Az elmúlt héten nagy hírrel örvendeztette meg Köln városának független polgármestere az északrajna-vesztfáliai nagyváros lakosságát: Mostantól egy "modellprojekt" keretében péntekenként hangosbeszélőn hívhatja a müezzin imára a mecsetközösségek tagjait. Henriette Reker polgármester egyúttal előrelátóan meg is fenyegette a lakosságot, miszerint a muzulmánok "szilárd tagjai a városi társadalomnak", és aki ebben kételkedni merészelne, az "a kölni identitást és a békés egymás mellett élést kérdőjelezi meg". Majd így folytatta: "Ha városunkban a templomok harangjai mellett a müezzin hangját is hallhatjuk, akkor ez azt bizonyítja, hogy Köln támogatja a sokszínűséget, és ennek megfelelően él. " Ami Kölnben még újdonság, az több német városban, például Frankfurtban, már bevett szokás. A dolog azonban nem olyan egyszerü, mint ahogyan Reker ábrázolja. A müezzin ugyanis nemcsak imára hívja fel a hívöket, hanem minden alkalommal azt is hirdeti, hogy "Allah a legnagyobb, nincs más isten csak Allah", ami más vallási irányultságú polgárokban erös ellenérzéseket válthat ki.
Nincs Más Isten Lyrics Nálad lett borrá a víz Holtakat életre hívsz Nincs más Isten Nincsen más. Te vagy az Isten, aki nevére leborul minden a földön, az égen. Hegyeket mozdít, Beteget gyógyít az Úr ma is (hegyeket mozdít, beteget gyógyít. Szíveket hódít, sebeket gyógyít) Te ragyogod be az éjt Te hozod el a reményt. Nincs más Isten. Nincsen más vagy az Isten, aki nevére leborul minden a földön, az égen. Hegyeket mozdít, Beteget gyógyít az Úr ma is. Szíveket hódít, Sebeket gyógyít az Úr ma is. És hogyha Isten velünk, ember mit árthat nekünk? Mert hogyha Te vagy velünk, ki lehet ellenünk? És hogyha Isten velünk, ember mit árthat nekünk? Mert hogyha Te vagy velünk, ki lehet ellenünk? És hogyha Isten velünk, ember mit árthat nekünk? Mert hogyha Te vagy velünk, ki lehet ellenünk? És hogyha Isten velünk, ember mit árthat nekünk? Mert hogyha Te vagy velünk, ki lehet ellenünk? (Te vagy az Isten, aki nevére leborul minden a földön, az égen. Hegyeket mozdít, Beteget gyógyít az Úr ma is) Te vagy az Isten, aki nevére leborul minden a földön, az égen.
Bár "az istenek királyának" és "a ház urának" nevezték, Allah nem volt a központi istenség a Kaabában. Ez a megtiszteltetés Hubalt, a szíriai istent illette meg, akit évszázadokkal az iszlám felemelkedése előtt hoztak Mekkába. Annak ellenére, hogy Allah minimális szerepet játszott az iszlám előtti Arábia vallási kultuszában, az arab panteonban elfoglalt előkelő helye egyértelműen jelzi, hogy az Arab-félsziget pogánysága milyen messzire fejlődött egyszerű animista gyökereitől. Ennek a fejlődésnek talán a legszembetűnőbb példája az a körmeneti ének, amelyet a hagyomány szerint a zarándokok a Kaaba felé közeledve énekeltek: Itt vagyok, ó Allah, itt vagyok. Nincs társad, Kivéve egy olyan társat, amilyen neked van. Birtokolod őt és mindent, ami az övé. Ez a figyelemre méltó kijelentés, amely nyilvánvaló hasonlóságot mutat a muszlim hitvallással – "Nincs más isten, csak Isten" -, talán az iszlám előtti Arábiában mutatja a legkorábbi nyomait annak, amit Max Müller német filológus henoteizmusnak nevezett: az egyetlen főistenbe vetett hitet, anélkül, hogy szükségszerűen elutasítaná más, alárendelt istenek létezését.
Chris Tomlin (Ford. : Váradi Attila) 1. Nálad lett borrá a víz, Holtakat életre hívsz. Nincs más Isten, Nincsen más. 2. Te ragyogod be az éjt, Te hozod el a reményt. Refr. : Te vagy az Isten, aki nevére Leborul minden a földön, az égen, Hegyeket mozdít, beteget gyógyít az Úr ma is! Te vagy az Isten, aki nevére Szíveket hódít, sebeket gyógyít az Úr ma is! Bridge: És hogyha Isten velünk, ember mit árthat nekünk, Mert hogyha Te vagy velünk, ki lehet ellenünk? Ki lehet ellenünk?
