A beruházás célja egy olyan pihenőpark kialakítása volt, amely mind funkciójában, mind letisztult formavilágával alkalmazkodik az erdőhöz, és kiszolgálja a kirándulók igényeit. A terület központi része a volt parkoló területe. Ott helyeztek el mobil pavilonokat, asztalokat és padokat. Libegő jános hey jude. A területen illemhely is van. A korábbi aszfaltburkolatot nagy részen cserjékkel, fákkal beültetett zöldfelületek váltották fel. Az ösvényeket stabilizált murva burkolat fedi. A beruházás több mint 130 millió forintból valósult meg – olvasható az eseményre készült tájékoztatóban.
Ötven éve, 1970 óta szállítja utasait a Zugligeti Libegő, Magyarország első személyszállító drótkötélpályája. Az első kábelvasút terveit ifj. Hantos István készítette 1933-ban a turisták és síelők körében különösen kedvelt és az Erzsébet-kilátó miatt is igen látogatott János-hegyre, Budapest legmagasabb pontjára. Az elképzelés kedvező fogadtatásra talált, de megvalósítása – részben a háború miatt – még évtizedeket váratott magára. Az első Bleichert-féle drótkötélpálya megszületése után 60 évvel Magyarországon is jelentkezett egy vállalkozó, aki tervet dolgozott ki az első magyar drótkötélpályás függővasút megépítésére. 1933-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg. Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat karolta fel az elképzelést, és újra terveket készíttetett. A Libegő fél évszázados múltja: kiállítás nyílt a Hegyvidéken, de a járvány miatt nem látogatható | PestBuda. A megépülést azonban a második világháború kitörése megakadályozta.
Az új elnevezés mellett a lenyűgöző panorámát nyújtó "libegőzés" is gyorsan népszerűvé vált. Az utasok biztonságára a kezdetektől nagy gondot fordítanak: rendszeresen sor kerül a megnyúló kötél rövidítésére, kisebb alkatrészcserékre; tízévente új szállító drótkötél beszerzése, húszévente pedig teljes rekonstrukció végrehajtása szükséges. A hajtórendszer korszerűsítése lehetővé tette a menetidő 15 percre való meghosszabbítását. A környezethez igazodva arculata is megújult némileg, piros tartóoszlopai zöld színt kaptak. A közlekedési eszközt az első hét évben az építtető XII. kerület üzemeltette. Libegő jános hey hey. 1977-ben került a BKV-hoz, és néhány hosszabb-rövidebb kitérő után 2010-től újra a társaság kezelésében működik. A Libegő ma is változatlanul kedvelt a turisták körében, az időjárás függvényében egész évben várja utasait. (Forrás: BKK, Wikipédia; fotó: Fortepan)
A Libegő történetéről szóló tablók a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény könyvespolcai előtti tolóajtókon (Fotó: Földváry Gergely/) A zsűri végül nem a beérkezett ötletek közül választott, hanem a pályázatra érkezett Lebegő szóból alkották meg a mai napig használatos Libegő elnevezést, bár a hivatalos név a Jánoshegyi Légpálya lett. A Libegő elnevezésére javaslatot tevő pályázók értesítése a döntésről (Fotó: Földváry Gergely/) Egy Libegő-jegy 1984-ből, amelyet hivatalosan Jánoshegyi Légpályának hívtak (Fotó: Földváry Gergely/) A Libegőt jelző utcai irányítótábla (Fotó: Földváry Gergely/) A Libegő alsó és felső állomása között 1040 méter távolságon mozog a 102 darab nyitott, kétszemélyes függőszék 5-8 méteres magasságban, amelyek 12 perc alatt teszik meg a 262 méteres szintkülönbséget. A kötélpálya között 17 darab gumibetétes görgőkkel ellátott, pirosra festett acélállványt emeltek, amelyeket később az 1990–91-es felújítás során zöldre festettek a környezethez való jobb illeszkedés érdekében.
Idén lesz 50 éve, hogy 1970. augusztus 19-én ünnepélyesen átadták a Libegőt, hazánk legrégebbi személyszállításra használt drótkötélpályáját, amely Zugligetet köti össze a János-heggyel. Megvalósítására már 1933-ban születtek tervek ifj. Hantos István mérnök jóvoltából. Akkoriban a fogaskerekű vasúttól csak másfél órás sétával lehetett feljutni a turisták által oly kedvelt János-hegyre, ahová az erdők mellett az 1910-ben épült Erzsébet-kilátó is vonzotta a tömegeket. Zugligeti Libegő - Budapest. A világháború azonban közbeszólt, és megvalósulására még évtizedeket kellett várni. Építik a Libegő pályáját. A munkálatok télen sem álltak le. Szánkókkal szállították a szükséges anyagokat (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény). Az 1940-es években is felvetődött a drótkötélpálya megvalósításának ötlete ingajáratú nagykabinokkal, de végül nem valósult meg egészen 1967-ig, amikor a XII. kerület vetette fel újra a régóta tervezett közlekedési eszköz megépítését. Végül a Hantos-féle elképzeléseket kissé módosítva az Út- és Vasúttervező Vállalat, az Uvaterv – Sidlovits József és Frankó Endre – tervei szerint az Országos Bányagépgyártó Vállalat kezdte meg az építkezéseket 1969 márciusában, amely 1970-augusztusára el is készült.
