A "bécsi király" követei a török tolmácsoktól tudták meg – 1573-as útjuk során –, hogy ha a janicsárok megtudták volna a szultán halálát nyomban beszüntették volna a harcot, s most is igen haragszanak a nagyvezérre – Szokolli Mehemed pasára – mivel a szultán halála után, míg az új szultán trónra nem lép, ősi joguk, hogy zsoldemelést követeljenek; azonban Nagy Szulejmán halála után, fiát és örökösét, ki Nándorfehérvárból sietett az ostromló táborba, hogy a hatalmat nyomban átvegye… Így a janicsárok nem gyakorolhatták e jogukat, zsoldemelésük – a szörnyű vérömlésük ellenére – elmaradt. A szerző megjegyzi: "ezeket a janicsárokat hívják a császár fiainak, s csak Konstantinápolyban több mint tízezer lehet belőlük. " Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat A szigetvári hős Zrínyi Miklós portréja - háttérben az ostromlott Szigetvár - talán a legismertebb ábrázolás Matthias Zündt korabeli rézmetszetén, 1566. Zrínyi szigeti veszedelem tétel. Istvánffy. 352-353. Lásd. A Szigeti veszedelem és költője. Összeállította Molnár Imre.
Lelőtték őket és lelküket az angyalok a mennybe vitték, ahol az örök nyugalom vár rájuk. Remélem tudtam segíteni Forrás:
A Szigeti veszedelem eszmei mondanivalójából két fő eszme bontakozik ki: • egyesülni és összefogni a török ellen • kis számú nép, maroknyi sereg is arathat diadalt a hatalmas török sereg ellen Zrínyinek két nagy feladatot kellet megoldania: 1. egyfelől, hogy meggyőzően mutassa be a várvédő magyarok erkölcsi fölényét és mindezt úgy, hogy az olvasó érezze a török sereg hatalmas erejét is 2. másfelől úgy, hogy a magyar sereg erkölcsi diadala a vár végső eleste ellenére is meggyőző legyen A Szigeti veszedelem 3 nagy szerkezeti egységből áll: 1. (1. Zrínyi: Szigeti veszedelem összefoglalása - Sziasztok!:) Irodalomra el kellene olvasnunk Zrínyitől a Szigeti veszedelmet, és fejezetenként rövid, pár mondatos (3-5).... -6. ének) Szigetvár ostromának előzményeit és előkészítését beszéli el. A cselekmény – az eposzi kellékeknek megfelelően – az égben és az álvilágban indul. Pannoniában minden amit kaptunk, Isten ajándéka volt. Mindezért a jóért azonban háládatlanok voltunk, elárultuk Istent, ezért a sorscsapásokat a Mindneható büntetésként méri ránk. Haragja a török hadjárata is. Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával, Alectóval gerjessze fel a gyűlöletet ellenünk.
Vajon miért? Talán mert van mit takargatnia? S következik a nagy leleplezés: Göncz Árpádnak két életrajza van. Göncz árpád zsidó közösség by leslie. Egy kanonizált, reprezentatív és egy valódi, amit még 1985-ben mondott magnóra, az akkor még fél-konspiratív Oral History számára, azután 1990-ben kiegészített, s noha eredetileg nem kérte zárolását, ám azóta "titkosította". Miért? A cikkíró, ha az '56-os intézetben elzárt jó négyszáz gépelt oldalas "titkos" szöveget nem is olvashatta, hozzájutott az archivista által készített rövid rezüméhez. Ebből megtudta, hogy Göncz Árpádot 1947-ben be akarta szervezni az ÁVO – akkor ijedtében még disszidálni is akart, noha az elnök nyilvánosság számára pingált önarcképének egyik fontos vonása, hogy soha meg sem fordult a fejében hazája elhagyása. S a slusszpoén: Göncznek van egy zsidó nagypapája, akiről nyilvánosan hallgatott mindeddig – csakúgy, mint boldogult Antall József miniszterelnök immár mindörökké a saját zsidó nagypapájáról, akinek létezését éppen a minap "leplezte le" Révész Sándor Antall-monográfiájában.
A mai napon lenne 100 éves Göncz Árpád, a III. Magyar Köztársaság első elnöke. Rá emlékezve adjuk közre elnöki, politikusi Ars poeitcáját, ahogy Ő fogalmazott Ars politikáját. Ars politica – Minden időre "Erkölcsi és politikai késztetést éreztem, hogy "plebejus" államfő legyek, aki a magyar politikai élet színpadára képes visszahozni a mosolyt, – mert anélkül nemcsak politizálni, hanem élni sem lehet. " Jellemző volt rá a kisebbségek, kirekesztettek, megbélyegzettek melletti kiállás. Ennek egyik emlékezetes példája a képen látható. Göncz árpád zsidó volt e krisztus. Budapest, 1990. május 28. Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyûlés elnöke és Göncz Árpád köztársasági elnök (b-j) díszõrséget áll Raoul Wallenberg budai szobránál. Magyarországi pártok, egyesületek és a mûvészeti élet képviselõi május 28-án demonstrációval figyelmeztették az ország közvéleményét arra, hogy semmiképpen nem lehet tétlenül nézni a kisebbségellenes, agresszív indulatokat. MTI Fotó: Fényes Gábor A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel emlékezik meg Göncz Árpádról.