ISTVÁN: Uram, magadhoz szólítád az én atyám. Uram, oly mérhetetlen bánat szállt reám. A sír oly hallgatag, a szó is fennakad, A szív majd megszakad e súly alatt. Ím, hát itt fekszik előttem jó atyám. Lelke fenn jár már a csillagok nyomán. A föld most elhagyott, e népnek bölcse volt, És én még nem tudom, mit ő tudott. Uram, te jónak láttad elszólítani. Szent az akarat, mely így tud dönteni. És én, ha kérdezem, mért ily hirtelen, Hallgat, s nem felel senki sem. De én, István akit nemzettél atyám, Én most esküszöm, hogy számíthatsz reám. E sír el nem temet, én őrzöm lelkedet, Míg élek, folytatom a művedet. KOPPÁNY: Megállj István! Mondd csak, mit képzelsz magadról?! Gyenge vagy még, elfúj minden szél. Erős kézzel kell az országot vigyázni. Szállj magadba, Vajk, és légy szerény! Ősi joggal engem illet Géza trónja, Árpád vére, hej! Ősi joggal engem választ most az ország. Őseink törvényét néked is tisztelned kell. TÖMEG: ||: Koppány, Koppány! Koppány, Koppány! Koppány, Koppány! :|| ||:... :|| Koppány, vigyázz!
A henoteizmus legkorábbi bizonyítékai Arábiában egy amir nevű törzsre vezethetők vissza, amely a mai Jemen közelében élt az i. e. II. században, és amely egy olyan főistent imádott, akit dhu-Samawinak, "az Ég Urának" neveztek. Bár az amírok vallásának részletei a történelem homályába vesztek, a legtöbb tudós meg van győződve arról, hogy az i. hatodik századra a henoteizmus vált a letelepedett arabok túlnyomó többségének általános hitévé, akik nemcsak Allahot fogadták el főistenüknek, hanem ragaszkodtak ahhoz, hogy ő ugyanaz az isten, mint Jahve, a zsidók istene. A zsidó jelenlét az Arab-félszigeten elméletileg az ezer évvel korábbi babiloni száműzetésig vezethető vissza, bár a későbbi vándorlásokra i. sz. 70-ben kerülhetett sor, miután Róma kifosztotta a jeruzsálemi templomot, és ismét i. 132-ben, Simon Bar Kochba messiási felkelése után. A zsidók többnyire virágzó és nagy befolyással bíró diaszpórát alkottak, amelynek kultúrája és hagyományai alaposan beilleszkedtek az iszlám előtti Arábia társadalmi és vallási környezetébe.
Ezeket az isteni közvetítőket nemcsak a Kába képviselte, hanem az egész Arab-félszigeten külön-külön szentélyeik voltak: Allat Ta'if városában; al-Uzza Nakhlában; és Manat Qudaydban. Hozzájuk imádkoztak az arabok, ha esőre volt szükségük, ha gyermekeik betegek voltak, ha csatába indultak, vagy ha útra keltek mélyen a dzsinnek – azon intelligens, észrevétlen és megmenthető, füstmentes lángból készült lények, akiket nyugaton "dzsinneknek" neveznek, és akik az arab mitológia nimfáiként és tündéreiként működnek – alattomos sivatagi lakhelyeire. Az iszlám előtti Arábiában nem voltak papok és pogány szentírások, de ez nem jelenti azt, hogy az istenek hallgatnak. Rendszeresen kinyilatkoztatták magukat a Kahinok néven ismert kultikus tisztségviselők egy csoportjának eksztatikus megnyilatkozásain keresztül. A kahinok költők voltak, akik elsősorban jósokként működtek, és akik díj ellenében olyan transzba estek, amelyben rímes párverseken keresztül isteni üzeneteket tárhattak fel. A költők már az iszlám előtti társadalomban is fontos szerepet töltöttek be, mint bárdok, törzsi történészek, társadalmi kommentátorok, erkölcsi filozófia terjesztői és esetenként igazságszolgáltatók.
