A felvételizőket megcélzó online esemény ingyenes. 2020. november. 17:00 Félúton sincsenek a felnőttkor kezdete felé, de máris dönteniük kell a gyerekeknek Akkor szerencsés a középiskola-választás, ha a gyerek olyan környezetben tanul majd, ahol az egyéni sajátosságai találkoznak az iskola követelményeivel – mondja a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének pszichológus igazgatója, Gebauer Ferenc, aki szerint csak évek múlva derül ki, hogy mennyire lesz eredményes az új szakképzési rendszer Ki az, akinek elitgimnáziumot érdemes választani és merre induljanak a nem túl jól tanulók? 2020. május. Középiskolai felvételi rendszer nem elérhető. 01. 10:51 Pótfelvételizniük kell a szentesi gimnáziumba egyszer már felvett diákoknak Kiderült: csak ebben az esetben változhat a létszám. 2020. 17. 11:11 Nem mindenki fogja 90 százalékosra írni a középiskolai felvételit, de ez nem baj Az írásbeli tesztnek a legjobb és a leggyengébb tanulók teljesítményét is mérnie kell, nem érdemes 100 százalékos teljesítményt várni.
Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Az Eduline cikke. Egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét, és lassan közeledik a "módosítási időszak" is – idén március 21-én és 22-én lehet megváltoztatni a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjét. Eduline.hu - Közoktatás: „Évről évre több tízezer gyereket lökünk bele ebbe a végtelenül rossz gépezetbe”. Mielőtt újra legózni kezdtek a tanulói adatlap soraival, érdemes alaposan átgondolni, van-e értelme módosítani a sorrenden. Amikor nem érdemes változtatni A legfontosabb: ha az írásbeli és – ha van – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esély sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatni. "Tapasztalataink szerint a szülők/jelentkezők egy része ilyenkor a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tagozatokat hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja.
Aránylag kevesen haltak még bele a felvételi procedúrájába, viszont elég sokan érettségiznek minden évben, tehát alapvetően egy működő rendszerről van szó. Mondjuk ki, hogy ez egy marhaság. Mert attól, hogy valami túlélhető, még nem jó. Élet+Stílus: Szakértő: A felvételi rendszer káros az oktatásra, megviseli a gyerekeket, és a szülőket is | hvg.hu. Hogy azért, mert korábban mások is megszenvedték a formális, – az egyéni készségeket és képességeket figyelmen kívül hagyó, ám a felkészítés totális hiányában is teljesített – megmérettetést, még nem feltétlenül kellene ebbe újabb és újabb generációkat belekényszeríteni. Szülőként nagyon kevésszer vagyunk döntéshelyzetben, amikor a gyerekünk iskolai előmeneteléről van szó, a középiskolai felvételi viszont valami olyan, ahol a szülő igenis sokat tehet azért, hogy egy alapvetően hideg és számító rendszerbe behozzon egy nagyon fontos szempontot: a saját gyereke érdekét. Úgyhogy gyermekjogokkal (tehát az alapvető gyermeki szükségletekkel és a gyerek legjobb érdekével foglalkozó szakemberként) hadd fogalmazzak meg néhány kérést – annak a kislánynak a nevében is, aki szombaton reggel a lovarda helyett felvételi előkészítőre ment: 1.
Az előző alkalommal arról írtunk, hogyan működik a felvételi rendszer írásbeli része. Ahhoz, hogy tudjuk milyen célokat tűzzünk ki a felvételivel kapcsolatosan, ahhoz érdemes megismerni még néhány fontos részletet. Bár kihangsúlyoztam, hogy NEM a 100 pont a cél, ennek ellenére mégis nagyon lényeges, hogy a lehető legtöbb pontot érje el a gyerek. Ugyanis a középiskoláknak az írásbeli felvételin szerzett pontszámokat legalább 50%-ban kell beszámítania. Ha az adott iskolában még szóbeli is van, akkor mindez kiegészül azzal szabállyal, hogy az itt megszerezhető pontszám nem érhet az összpontszám 25%-nál többet. A fenti szabályozások miatt a hozott pontszámok éppen ezért arányaiban rendszerint kevésbé számítanak. Középiskolai felvételi információs rendszer. Ez egyszerre jó és rossz hír is. Jó, mert azoknak a gyerekeknek is van esélye egy jobb iskolába bekerülni, akiknek a tanulmányi eredménye nem kitűnő vagy jeles. Ugyanakkor rossz hír, mert ennek az egy (szóbelivel együtt két) napnak az eredménye határozhat meg sok mindent. Ha azon a januári szombaton nem sikerül minden a legfényesebben, akkor bizony tervek dőlhetnek dugába.
