Volt a világon egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magának, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón: – Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom. – Nem eresztlek biz én, mert megeszel. – Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam. A kis malac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz. Kicsi idő múlva megint megszólal a farkas: – Ugyan, kedves malackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is. A kis malac beeresztette azt is. De a farkas avval se érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott: – Kedves kis malackám, ereszd be a két első lábam is. A kis malac beeresztette a két első lábát. De a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt: – Édes, kedves kis malackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy újjal sem nyúlok hozzád. Erre a kis malac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön háttal befelé, egyenesen abba menjen be.
Egy kis malac, röf- röf- röf, Trombitálgat, töf- töf- töf, Trombitája víg ormánya, földet túrja, döf- döf- döf. Jön az öreg, meglátja, Örvendezve kiáltja: Rajta fiam, röf- röf- röf- röf Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, Kukoricán megélnek, Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf, Ezek ám a legények!
Egy kis malac, röf-röf-röf, trombitálgat: "töf-töf-töf. " Trombitája, víg ormánya földet túrja, döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja, örvendezve kiáltja: "Rajta, fiam, röf-röf-röf, apád is így csinálja! " Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek: "Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf. ezek ám a legények! "
Budapest: Európa. 2004.
Debrecen Csónakázó tó - Országalbum Lupa tó Léman tó - 9/18/2013 06:00:00 du. Debrecen - Szerdán aláírták a szerződést a kivitelezőkkel, rögtön utána meg is kezdték a munkát a Nagyerdőn. A békákat áttelepítik-írja a Ahogy arról már többször a is beszámolt, az önkormányzat főként pályázati pénzből újítja meg a parkerdőt, mely egyben nagyberuházás minősítést is kapott. A kétmilliárd forintos projekt révén megújulhat a Békás-tó környéke, újra régi fényében tündökölhet a szabadtéri színpad, elbontják a Csónakázó-tavat, helyén mélygarázs épül, felette pedig vízi attrakció. A közbeszerzési kiírásban két részre bontották a munkákat. A Békás-tó és környéke, valamint a szabadtéri színpad megújítását a Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. végzi el. A második részét, a Csónakázó-tó körüli felújításokat a stadiont építő, szintén debreceni HUNÉP Universal Építőipari Zrt. és az Ép-Ker Service Építőipari-Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Debrecen csónakázó tó. alkotta "Hajrá, Debrecen! " konzorcium nyerte el. A közgyűlés nemrégiben 500 millió forint pluszforrást szavazott meg a fejlesztésekre, ebből azonban végül csak a felét, bruttó 240 millió forintot kell felhasználni.
Nagy élet, nagy emlékek! Fotó: Hapák József / Balázs és Társa Bt. Debrecen csónakázó-tava is ma már a múlté. A nagyerdei létesítmény elődje az 1930-as években született, ahogyan a szomszédos stadion, valamint fedett uszoda. És persze a Békás-tó, továbbá a parkerdő, no meg az egyetemünk is. Debrecen csónakázó to imdb movie. Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban A 2013-ban betemetett csónakázó-tó nem mindig volt ám olyan "sivár betonteknő", mint amilyennek egyesek leírják. A HBN 1970. május 9-i cikke az Újvigadó nyitó apján. Akkor még azt írták, hogy lebontják a Régi Vigadót Eredetileg kis Bauhaus csónakház tartozott hozzá, a mai állatkert felől nézett rá a Leveles Csárda, és például az 1960-as években még büfészigetés fahíd is szolgálta a vendégeket. Egy gyönyörű légi fotó a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat képeslapján A nagyerdei Újvigadó 1970-ben épült meg Mikolás Tibor tervei szerint, amikor még özönlöttek az emberek a strandra, a sporteseményekre és a kultúrparkba (ahol a Li-2-es gép fénylett a dombon), valamint az akkori Lenin parkba.
Az 1860-as években ezen a szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen (amit a debreceni szűcsök régóta nyersbőr mosására használtak) egy korábban kevesek által ismert és űzött szórakoztató-testedző játék honosult meg: a korcsolyázás. A sport hívei 1873 elején egyletbe tömörültek, majd a következő év végén csónakázóegylet is alakult. A korizók évi egy aranyért, az evezősök pedig a szomszéd kaszálóval együtt 3 aranyért bérelték a várostól a tó használatát. A félrefekvő, gondozatlan útjai miatt addig nehezen megközelíthető tó – kellőképpen felszerelve és az iszaptól megtisztítva – negyedszázadig Debrecen mindkét nembeli ifjúságának kedvelt kiránduló-, szórakozóhelye maradt. Csónakázótó , Szombathely. A korcsolyázóegylet kék-sárga zászlójának jelzésére a társadalom színe-java találkozott a tó sima jegén – írta a helyről 1933-ban Zoltai Lajos. Gyakran zajlottak le ott lámpionok és fáklyák világításánál ünnepélyes versenyek is, olykor pesti, bécsi vendégek részvételével. A XIX. század végén aztán Szikszay József a mai Füredi úton felépíttette a Margit-fürdőt, aminek az udvarán korcsolyapályát is berendezett kényelmes melegedőcsarnokkal, vendéglővel.