Könyv: Helló, London ( Fejős Éva) 246549. oldal: - Könyv Szórakoztató irodalom Romantikus Lengyel Luca huszonkét éves sikeres fotómodell, hónapokra előre betáblázva, telefonjában a világ legjobb divatfotósainak száma, bejárása van a legtrendibb helyekre, és minden vágya, hogy Londonban teljesedjen ki az élete. Aztán - snitt. Egy végzetes éjszakán motorbalesetet szenved, és a csillogás, az álom ezer darabra törik. Hat év éber kóma után csodával határos módon magához tér, de a múlt homályban marad. Mi történt azon az éjszakán? Fejős éva hello london times. Hová lett a fiú, aki a motort vezette, és akit a szerelmének hitt? Baleset volt, vagy gyilkossági kísérlet? Emlékei útvesztőjében Luca csak lassan és bizonytalanul lépked a fény felé, egykori barátoktól, vélt jótevőktől és kiismerhetetlen rosszakaróktól körülvéve, miközben az ezer darabra tört tükörben már semmi sem az, aminek látszik. Hol van az a pont, ahol még mindent újrakezdhetünk? Ragaszkodjunk-e a régi álmokhoz, vagy álmodjunk inkább újakat? Fejős Éva a Helló, Londonban is különleges és megismételhetetlen kalandra hívja olvasóit, a regény egy olyan nő titokzatos világát eleveníti meg, akinek újra kellett tanulnia a vágyat, a félelmet, a bizalmat, a szerelmet - és az egész életet.
– És mi van akkor, Mester – kérdezte az egyik állandóan kötözködő tanítvány –, ha mindig pont akkor csuknák be az orrod előtt, amikor belépnél? A mester ezen elgondolkodott, majd így felelt: – Akkor drága barátom, én vagyok az ajtó. oldal Szelén >! 2011. november 4., 16:59 … Garantáljuk a diszkréció mással nem fog találkozni, csak a szakembereinkkel. És … természetesen azzal a nővel, akit kiválaszt, vagy kiválasztanak. 19. oldal Judit_1968 >! 2012. október 22., 15:32 És bár tudta, ki is volt ő abban a régi életben, hirtelen rájött: talán nem is az emlékeit veszítette el – hanem az érzéseit. 107. oldal Delena >! 2015. augusztus 1., 12:12 – Luca, mikor menstruált utoljára? Atyaúristen, gondolta. Akkor hát terhes is. Lőttek a karrierének. Hiába kutatott az agyában, nem jutott eszébe a dátum. – Talán… júliusban. – Melyik júliusban? – Hogyhogy…? Hát 2004 júliusában. Könyv: Helló, London ( Fejős Éva ) 246549. – Most 2010-et írunk. Elképedve nézte az orvost. – Viccel velem? – Nem viccelek. Hat év telt el a motorbalesete óta. 14. oldal Hasonló könyvek címkék alapján Böszörményi Gyula: Nász és téboly 97% · Összehasonlítás Anne L. Green: Heather vonzásában 94% · Összehasonlítás Baráth Viktória: Az igazság nyomában 92% · Összehasonlítás Baráth Viktória: A főnök 2.
című regényt. Előhúzta a kötetet, és belelapozott. 284. oldal jmolnar >! 2011. szeptember 24., 13:48 Egyszer egy öreg Mestertől azt kérdezték tanítványai: -Mester, ha nyitva állna előtted egy ajtó, te belépnél? A Mester halványan elmosolyodott, és csak ennyit mondott: -Ha egy ajtó nyitva áll, nem kell belépnem rakta, már benn is vagyok. -És ha zárt ajtóra lelsz? -kérdezték a furfangos tanítványok. -Az azt jelentené, hogy jobb nekem idekint. -És mi van akkor, mester – kérdezte az egyik állandóan kötözködő tanítvány –, ha mindig pont akkor csuknák be az orrod előtt, amikor belépnél? a Mester ezen elgondolkozott, majd így felelt: -Akkor, drága barátom, én vagyok az ajtó. 177. oldal Renáta_Fritz >! 2012. Hello, london! - Fejős Éva | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu. január 31., 14:18 Egyszer az öreg mestertől azt kérdezték tanítványai: – Mester, ha nyitva állna előtted egy ajtó, te belépnél? – Ha egy ajtó nyitva áll, nem kell belépnem rajta, már bent is vagyok. – És ha zárt ajtóra lelsz? – kérdezték a furfangos tanítványok. – Az azt jelentené, hogy jobb nekem idenkint.