpont: 2019. december 11. (szerda) 16. 00 Helyszín: MTA DAB Székház (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49. ) Szervezők: MTA DAB Kémiai Szakbizottság Összefoglalás A kémiai elemek rendszerezéséhez az első fontos lépést Robert Boyle tette lehetővé azzal, hogy az arisztotelészi őselem elmélettel szemben tisztázta a kémiai elemek valódi fogalmát. Döbereiner triádjai, Newlands oktáv törvénye, valamint Berzelius pontos atomsúly meghatározása segítették Mengyelejevet az addig felfedezett 63 elem alapján egy egységes rendszer megalkotásában. Az elemeket relatív atomtömegük alapján állította sorba. Kiderült, hogy az elemek kémiai tulajdonságai az atomtömeggel nem monoton változnak, hanem periódusosan. Ismerve a szomszédos elemek fizikai és kémiai adataiban bekövetkező változásokat, ahol ennél nagyobb ugrásokat vett észre, ott eddig fel nem fedezett elemek jelenlétét prognosztizálta.
Végül úgy gondolom, elõnyösebb lenne, ha a kémiát a relativisztikus kvantummechanikával alapoznánk meg. Az utóbbi húsz évben egyre több kémiai jelenséget magyaráztak meg (ismét csak a tények feltárása után) olyan számításokkal, amelyekben figyelembe vették a gyorsan mozgó, rendszerint belsõ elektronok relativisztikus effektusait is (610). Ilyen jelenség többek között az arany színe (8), egyes periódusok elemeinél a tulajdonságok fûrészfogszerû változása (6), a higany cseppfolyós halmazállapota (8) és a periódusos rendszer hatodik sorában levõ néhány elem rendellenes elektronkonfigurációja (7). Ha redukcionisták vagyunk, legalább legyünk összhangban a fizika mindkét alapelméletével, hiszen a kémia jó közelítéssel a fizikára redukálódik (11). Irodalom 1. Scerri, E. R. Am. Sci. 1997, 85, 546. 2. Löwdin, P O. Int. J. Quantum Chem. 1969, 3 (Suppl. ), 331. 3. Chem Br. 1994, 30, 379. 4. Pyykkö, P. Adv. 1978, 11, 353. 5. Snow, R L., Bills, J. L. Chem. Educ. 1974, 51, 585. 6. Res., Synop. 1979, 380.
Minden elemhez két-két alaptulajdonságot társított: föld (száraz, hideg), levegő (nedves, meleg), tűz (száraz, meleg), víz (nedves, hideg). Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan felvetések, melyek cáfolták ezt. Például Démokritosz már Arisztotelész munkája előtt közzétette az anyagok felépítéséről szóló tanulmányát, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte, hogy véges sok ilyen részecske létezik. Egészen 1669-ig kellett várni, hogy az első kémiai elemet felfeddezzék. Egy német alkimista, Hennig Brand kísérletei során vizeletet párologtatott el és sikeresen kinyert egy anyagot, amit foszfornak, azaz fényhozónak nevezett el, felfedezését azonban titokban tartotta. 1680-ban Robert Boyle újra felfedezte a foszfort. Ez volt az első jegyzett elem-felfedezés. A 18. században sorban fedezték fel az újabb és újabb elemeket. 1766-ban Henry Cavendish angol tudós a levegőből leválasztott és azonosított több gázt, egyebek között a hidrogént, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem.
A "helyes" konfiguráció nem számításokból, hanem kísérleti adatokból következik. A konfiguráció-anomália idõnként megmagyarázható relativisztikus effektusokkal (4), de arra nincs általános magyarázat, hogy ezek az anomáliák miért az adott helyen fordulnak elõ. Ugyancsak a teoretikus megalapozás hiányosságaira utal, hogy például a nitrogén és az oxigén esetében az elsõ Hund-szabályt kell segítségül hívnunk a kísérletileg helyesnek talált, három páratlan p elektron "reprodukálására". Bár a Hund-szabályok kvantummechanikai magyarázata elismerést érdemlõ munka (5), mégsem azonos azzal, amikor a szabályokat szigorúan az elméletbõl vezetjük le. Az eddigiek jelentõs része természetesen jól ismert. Mégis remélem, hogy új szemszögbõl sikerült megvilágítani a kérdést ezzel a szinte pervezen szigorú gondolkodásmóddal, amely az elektronkonfigurációk minden aspektusának kvantummechanikai levezetését követeli meg. Bár nem tudok jobb magyarázatot javasolni, nem hiszem, hogy a jelenlegi magyarázattal meg kellene elégednünk.
