A póló egyébként a világ egyik legrégebbi sportja, feltehetőleg Közép-Ázsiából származik. Az iráni és török lovas nomád népek a mai lovaspóló egyik fajtáját játszották, ami a harci felkészülés része volt, a lovaglás művészetének tökélyre fejlesztését szolgálta. A perzsáknál a nemesség, valamint az egyszerű közkatonák is játszották, de az sem volt ritka, ha nők pattantak a nyeregbe. Egyes források szerint a makedón trónörökös fiatalkorában töltött némi időt a perzsa királyi családnál, amikor több ízben is elkísérte édesapját a keleti diplomáciai küldetések alkalmával. Néhány kutató úgy véli, Alexandrosz nem csupán láthatta e játékot, hanem bizony ütőt is ragadott. Nagy sándor nevelője volt. Búvárharang segítségével merült egyszer a víz alá Nagy Sándor Kr. 323-ban bekövetkezett halála után legendák tucatjai kezdtek el terjedni a király életéről, nagy haditetteiről, ezek a történetek pedig az idő múltával egyre fantasztikusabbakká és hihetetlenebbekké váltak. Históriákat kezdtek el regélni arról, miként szállt fel a teste a levegőn át az égi paradicsomba, hogyan járta meg a sötétség földjét, hogy megtalálja a fiatalság kútját, vagy hogy üvegbuborékban utazott a tenger fenekén.
A szívélyes fogadtatásra i. 333-ban Isszosznál került sor. A véres csata makedón győzelemmel zárult, III. Dareiosznak jobbnak látta, ha menekülőre fogja. Nagy Sándor egészen Damaszkuszig követte, amit könnyűszerrel bevett. Kifosztotta a kincstárat és fogságba ejtette a király hátrahagyott családját. III. Dareiosz békejobbot nyújtott, de Nagy Sándor nagyratörőbb álmokat dédelgetett. Két lehetőség közül választhatott: követi a menekülő perzsákat a Birodalom szívébe, vagy uralma alá hajtja a Földközi-tenger partvidékét. Utóbbi mellett döntött. Elfoglalta Föníciát, Palesztinát és végül Egyiptomot. A Nílus torkolatánál megalapította Alexandriát, amit szerényen magáról nevezett el. Ekkor III. Dareiosz újabb békeajánlatot küldött, mint a mesékben felajánlotta lánya kezét és birodalma egyharmadát. Miért is fogadott volna el ennyit, ha az egész az övé lehet? Betört Mezopotámiába, ahol i. 331-ben Gaugamélánál újra szemtől-szembe találta magát III. Okostankönyv. Dareiosszal. Találkozásuk hasonlóan ért véget, mint legutóbb.
336-ban Sándor hatalmas tettvággyal és rendkívüli ambíciókkal vette át Makedónia irányítását: először is, birodalma biztosítása érdekében hadat vezetett az északon szomszédos Trákia és Illíria területére, majd kegyetlenül leverte a Thébai városa által ellene szervezett lázadást. Sándor a győzelmek után visszavette apja, Philipposz egykori helyét a legyőzött görög városállamokkal létrehozott Pánhellén Szövetség élén, melynek legfőbb hadvezére, hegemónja lett. A diadal ellenére a makedón király tisztában volt vele, hogy a számtalan apró állam hűségét nem tudja nyers erővel megtartani: apja, és az ő zsenialitása is abban rejlett, hogy felismerték, a görögség egységét a gyengülő keleti nagyhatalom, a százötven esztendővel korábban Hellászra támadó Perzsa Birodalom ellen lehet biztosítani. Sándor tehát a thébai győzelem után, Kr. 334-ben meghirdette a görögség "bosszúhadjáratát" Perzsia ellen, és 35-40 000 makedón katonából álló seregével átkelt a Hellészpontoszon, hogy felszabadítsa a kis-ázsiai görög városállamokat.
A hódító király szerencsés időpontban támadt, mert III. Dareiosz (ur. 336-330) birodalmát ebben az időben két lázadás is gyengítette, emellett a széthúzó birodalom nagykirálya alá is becsülte az uralmát fenyegető veszélyt. Sándor így – például a Granikosz-folyónál, Halikarnasszosz ostrománál – könnyen győzedelmeskedhetett a Memnón vezette görög zsoldoscsapatokkal kiegészített helyi perzsa
Húsz éves korában lett király, és első saját hadjáratán kemény kezű uralkodóként leromboltatta Thébait, lakosait pedig rabszolgának adta el. Később állítólag megbánta vadságát, és ettől kezdve kegyesebben járt el a meghódított népekkel. A perzsák elleni hadjárattal már Göröghon megbosszulójaként lépett fel, félgörög-félbarbár makedónból Görögország igazi urává lett. Haditetteinek hősiessége, a hadjárat eredményessége hamar hérósi magasságba emelte, gyorsan terjedt tehát a hír az isteni segítségről, s az ezt bizonyító csodákról, melyek előre vezették. Gordion városában a gordiuszi csomó "kioldozásával" (szétvágásával) is bizonyította igényét s jogát a "világ ura" címre. Egyiptom több szempontból is a kiemelkedett a meghódított országok közül. A perzsa uralom alóli felszabadítóként fogadta őt az ország; Alexandria megalapításával, a későbbi korok műveltségének is meghatározó irányt adott itt, de Egyiptom is fontos hatást gyakorolt az ifjú uralkodóra: a Szíva-oázisban a papság Ammón (egyiptomiul: Amun), a főisten gyermekeként fogadta, s minden ember feletti uralmat ígért neki.