Magyarország első, személyszállító drótkötélpályája méltán lett a főváros egyik legnépszerűbb nevezetessége. A Zugligeti Libegő 1970 óta szállítja a kirándulókat a János-hegyre és vissza. Az 1040 méteres pályát nagyjából 12 perc alatt teszi meg. A 2600 méter hosszú kötélen 102 kétüléses függőszék 262 méter szintkülönbséget legyőzve szállítja az utasokat. A Zugligeti Libegőt 1970. augusztus 20-án adták át. A függővasút építését német példa alapján ifj. Hantos István tervezte meg, de kivitelezését a II. Libegő jános hegyd. világháború meghiúsította. Ahhoz, hogy a János-hegyre a zugligeti villamostól vagy a fogaskerekűtől a hosszú, legalább másfél órás séta helyett néhány perc alatt feljuthassanak az erdei csendre vágyó turisták, a kábelvasút bizonyult a legkézenfekvőbb megoldásnak. Erről végül 1967-ben a főváros XII. kerületi tanácsa hozott határozatot. Többféle terv is készült: nemcsak a végállomások kijelölésében, de például a függőszékek, esetleg kabinok kialakításában is komoly viták voltak. A végleges tervek az Út-, Vasúttervező Vállalat (UVATERV) koncepciója szerint valósultak meg.
A kötélpálya megtartására és továbbítására 17 acélállványt állítottak. Az üzemeltetéshez szükséges villanymotort a felső állomáson helyezték el. Ennek meghibásodása esetén pótlására egy (Trabant 601-es, később egy Lada 1300-as) benzinmotort alkalmaztak. Az utasok mozgás közben szállhattak be a 101 nyitott, páros függőszékbe (a 102. szerelőszékként szolgált), amelyekkel 12 perc alatt tehették meg a távolságot a két állomás között. Az ünnepélyes megnyitó vendégei 1970. augusztus 19-én, az utazóközönség pedig 20-án vehette birtokba az 1040 méter távolságot és 262 méter szintkülönbséget áthidaló kötélpályát. A kezdetben csak zugligeti vagy János-hegyi kötélpályaként emlegetett közlekedési eszközt egy nyilvánosan meghirdetett névpályázat mintegy tízezer javaslatából (pl. Hegyi-kopter, Janikopter, Huza-vona, Páros-János, Jánoshegyi Zümmögő, Hegyi-dongó, Égi taliga, Fotellift, Ördögszekér, Rep-ülés, Zitye-Zötty, Hegyremegy, Zuglibusz) kiválasztva keresztelték a ma is használatos Libegő névre.
Csakhogy értsék POLITIK Mínuszban Németország kereskedelmi egyenlege. POLITIK A magyar családok fizetik a földgázért a legalacsonyabb árat Európában. POLITIK Újabb dokumentumokat vizsgálnak a hatóságok Cseh Katalin ügyében POLITIK Szijjártó: Jelenleg a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon
Akkor úgy fogalmazott, hogy "egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak. " A képre kattintva galéria nyílik az elmúlt napok lengyel határnál készült fotóival a súlyos migránskrízisről Forrás: Sputnik via AFP/Viktor Tolochko Bár nyilvánvaló az újabb migránsválság a lengyel határon, ahogy az is, hogy terrort és gyászt hozott a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás Európába, és a tömegek integrációja is csődöt mondott, Márki-Zay Péter továbbra is felmondja a baloldali mantrát, és egyértelművé teszi, hogy ha a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal hatalomra kerülne, akkor megnyitnák Magyarország határait az Európába özönlő migránsáradat előtt.
Egy több mint ezer kilométeres szakaszt képtelenség lefedni Andrij Demcsenko, az ukrán állami határőrség szóvivője a Deutsche Welle tudósítójának nyilatkozva elismerte, a mai napig nem fejezték be a demarkációs vonal létesítését. Tűzparancs van érvényben a határnál - lehet lőni a migránsokat | Vadhajtások. Jelenleg csak annyit tudnak tenni, hogy nagyobb számban vezényelnek zöldsapkásokat az érintett határszakaszra, de egy több mint ezer kilométeres szakaszt így képtelenség lefedni és megfelelően kontrollálni. Denisz Monasztirszkij belügyminiszter közlése szerint az állami költségvetésből elkülönített 650 millió dollárból szögesdrót kerítés épülne, árokrendszer létesülne és a határőrség technikai felszereltségét javítanák. Ám félő, ez már késő lehet, hiszen az első szórványos migránscsoportok már megjelentek, a napokban egy tizenöt fős társaságot tartóztattak fel a két ország közötti zöldhatáron – számol be a cikk. További részletek a Magyar Nemzet oldalán, IDE KATTINTVA olvashatók.
A szerb védelmi miniszter azért látogatott el a szerb-magyar határra, mert délután egy több száz migránsból álló csoport érkezett a helyszínre, ahol békés tüntetéssel igyekeznek rábírni a magyar hatóságokat a határ megnyitására. A helyszínre egyre többen érkeznek az ország többi részéről. Aleksandar Vulin rámutatott, az illegális bevándorlóknak a befogadóközpontokban van a helyük, ám a Közel-Keletről érkezettek a népcsoportok egymás közötti viszályai miatt nem akarnak keveredni. A miniszter szerint a migránsoknak hálásaknak kellene lenniük azért, mert Szerbia befogadja őket, és nem lenne szabad válogatniuk a felkínált szálláshelyek között. Azt is hozzátette, a belgrádi kormány nem fogja megengedni, hogy a migránsok elrontsák a jószomszédi viszonyt Szerbia és Magyarország között. Szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a szerb rendőrség az éjszaka folyamán, de legkésőbb péntek este elszállítja a határ mellől a migránsokat. A civil szervezetek a tömegben lévő gyerekek és betegek miatt aggódnak, akiket megviselhet az éjszakai fagy.