A lecsukásomig már keletkezett néhány meleg barátság, amelyek azután úgy elmélyültek, hogy számomra ma is ezek jelentik a lét értelmét. Akikről úgy érzem, mindent megtennének értem, és én is mindent értük. A másik meg, hogy megtanultam bent egy szakmát, amiből azóta is élek. Mert én a fordításból indultam el az irodalom felé, és magamat, ha írónak merem ma nevezni, annak köszönhetem, hogy a fordításaim révén nem a magyar olvasó, hanem ismeretlen amerikai írók bőrére tanultam meg írni. A harmadik pedig, hogy így utólag nézve az a hat év, ami akkor hallatlanul hosszúnak tetszett, mert nem történt semmi, innen nézve nagyon rövidnek tűnik. Az azóta eltelt idő, amely az életemet alapjaiban változtatta meg, a belső értelmével hihetetlen rövidnek érződik most, és hallatlanul hosszú, ha a belső tartalmát nézem. Napóleon a szfinx előtt "1957 májusának végén tartóztattak le, éjszaka a lakásomon, ugyanaznap, amikor Bibó Pistát is. Mellettem ült a kisfiam, amikor jöttek, és házkutatást tartottak. Kifütyülik Göncz Árpádot » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. (... ) Aztán megtudtam, hogy a gyanúsítási csomagban az áll, hogy a Népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének alapos gyanújával, aláírás: Biszku Béla.
Hivatalos programja kedden kezdődik – ellátogat magyarországi zsidó szervezettekhez, tárgyal Áder János államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd találkozik a Visegrádi négyek vezetőivel is.
"Alakul a hangulat, ugye? " - jegyezte meg csütörtöki előadása 2. percében Szakács Árpád, a jobboldali kultúrharc szellemi vezetője, miután elmesélt egy zsidóviccet. Szakács a Mi Hazánk Mozgalom Fekete Istvánról elnevezett szabadegyetemének első vendége volt. Az első magyarországi pápalátogatás - 1991. Azzal kezdte, hogy azt olvasta, hogy egy neonáci párt rendezvényén vesz részt. Meg is nevezte, hol olvasta ezt: "a portálon jelent meg", amit Novák Előd fejcsóválva fogadott. Szakács ezek után elmesélte el a viccet, ami arról szól, hogy Kohn haldoklik, és a fia megkérdezi, hogy a pénz boldogít-e, mire Kohn azt mondja, hogy nem, aztán megkérdezi az elszomorodó zsidó gyerek, hogy akkor mi boldogít, mire Kohn azt mondja, hogy "A kamat, fiam. " Nevetés, és elégedettség a hangulatfelelős Szakács Árpádtól, aki ezután belekezdett a magyar kultúra ellenségeiről szóló előadásába. Szakács előadása röviden úgy foglalható össze, hogy nemzetközi tudatformálás zajlik már jó ideje, aminek a célja a magyar identitás elfoglalása és megszüntetése.
Ha igaz, Antall József találta ki őt. Ám Göncz személyisége már adott volt ehhez; közvetített a koalíciós évek kisgazdái, az 1990-es választási nyertes MDF és az általa is alapított SZDSZ között. "Léha szelleméhez" a börtönévek bizonyára jócskán hozzájárultak. Gönczöt 1958. augusztus 2-án a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a Bibó-perben szervezkedés vezetése és hűtlenség vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte - a fellebbezés lehetősége nélkül. 1963-ban szabadult. Az első szövegrész Göncz saját értékelése börtönéveiről. Utána néhány színes történet következik, amely az 1957-es letartóztatástól az 1963-as szabadulásig tartó időszakot öleli fel. Keretben közöljük 1948-as letartóztatásának rövid históriáját. Kultúra: Búcsú elnökünktől - NOL.hu. Hat év "Talán furcsa, de én a magam börtönidejét egészében véve hasznosnak minősítem. Először is az emberi kapcsolatok miatt, mert a politikai pályafutásom 48-ban megszakadt, és 56-ig egyáltalán nem volt. Azok a kapcsolatok, amelyek a forradalom két hetében alakultak, elég felületesek.