Arra a következtetésre jutott, hogy az ásványi anyagok egy új elemet tartalmaznak. Ő fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban a stroncium oxidját. Az elem a községről kapta a nevét. Johan Gadolin finn kémikus, pszichológus és mineralógus, a finn kémia elindítója, fedezte fel az ittriumot, az első gyakori földelemet. 1792-ben talált egy darab fekete, nehéz ásványt Svédországban, egy Stockholm melletti faluban, Ytterbyben. Óvatos kísérletekkel megállapította, hogy egy gyakori földoxidról van szó, amit később ittriának neveztek el. Courtois francia gyógyszerész, kémikus, a jód felfedezője. Egy salétromgyártó családban született. A salétrom fontos alkotórésze a puskapornak. A salétrom előállításához nátrium-karbonátra volt szükség, amit tengeri algák hamujából oldottak ki. A hamumaradékot kénsavval semmisítették meg. Egy napon véletlenül túl sok savat adagolt a hulladékhoz, és ibolya színű gőz keletkezett, ami hideg tárgyakon sötét kristályok formájában lecsapódott. Humphry Davy felfedezte és elkülönítette a magnéziumot, a bórt, és a báriumot.
a látogató hány aloldalt nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenet, milyen esetleges hibaüzenetek érkeztek stb. A statisztikai célú sütik a felhasználó eszközein a honlapok böngészése során automatikusan elhelyezésre kerülnek, azokat a böngésző a beállításoknál tudja törölni.
Szakleírás A képzést indító intézmények Végzés utáni kilátások (DPR) Szakmatérkép « vissza
Programunk minden egyetemi végzettséggel rendelkező számára elérhető, aki alapképzettsége mellé gazdasági ismereteket akar szerezni. Felvételi követelmények: Jogász oklevéllel rendelkezők vehetnek részt a képzésben. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: • felsőfokú végzettséget igazoló oklevél magyar és (ha van) angol nyelvű oldala • szakmai önéletrajz • motivációs levél Szakfelelősi köszöntő Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisci elit, sed eiusmod tempor incidunt ut labore et dolore magna aliqua. Szakirányú továbbképzés - Állam- és Jogtudományi Kar. Ut enim ad minim veniam, quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam, nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur. Quis aute iure reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint obcaecat cupiditat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est ipsum dolor sit amet, consectetur adipisci elit, sed eiusmod tempor incidunt ut labore et dolore magna aliqua.
Balikapitány # 2021. 01. 18. 08:18 van valakinek tapasztalata arról, hogy egyáltalán milyen msc-kre lehetne menni jogász diplomával? 2021. 08:09 Sziasztok! Hasonló kérdésem lenne. Nem vagyok képben most a felsőoktatással annyira, de úgy érzem, hogy még van bennem erő meg kedv a tanulásra. Nyáron fogok végezni jogász szakon, jelenleg közigazgatásban dolgozok. Valami olyasmire gondoltam, ami akár arra is jó lesz, hogy közigazgatáson belül magasabb pozíciókba juthassak. (most hagyjuk ki ebből a politikai részt, meg egyebeket, olyan hasznos kompetenciákat adó képzésre gondolok elsősorban, ami ebben segíthet) Vezetés és szervezés mester esetleg jó lehet valamire? Illetve olyasmire gondoltam még esetleg, ami a pénzügyi jog területén lehetne hasznos. nanten 2016. 02. 17. Jogasz közgazdász képzés . 20:55 Tapasztalatom nincs, de Elég sokáig kapcsolatban voltam a Corvinussal, így eléggé rálátok erre a területre. A Corvinus úgy működik, hogy az összes hallgatójuk torkán igyekeznek lenyomni mindenféle menedzsment, gazdálkodástudományi tárgyat.