Újra vetíti vasárnaponként a Forró szél című, lassan legendás jugoszláv sorozatot a Viasat3. Az 1980-ban készült széria néha mulattató, néha elszomorító kordokumentum, benne a hetvenes évek Belgrádjának alapvető, jól megrajzolt karaktereivel: egy olyan darab, mely miatt nem kell szégyenkezni, ha egy mai tizenéves rápillant. Vannak olyan régi sorozatok, melyeket a tévéző szerfelett óvatosan kezel, mintha valami furcsa, egzotikus bogarak lennének, melyeket csak kesztyűben lehet megfogni: vagy nem is nézi meg ezeket újra, nehogy borzalmasan csalódjon, vagy félve pillant rájuk, mert attól tart, hogy a gyerekként, kamaszként vagy ifjú felnőttként látott széria ismétlése elrontja az emlékeket, megmásítja a széppé változott, amúgy korántsem egyértelmű múltat. Mikor még nem volt választási lehetőség, sok tévé, akár derülni is lehetett például egy-egy Família Kft. - epizódon - de a közelmúltban, mikor ismételni kezdte a Viasat3, akkor pillanatok alatt kiderült, hogy túl harsány, túl kusza, és egyáltalán: teljesen érdektelenné lett napjainkra.
1984-ben nyitják meg a Skála Metrót a Nyugati előtt, a legtöbb szocialista ország bojkottálja a Los Angeles-i olimpiát, a tréfás Reagan egy mikrofonpróbán bejelenti a Szovjetunió bombázását. Európa szerencsétlenebb része Alphaville-t hallgat, az amerikaiak Cyndi Lauperre, Prince-re buliznak, Niki Lauda és Prost harcolnak a Forma-1-ben, a franciák pedig foci-Eb-t nyernek. Ebben az évben indult a Miami Vice az USA-ban, ekkor láthatták a magyar nézők először Borivoje Surdilovic azóta többször ismételt kalandjait. Noha akkoriban nem volt az a csatornadömping, mint manapság, nem lehetett ötven magyar nyelvű csatorna közül választani, a Forró szél nézőnek jelentős része nem jobb híján követte a sorozatot, hanem a remek karakterek, alapvetően viccesnek szánt, mégis néha roppant elszomorító történetek miatt. Kávét hitelesen reklámozhatna A sztorikban a helyét kereső vagy inkább csak keresgélő, nagyra nőtt kisember szerencsétlenkedik: hol taxisofőrként igyekszik önmagát hasznossá tenni, hol Németországba megy, hogy kutyakozmetikával, masszőrködéssel keressen némi pénzt, de olyan rész is van, mikor egy vállalatnál lesz irodista, de az aktatologatás sem megy elég jól: mikor leesik a vérnyomása, a kávéfüggő főszereplő felfekszik az irodaasztalra, a főnök erős megdöbbenésére.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Lásd a kapcsolódó termékek alapján Navigációs oldal Részletek További információk Rendező Aleksandar Djordjevic Szereplők Ljubisa Samardzic | Miodrag Ckalja Petrovic Számára Tv-sorozat Műszaki adatok Lemez formátuma DVD Megjelenés év/dátum 1980 Gyártó: Budapest Film Kft. törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyen Ön az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdése? Tegyen fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják. Navigációs előzményeim Los Angeles (Amerikai Egyesült Államok) apartmanok - szabadtéri medence - 37 ajánlat - Címke: muffin papír | Lakbermánia Surda-forró szél 2. rész DVD ára: 7190 Ft - Animare webáruház Midis forró Surda - Forró szél 2.
Tegyen fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják. Navigációs előzményeim A világhírű sorozat főszereplője Surda, a fiatal borbély, aki Szerbia déli vidékéről Belgrádba költözik. Először egy borbélyüzletben kezd el dolgozni, amit nemsokára otthagy, vesz egy autót, elkezd taxizni..,. de ezt is megunja. Munka követ munkát, házasság követ szerelmet, míg a főnökei szemében irritálóan elviselhetetlen alacsony vérnyomású Surda sztárfodrászként ér révbe. A zseniális humorú, mára már igazi klasszikussá váló tévésorozat görbe tükröt tart a 70-es és 80-as évekbeli szocialista tábor mindennapjairól. A magyar változat szinkron: igen felirat: nem Játékidő 180 perc Megjelenés dátuma 2006. február 7. Hangsávok magyar Mosonmagyaróvár látnivalók gyerekeknek
Jednom odlazi svako, Putem svog života; Na rastanku srce samo kaže: "ja ću se vratiti". A sad adio, A sad adio; I ko zna gde; I ko zna kad. Gledam nepoznata lica, Svaki taj čovek ja bih mog'o biti; Gledam, ljube se i plaču, Svi putuju, ja ostajem sam. Gledam oči decaka, Vraća me detinjstvu; Pogašena svetla na peronu, Takva si, mladosti. I ko zna kad… Szelén 2017. június 13., 12:04 Surda: Most nehogy azt mondd, hogy te ügyvéd vagy… Bob: 3 félévet elvégeztem a jogon, a többit bőségesen pótolja az élettapasztalat. Almost_Zed 2020. augusztus 9., 15:06 Születésünkkor sírunk, hogy a bolondok e roppant színpadára feljövünk. Mennyire igaza volt ebben is Shakespeare-nek! 1. évad 2. rész – A taxis 2022. április 9., 17:38 Igazgató: – Hogy vagyunk rokonok? Surda: – Női ágon. Igazgató: – Valamelyikünk felesége ágáról? Surda: – Az enyémről. Igazgató: – Áhá. És kije vagyok én a feleségének? Surda: – Ezt kérdezem én is. – Surda: – 1. évad 9. rész – Hajótörés Szelén 2018. január 15., 13:51 Surda: Hosszú szempillája legyen, szeressen táncolni, tudjon főzni, szépen mosolyogjon és főleg legyen jó állása.
