Több az automata, mint az önkormányzat, még sincs mindenütt. Manapság már alig akad olyan település az országban, ahol ne lehetne kártyával készpénzhez jutni. Immár a posta is bejelentette, hogy az országban 3200-nál több postahivatalban működnek az úgynevezett POS-terminálok, amelyek segítségével a készpénzfelvevő automatákhoz hasonlóan lehet készpénzt felvenni. A posta fejlesztési tervei szerint a közeljövőben már a 3500-at is meghaladja majd a POS-terminálokkal ellátott hivatalok száma. Már a fizetések is azonnali átutalással érkezhetnek. A bankok is folyamatosan terjeszkednek: a 40 magyar bank és az Euronet ma már összesen 1800 bankjegykiadó automatát üzemeltet országszerte. Pontos felmérések nincsenek arról, hogy a közalkalmazottak mely bankokat részesítik előnyben. A törvény szerint ugyanis a dolgozókat nem lehet arra kényszeríteni, hogy abban a bankban vezessék átutalási számlájukat, amellyel intézményük szerződött. Ennek megfelelően a dolgozók, amikor intézményük bankot választ, maguk határoznak arról: ha más banknál van átutalási számlájuk, azt megtartják-e, vagy élnek az új bankszámlanyitási lehetőséggel.
Ha nem technikai hiba van a háttérben, akkor a munkáltatóval kapcsolatos kifogásokat az illetékes Kormányhivatalok munkaügyekkel foglalkozó szervénél érdemes jelenteni. Forrás: Hirdetés Hozzászólások:
Az új lehetőségeknek köszönhetően hatékonyabbá válhat a vállalatok pénzforgalma azáltal, hogy az általuk jellemzően kötegelten elindított átutalások is teljesülhetnek néhány percen belül. További előrelépést jelent, hogy ezek az átutalások is lebonyolíthatóak az év minden napján folyamatosan, akár hétvégén vagy éjszaka is megérkezik a kedvezményezetthez a küldött összeg. Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo Így már a vállalatoknak sem kell pénzforgalmuk kapcsán alkalmazkodniuk a korábbi normál banki munkarendhez. A számlákhoz a vállalkozók is regisztrálhatnak másodlagos számlaazonosítókat (telefonszámok, e-mail címek, adóazonosítók vagy adószámok), amelyek segítségével számlaszám ismerete nélkül is indíthatóak számukra átutalások. Ez megfelelő megoldás lehet a legkisebb forgalmú kereskedők vagy akár a nem helyhez kötött szolgáltatók (pl. Fizetés átutalással | Munkaügyi Levelek. szerelési szolgáltatások, házhozszállítás) számára. A másodlagos azonosítók regisztrációját a vállalkozók esetén is a számlát vezető banknál kell kezdeményezni, amely a legtöbb bank internetes felületén vagy a mobilbanki szolgáltatásában személyes ügyintézés nélkül könnyen megtehető.
Az új lehetőségeknek köszönhetően hatékonyabbá válhat a vállalatok pénzforgalma, mert az általuk jellemzően kötegelten elindított átutalások is teljesülhetnek néhány percen belül. További előrelépést jelent, hogy ezek az átutalások is lebonyolíthatók az év minden napján folyamatosan, akár hétvégén vagy éjszaka is megérkezik a kedvezményezetthez a küldött összeg, így már a vállalatoknak sem kell alkalmazkodniuk a korábbi normál banki munkarendhez - hangsúlyozta az MNB. A számlákhoz a vállalkozók is regisztrálhatnak másodlagos számlaazonosítókat, amelyek segítségével számlaszám ismerete nélkül is indíthatók számukra átutalások. Ez megfelelő megoldás lehet a legkisebb forgalmú kereskedőknek vagy akár a nem helyhez kötött szolgáltatóknak. A másodlagos azonosítók regisztrációját a vállalkozók esetén is a számlát vezető banknál kell kezdeményezni, ez a legtöbb bank internetes felületén vagy a mobilbanki szolgáltatásában személyes ügyintézés nélkül könnyen megtehető. Mostantól azonnali átutalással érkezhetnek a fizetések - HR Portál. A másodlagos azonosítók használata biztonságos, az azonosítót regisztráló ügyfélnek küldött átutalások indítását egyszerűsíti, ennek ismeretében azonban a számláról nem lehet jogosulatlanul tranzakciót indítani - jelezte a jegybank.