Fejlődik a hitünk - Jálics Ferenc - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Ezt a könyvet majd tízéves tapasztalatból írtam. Hitbeli problémákról nem szabad elvontan beszélni, hanem mindig vissza kellene menni a tapasztalati síkra. Így ha valaki azt kérdezte, hogy van-e Isten, visszakérdeztem, hogy hisz-e Istenben és milyen tapasztalatok vezették mostani álláspontjához. A felelt mindjárt egy kis élettörténet volt. Így lassan hasonlóságokat fedeztem fel a hit és az emberi élet fejlődése között. Jálics Ferenc – Wikipédia. A kisgyerek saját mesevilágában él és a hit is sokszor csak meséken és csodás történeteken keresztül juthat el hozzá. Amikor a serdülőkorban ezt a mesevilágot leveti, a hitet is sokkal reálisabb módon érti meg, ha van valaki, aki ebben az elmélyülésben segít. Aki egyetemista korában még mindig a naiv mesevilágból meríti hitét, jogosan tartja irreálisnak és érhető, ha elveti. De ez nem a hitnek a baja, hanem annak, akinek a hite nem tartott lépést szellemi és lelki fejlődésével. Fordítók: Jálics Kálmánné Kiadó: Korda Kiadó Kiadás éve: 1996 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Második kiadás Nyomda: Petőfi Nyomda és Csomagolóanyag-ipari Rt.
"Már évek óta imádkoztuk a Jézus-imát. Most az öt hónap alatt kipróbálhattam, mit jelent a gyakorlatban ennyire kiszolgáltatott helyzetben nem kétségbeesni, hanem Isten jelenlétére figyelni. " Később kiderült, hogy az akkor elhurcolt hatezer emberből csak ő és jezsuita társa maradt életben. Későbbi élete [ szerkesztés] 1977 -es szabadulása után egy évig Észak-Amerikába kivándorolt édesanyjával és testvéreivel élt, majd Németországba költözött; évekig Bajorországban, a felső-frankföldi Wilhelmsthal város Gries nevű negyedében élt, és fogadta az egyénileg vagy közösségben lelkigyakorlatra érkezőket. Fejlődik a hitünk - Jálics Ferenc SJ. Itt írta meg Szemlélődő lelkigyakorlatok című könyvét is, ami ma is kiemelkedő jelentőségű. Módszere alapján ma már Németországban, Svájcban, Ausztriában, Magyarországon és Erdélyben összesen tizenhárom házban tartanak ilyen lelkigyakorlatokat. Nyaranta hazalátogatott, és Dobogókőn [1], Tahitótfalun [2], valamint Püspökszentlászlón tartott kontemplációs lelkigyakorlatokat. 2021-ben halt meg a budapesti Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban.
Leírás Ezt a könyvet majd tízéves tapasztalatból írtam. Hitbeli problémákról nem szabad elvontan beszélni, hanem mindig vissza kell menni a tapasztalati síkra. így ha valaki azt kérdezte, hogy van-e Isten, visszakérdeztem, hogy hisz-e Istenben és milyen tapasztalatok vezették mostani álláspontjához. A felelet mindjárt egy kis élettörténet volt. Fejlődik a hitünk - Korda Kiadó - Jézus Szíve Társasága. így lassan hasonlóságokat fedeztem fel a hit és az emberi élet fejlődése között. A kisgyerek saját mesevilágában él és a hit is sokszor csak meséken és csodás történeteken keresztül juthat el hozzá. Amikor a serdülőkorban ezt a mesevilágot leveti, a hitet is sokkal reálisabb módon érti meg, ha van valaki, aki ebben az elmélyülésben segít. Aki egyetemista korában még mindig a naiv mesevilágból meríti hitét, jogosan tartja irreálisnak és érthető, ha elveti. De ez nem a hitnek a baja, hanem annak, akinek a hite nem tartott lépést szellemi és lelki fejlődésével. Hasonló észrevételem volt, hogy a fiatalok, akik a hit és Isten ellen lázadtak, ugyanakkor szüleik, a társadalom és az élet sok más tényének is ellenszegültek.
