Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt, egész életében élesen bírálta a elnyomó uralkodó elitet, posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. "A filozófia: egy világ – be lehet lépni a realitásból a mese világába. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, volt egyszer egy király és annak három lánya. Faültetés Heller Ágnes emlékére | Mazsihisz. Ilyen a filozófia. A király három lányának nincs köze a mocskos falusi kunyhóhoz, ahol a nagymama az éhező unokájának a Hamupipőke vagy a Piroska és a farkas sztorit meséli. " (Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom) Heller Ágnes 1929. május 12-én Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie.
A filozófus, akadémikus kilencvenéves volt. Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus – közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel. Július 19-én elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében. Index - Belföld - Meghalt Heller Ágnes. Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták.
Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A "zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Gyász: Elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus | Mazsihisz. Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016). 1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel. "A magyar antiszemiták körében gyökeret vert az a teljesen hamis koncepció, hogy a zsidóság és a liberalizmus azonos. Hasamat fogom a nevetéstől.
Később a 25. évfordulóra Ausztráliában könyvet is írt az akkori eseményekről férjével, Fehér Ferenccel együtt, ez Magyarországon csak szamizdat kiadványként jelenhetett meg. Az ELTE Filozófia Tanszékén működő Budapesti Iskola tagja volt egészen 1958-ig, amikor politikai okokból Lukács Györggyel együtt eltávolították. Első önálló műve Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában címmel még ez előtt, 1957-ben jelent meg, és annyira vonalas álláspontot képviselt az író életművével kapcsolatban, hogy Heller később maga is tévedésnek nevezte. 1958-ban 56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet sem kaphatott. Életének ehhez a szakaszához köthető az MSZMP KB-nak címzett, 1959-es keltezésű, "elvtársi önkritikát" gyakorló levele, melyben úgymond szembenéz politikai hibáival, mindenekelőtt azzal, hogy alábecsülte az "ellenforradalom" veszélyességét. A kordokumentumnak tekinthető levél napvilágra kerülése 2011-ben kínos helyzetbe hozta Hellert, aki a hűségnyilatkozatot azzal magyarázta, hogy férjének akart segíteni.
1968-ban társaival közösen tiltakozott a csehszlovákiai beavatkozás ellen. Éppen a jugoszláviai Korčula szigetén voltak, amikor a bevonulás híre megérkezett, és nyilatkozatot fogalmaztak meg, amit az AFP francia hírügynökség is leközölt. "Itt nem a Szovjetunió egyedül avatkozott be, hanem Magyarország is. Mint magyaroknak, kötelességünk külön is tiltakozni. Valahogy úgy gondoltuk, hogy ez morális feladat, s hogy ezzel megmentjük a mundér becsületét - emlékezett vissza. Meglepő módon ekkor még szinte semmilyen megtorlás nem következett, de a rendszer nem felejtette el az esetet, és amikor Lukács György 1971-ben meghalt, tanítványait többé semmi nem védte. 1973-ban, a "filozófus-per" során többedmagával kizárták a pártból, és elbocsátották állásából. Ilyen körülmények között szánta el magát az emigrációra 1977-ben. Nyugaton tárt karokkal fogadták, tanított Berlinben, Melbourne-ben, Torinóban, végül pedig 1986-tól huszonöt éven át New Yorkban a New School For Social Research egyetemen. Magyarországon 1978 és 1989 között nem jelenhetett meg publikációja, nyugaton viszont szinte minden nagyobb világnyelven kiadták a műveit.
Az itt működő üdülőtelepet, ahol jószerivel mindenki megválik a textiltől évente mintegy 300 ezer ember szokta felkeresni. A meztelen fürdőzés és napozás egyébként azon ritka hobbik közé tartozik, amelyekből igazán senki nem gazdagodik meg. A legtöbb nudista strandot teljesen ingyen is fel lehet keresni. Európában eleve egyre engedékenyebbek a szabályok. Ma már rengeteg olyan vízpart van, ahol a nyaralókra van bízva, hogy mennyi ruhát hagynak magukon. Dániában például szinte az összes strandon neki lehet vetkőzni. Csak alig pár helyen van tiltva a meztelenkedés. Írországban pedig 2017 óta például úgy szólnak a törvények, hogy fedetlenül csak az nem mutatkozhat, aki a meztelenségével másokban "félelmet, szorongást vagy ijedséget" akar kelteni. Bár a szabályozás roppant megengedő, azért azokat a partszakaszokat, ahol nudistákra is lehet számítani többnyire táblával jelölik. Az ilyen helyeken a közhiedelemmel ellentétben kevés a "kukkoló". A túlnyomó többség a szabadság érzet vagy praktikus okok miatt dobja le a ruháit: például mert szeretne mindenhol lebarnulni.
Az Ön által kért lap felnőtt látogatóinknak szól! Biztos, hogy meg szeretné nézni? Igen Nem