Arra a kérdésre, hogy miért tartják jónak a felvételi vizsga egyazon időben történő megrendezését, Cîmpeanu azt felelte: "Nem hisszük, hogy a tanuló érdekeit szolgálná, ha lehetőség lenne két, három, öt, hét, tíz felvételi vizsgán is részt venni. " A diákoknak és szüleiknek így lehetőségük lesz a legjobb megoldást kiválasztani, hiszen mindenkinek az a célja, hogy megtalálják a diákok számára legjobb variánst. A tanügyminiszter már többször is azt nyilatkozta, hogy azon iskolák, ahová nagy a túljelentkezés, szervezzenek felvételi vizsgát, így biztosan a legeredményesebb diákok kerülnek majd oda. A felvételi vizsga bevezetését a képességvizsga helyett több gyakorló pedagógus támogatná Szatmár megyében is, akiknek az a meglátásuk, hogy a felvételi vizsga révén középiskolába került diákok sokkal eredményesebbek lennének a középiskolai tanulmányaik során. Gyurkó Szilvia: Mondjuk ki: súlyos gondok vannak a középiskolai felvételi rendszerrel | Mandiner. Manapság alig találni megfelelő szakembert, bármit is tervez az ember – hallani lépten-nyomon. Talán szakorvoshoz is hamarabb bejutni, mint egy jó autószerelőhöz, kőműveshez vagy ácshoz.
Szülők a gyerekek mögött A felvételi rendszer ráadásul nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is megviseli, még ha erről érthető módon kevesebb szó is esik – elég beleolvasni az egyik legnagyobb, több ezer szülőből álló Facebook-csoportban közzétett posztokba és kommentekbe az írásbeli napján. "Szülőként magam is borzasztóan megszenvedtem a felvételit, szorongtam, éjszakánként felriadtam, szerintem ez egy nagyon nehéz időszak a szülőknek is – függetlenül attól, hogy szerinte milyen iskolatípus lenne jó a gyermekének" – magyarázza Ercse Kriszta, hozzátéve: a szülők érzik, hogy nagy a tét, a gyerek (vélelmezett) boldogságához van köze. Az persze kérdés, hogy hosszú távon valójában mi teszi a gyereket boldoggá és sikeressé.
A haza minden előtt! portréfilm a leköszönő köztársasági elnökről május 8-án és 9-én a Dunán. (MTVA/Felvidé)
Mégis, mi képezte hát a hazához való tartozás alapját? Nem más, mint a (liberális) szabadságjogok közös élvezete. Kölcsey is hangsúlyozta, hogy haza alatt olyan politikai közösséget ért, "hol az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. " Petőfi ezt úgy fogalmazta meg, hogy "haza csak ott van, hol jog is van. " Bármennyire is nem tetszik tehát a jelenlegi hatalomnak, de a haza 48-as koncepciója elválaszthatatlan volt a liberális szabadságjogoktól. Hiszen a forradalom programja nem más, mint a polgári szabadságjogok és a kormány elszámoltathatóságának, a hatalom demokratikus kontrolljának kívánalma. A habermas-i értelemben vett nyilvánosság (az intézményesült társadalmi tér, amelyben a polgárok élnek a jogaikkal) szabadsága volt március 15. fő követelése. A sajtószabadság nem kizárólag a cenzúra hiányát jelenti – közvetlen cenzúra nélkül sem feltétlenül szabad a nyilvánosság. Hiába van jogod hozzá, hogy szidd az utcán a kormányt, ha az újságok, a tévék és a rádiók túlnyomó többsége kormányellenőrzés alatt van és hazugságokat terjeszt.
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival: egyenlőség, szabadság, testvériség. Ezzel megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Rabok legyünk vagy szabadok? A "Pilvax-kör" – többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula – előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
A dokumentumfilm bemutatja a nemzeti egység érdekében kifejtett tevékenységét, így például a moldvai csángó közösségnél tett történelmi látogatását, amellyel kifejezte, hogy ők is fontosak az anyaország számára. A köztársasági elnök hivatali ideje alatt a protokolláris rendezvények mellet mindig időt és figyelmet fordított arra, hogy megismerje és elismerje a teljesítményt, a hivatás gyakorlásának számító erőfeszítéseket: vendégül látta például a szakmák Európa-bajnoksága valamennyi magyar versenyzőjét, az Afganisztánban állomásozó magyar kontingenst pedig saját készítésű halászlével lepte meg. Áder János meggyőződését és elhivatottságát bizonyítja, hogy számos társadalmi ügy mellé állt az elmúlt tíz év alatt. A koronavírus-járvány miatt árván és félárván maradt gyermekek megsegítésére feleségével létrehozta a Regőczi Alapítványt, ugyanakkor a tevékenységében hangsúlyos szerepet betöltő környezeti fenntarthatóság érdekében a Kék Bolygó Alapítványt. A leköszönő köztársasági elnök szerepvállalásának köszönhetően Magyarország három alkalommal adott otthont a Víz Világtalálkozónak, mindeközben Áder János rendszeresen felszólalt a világ legnagyobb nemzetközi fórumain, globális szemléletváltást sürgetve a fenntarthatóság érdekében.