1963-tól ugyanott a rend növendékeinek - többek között a ma Ferenc pápaként ismert Jorge Mario Bergoglionak - a lelkivezetője lett, és ebben az időben kezdett lelkigyakorlatokat adni. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett, és a salvadori, valamint a Buenos Aires-i katolikus egyetemen oktatott. Első könyveit (Testvéreink hite, Tanuljunk imádkozni, Fejlődik a hitünk) spanyolul írta Dél-Amerikában. 1974-ben a nyomorban élők melletti tanúságtételként Buenos Aires egyik szegénynegyedébe költözött, ám két év múlva a hatóságok őt orosz kémnek, társát pedig baloldali gerillának hitték, ezért elrabolták. Közel fél évig ágyúgolyóhoz láncolva, összekötözött végtagokkal, bekötött szemmel kellett élniük egy cellában. Miután kiszabadult, börtönélményeinek hatására fejlesztette ki a szemlélődő imamódot, amely azóta már "nemzedékek számára vált az istenkapcsolat éltető forrásává". Kiszabadulása után egy évig Észak-Amerikában élt. 1978-ban Németországba került, 1984-ben pedig Gries-ben megalapította lelkigyakorlatos házát, amely a szemlélődésre vágyó keresztények valóságos zarándokhelyévé vált.
Könyvei [ szerkesztés] Magyarul A katolikus egyház fejlődése az utolsó tíz évben, Mindszenty M. Tud. és Kult.
Emlékezzünk, a 19. század végén már létezett az elektromos meghajtás, Henry Ford felesége már akkor is elektromos autóval járt. Az elektromos meghajtás pályafutásának annak magas ára, illetve Henry Ford olcsó T-modellje vetett véget. Akkor valóban a piacgazdaság mechanizmusai működtek. De hol volt még akkor a környezet és egészségvédelem, a fenntartható fejlődés, az élhető városok? Sehol. A környezetvédelem, a kibocsátási szintek csökkentése, a Föld és annak lakosai, az emberiség egészségvédelme nem várhat a tisztán piacgazdasági megoldásra, ebben az esetben beavatkozás szükséges. Ahogy beavatkozás szükséges például egyes kemikáliák, mérgező anyagok betiltása esetében is. Egy dolgot márt biztosan állíthatunk a témába vágó tanulmányok alapján. Az elektromos autók terjedésre hozzájárul a légszennyezettség, kiváltképpen városi környezetben, illetve a kibocsátási értékek csökkenéséhez. Hozzájárul –elsősorban a városi– lakosság egészségvédelméhez, csökkenti a légzőszervi és egyéb betegségek kialakulásának esélyét, végeredményben enyhíti az egészségügyi ellátórendszere nehezedő nyomást.
Miért kellett pontot tenni annak a vitának a végére, hogy melyik meghajtást támogatjuk nagyobb összeggel? Miért nem fér meg egymás mellett azonos súllyal több technológia, jelen esetben a tisztán elektromos és a hidrogén a meghajtás? Igen, dönteni kellett. Az elektromos meghajtás jelentősebb támogatása mellett döntött az EU és az egyes nemzetállamok is. Gondoljunk bele, mi lenne, ha egyszerre támogatnánk a két meghajtási megoldást ugyanannyi pénzzel, egy adott büdzséből? Aprózódjanak el a kutatás-fejlesztési költségvetési pénzek? Párhuzamosan építsünk ki hidrogénkutak és elektromos autó töltőoszlopok ezreit? Nem, a kettő együtt, azonos arányban nem megy. Viszont szeretnénk leszögezni, hogy a hidrogén meghajtást sem szabad elvetni. A személyautók esetében, kiváltképpen a városi kisméretű autóknál jelenleg nem alternatíva, de a nehézgépjárművek vagy a buszok esetében az lehet a jövőben. A kritikus tömeg Visszatérve az e-autók gyártásához. A kritikus gyártási volumen elérése az egyik legfontosabb mérföldkő.
Számtalanszor szóba kerül – megjegyezzük, hogy nem alaptalanul – a kérdés, miért is kell közvetlen vagy közvetett módon támogatnia az államnak az elektromos autók vásárlását, illetve ezáltal azok terjedését, miért nem bízzuk az egészet a piacgazdaság, azaz a kereslet-kínálat mechanizmusaira? Összegyűjtöttük a válaszokat. A legelső ellenérv az állami szubvencióval kapcsolatban, hogy miért kell adófizetői pénzből támogatni az elektromos autókat, amikor azok vásárlása korábban csak egy szűkebb, vagyonosabb réteg kiváltsága volt. A játék megváltozott. A használt változatok, illetve az egyre elérhetőbb árú elektromos autók kínálatának köszönhetően egyre szélesebb körben válik elérhetővé az e-autózás. Itt zárójelesen megjegyezzük, hogy számos tanulmány, előrejelzés szerint az elektromos autók ára 2025 és 2030 között paritásban lesz a hasonló kategóriában versenyző hagyományos belsőégésű autókéval, de erre később visszatérünk. Induljunk az alapoktól! Az autógyárak már évtizedek óta szinte ugyanazt az alaptechnológiát, a benzin és gázolaj meghajtású belsőégésű motor használják a gépjárműgyártásban.