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15. ) vegye figyelembe! Egy éve kezdődött, s ha minden igaz, az év végével le is zárul az a folyamat, amelynek végén valamennyi közalkalmazott immár csak átutalással veheti fel fizetését. Az első szakaszban az év közepéig az országos hatáskörű és a fővárosi közintézmények dolgozóira terjedt ki az intézkedés, az év közepén csatlakoztak a rendszerhez a nagyvárosokban működő intézmények, s január 1-jétől immár minden közalkalmazott fizetését számlára utalják. A számlára utalt fizetés a költségvetésnek jelentős megtakarítást és adminisztrációs könynyebbséget hoz, főként, mert csökken a készpénzkezelés. Az intézkedés kezdetben nem váltott ki nagy örömet a dolgozókban. Több közszolgálati szakszervezet is tiltakozott, de legalábbis kompenzációra tartott igényt, mert - álláspontjuk szerint - a számlavezetés többletkiadásokat okoz a dolgozóknak. Az első tapasztalatokat követően azonban az ellenérzések csökkentek, s egyre többen ismerték fel az előnyöket a dolgozók és a vezetők között egyaránt.
A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze. Munkaidőkeret: egy év helyett maximum három? A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma – amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív; műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát. A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettséggel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni.
Ezen a fórumon már többször is megvitatták a szociális partnerek a munkaidő szervezésére vonatkozó módosítási javaslatokat. A kormányzati oldal ennek során számottevő mértékben változtatott eredeti előterjesztésén a munkáltatói érdekképviseletek heves tiltakozása közepette. Így például az egyik legvitatottabb kérdéskörnél, a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaadói érdekképviseletek végig fenntartották a kormányzati oldal első változatához közeli igényüket. Ezek szerint a jelenleg általánosan alkalmazható két hónapos munkaidő-keretet négy hónapra kívánták emelni. A speciális munkaidő-beosztásnál, például a készenléti munkaköröknél, a folyamatos, több műszakos, az idénymunkánál fél éves, a kollektív szerződés esetén pedig egyéves munkaidő-keret meghatározására tartottak igényt. A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőnek ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkáltatónak. Az időtartam egy részében tehát akár napi négy órát, egy másik részében pedig 12 órát dolgoztathatnak a munkáltatók, azaz túlóra nélkül is alkalmazkodhatnak a nagyobb megrendelésekhez.
Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul. Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz.
A másik, hogy a túlórák havi kifizetése mellett – kollektív szerződés rendelkezése alapján – a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb keretek közötti megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak. OLVASSA EL kapcsolódó cikkeinket is! Megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok Évi 400 túlóra: a munkaadók és a szakszervezetek is látják a veszélyeket Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Emlékeztettek arra, hogy a Munka Törvénykönyve 2011-es módosításával a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, háttérbe szorították a kollektív szerződéseket, a sztrájk ellehetetlenítésével pedig kivették a szakszervezetek kezéből a leghatékonyabb fegyvert. A multik diktálhatják az iramot A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) már a parlamenti vita megkezdése előtt bejelentette: az "egyéni képviselői indítványok hátterében látszik egy-egy multinacionális vállalkozás erős lobbi tevékenysége, amit nem szabad megengedni, főként nem azon az áron, hogy a gazdasági érdekek előtérbe helyezésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább növekedjen". Az Országgyűlésben több hozzászóló is nevesítette, hogy az autógyártókról lehet szó. A vasasok úgy látják, hogy már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kordás László, a VSZSZ elnöke szerint a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
Nézze meg karikatúránkat is! Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: Az Én Pénzem Címkék: munka, Munka Törvénykönyve, parlament, törvénymódosítás Kapcsolódó anyagok 2018. 12. 04 - Ugorhat a rendkívüli munkaidő bérpótléka is 2018. 11. 21 - Sunyin visszahoznák a rabszolgamunkás passzust 2018. 07. 02 - Terjed a melósok kizsigerelése További kapcsolódó anyagok