"A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese is. " (Csukás István) "A mese örök, mindegy, hogy mi a technikai körítés. Mindegy, hogy a gyerek számítógépezik, mert a kíváncsiság, ami gyerekké teszi, az megmarad. " (Csukás István) "A mese olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától szép és jó, semmi sem magától működik rendben. A hős épp azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá, működővé tegye maga körül mindazt, ami rút, rossz vagy működésképtelen. " (Boldizsár Ildikó) "A mese a szimbólum, amely mögött az igazság rejtőzik. " (G. Hajnóczy Rózsa) A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra.
Ma van Benedek Elek, a nagy mesemondó, szülinapja, nem véletlen, hogy épp ezen a napon ünnepeljük a magyar népmeséket is. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Ha a magyar népmesékre gondolok rögtön a mindenki által kedvelt főcímdal jut eszembe, és már dúdolom is… Persze most egész nap a fejemben lesz, de nem bánom. 🙂 Kiskoromban a kedvencem A csodaszarvas legendája volt. Ennek emlékére és a mai ünnepnap tiszteletére készítettem egy tájékoztató ábrát (infographicot).
Gyűjtő és alkotó munkája példaképül szolgál a felelősségteljes nevelés és szellemi örökségünk ápolása terén. A magyar mesevilág páratlan az egész világon. Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt. Nem ismerik még nyelvtani szinten sem, mert egészen egyszerűen nincs szavuk rá. A magyar népmese gazdagsága, sokfélesége egészen egyedülálló. Kifejeződik benne az igazságba vetett hit, a játékosság, a csoda öröme, a kaland szeretete, mindaz, ami az elbeszélésben gyönyörködtetni tudja az ismeretlen világokat ismerni áhító hallgatót. A népmese lelkünk tápláléka, amely a súlyosabb ráébredéseknél a lelket csodákkal könnyíti, a nehézségeknél rejtett segítőket ad, és a mindennapok szigorára a határtalan szabadsággal felel. Szabadságunk van abban, hogy a mese szövetébe rejtező örökségünkből és táplálékunkból mennyit és mit látunk meg. Ha felülünk a népmese táltos lovára, megmutatja, mit kell tennie a szerencséjét keresőnek, az elüldözöttnek és annak, aki valaminek híján van.
Konferenciánk a találkozás, a tanácskozás, a támogatás és a szakmaközi összefogás helye, ahol az egymást tisztelő szakmai közösség a közönség számára közel hozza a meseműveltség kincseit. Mesebeli szellemi, lelki és kulturális örökségünk egyik jeles példája Mátyás királyunk alakja, aki csalafinta, igazságos és kalandos események hőse lett meséinkben. Hozzá alakítottak vagy alkottak meséket, melyek szerint nyitott szemmel és szívvel járt a nép között, ahogy napjaink mesemondói is. A Mátyás-történeteket – legyen az monda vagy mese – ma is játsszuk, meséljük, éljük. Az idei konferencia témája a mese sokszínűsége – a bábos, a drámapedagógus és a történetmesélő mesemondónk szemével. Konferenciánk segítői az Ipolyi Arnold mesemondó verseny mesemondói. A konferencia második napja módszertani nap, élményműhely és közösségi tapasztalat elhivatott kollégák számára. Kérjük az intézmények, kis- és nagy közösségek vezetőit, a családokat, hallgassanak, mondjanak, olvassanak, játsszanak népmesét! A Magyar Népmese Napja szokásos programok, események A népmese napja immár határokon átívelő mozgalom.
– Elek Apó kútja (fotó: Vimola Ágnes) 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. "Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket! " (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából) (részlet) Midőn mi a magyar népmesék típusainak megszerkesztésére teszünk kísérletet, nagyjában szintén említett elődeink nyomain maradunk; de természetesen kénytelenek leszünk típusaik számát ott, ahol mesekincsünk kívánja, újabbak beékelésével szaporítani; ott pedig, ahol az egyes típusok kevéssé illenek a mi meséinkre, helyükbe másokat állítani, részben pedig olyanokat, amelyekre nálunk példák nem akadnak, teljesen mellőzni.