Nagy Sándor, a hódító - bővített változat (Blu-ray) leírása Oliver Stone mozivászonra varázsolja Nagy Sándor (Colin Farrell) nagyszabású történetét, aki időszámításunk előtt a IV. században leigázta Görögországot, Perzsiát, Afganisztánt és Indiát – az "ismert világ" kilencven százalékát. Hatalmas seregek, harci szekerek és elefántok hadai álltak vele szemben, mégsem veszített egyetlen csatát sem! Nagy Sándor ugyanakkor nemcsak rettenthetetlen hadvezér, hódító és új utakat kereső álmodozó volt, hanem szerető fiú is, aki anyja (Angelina Jolie) szenvedélyes imádata, rendkívüli becsvágya és az apjának (Val Kilmer) való megfelelési vágy között őrlődött. Élete az egész világ történetét megváltoztatta. Jellemzők Cím: Nagy Sándor, a hódító - bővített változat Eredeti cím: Alexander - The Ultimate Cut Műfaj: Dráma Rendező: Oliver Stone Színészek: Colin Farrell, Jared Leto, Christopher Plummer, Val Kilmer, Anthony Hopkins, Angelina Jolie Készítés éve: 2014 Képformátum: 16:9, 2. 40:1 Kiadó: Warner Stúdió: Warner Bros. Játékidő: 207 perc Korhatár besorolás: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
Rosario Dawson aranybarna kebleinek még Nagy Sándor is behódolt, nem csoda hát, hogy mi egyenesen transzba estünk tőlük. Nagy Sándor kincsei Izraelben Nagy Sándor korabeli kincsekre bukkant három barlangász egy észak-izraeli barlangban - értesült hétfőn a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. Csodálatos szfinxfejet találtak az amphipoliszi sírban Megtalálták a fejét régészek a már korábban feltárt két fej és szárny nélküli szfinx egyikének a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz, Kr. e. 356–323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír harmadik kamrájában. Az ásatás az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében zajlik. Hogy lehet Angelina Jolie a világ legnagyobb sztárja? Alig van igazán kiemelkedő filmje, sőt sokkal többször buktak meg a nevével fémjelzett hollywoodi produkciók, mint nem. Az utazó és a Demóna között három évig nem is vállalt főszerepet, inkább a rendezésre koncentrált. Mégis, még mindig ő Hollywood, sőt a világ legnagyobb női filmsztárja. Utánajártunk az Angelina Jolie-jelenségnek, és összeszedtünk pár leget eddigi filmes karrierjéből.
2004. december 2. 11:56 A Nagy Sándor életéről december elején a hazai mozikban is látható új történelmi film kapcsán ezúttal Perzsia meghódítóját mutatjuk be, aki a történelem legnagyobb hadvezére címet azzal érdemelte ki, hogy 8 év alatt 22 000 mérföldön át vezette görög és makedón seregeit ostromok és hódítások közepette míg végül megdöntötte a Akhaimenidák hatalmát. A Nagy Sándor életéről december elején a hazai mozikban is látható új történelmi film kapcsán felidéztük az ifjú makedón királyfi indulását, aki Makedónia 19. királyaként rövid idő alatt leszámolt lehetséges ellenfeleivel, és megszilárdította politikai hatalmát Görögországban, végül 27 éves korára az ismert világ urának mondhatta magát. A thébai lázadás leverése után a többi városállam is felhagyott az ellenállással, és így lehetőség nyílt a rég tervezett perzsa hadjárat elindítására. Kr. e. 334 tavaszán 30 000 gyalogos és 5000 lovas katona élén átkelt a Dardanellákon, majd a Granikosz folyónál (ma Kocabaş, Törökország) megütközött a kis-ázsiai perzsa szatrapák haderejével (amelyben 10 000-nél több görög zsoldos is harcolt).
A legjelentősebb káriai erődítményt, Halikarnasszoszt csak súlyos harcok után tudta bevenni. Innen először délen vonult tovább, majd behatolt Phrügiába (a monda szerint ennek a fővárosában, Gordionban "oldotta meg" a gordiuszi csomót). A győzelmek után Kis-Ázsia városai sorra megadták magukat. 334 telétől 333 tavaszáig meghódította Anatólia nyugati részét, végül Kr. 333 őszén Isszosznál legyőzte a perzsa Nagy Hadsereget, amelyet maga III. Dareiosz vezetett. A makedón sereg dél felé indult tovább, bevonult Szíriába és Föníciába. Miután Damaszkuszban Dareiosz hadikincstárát is sikerült megszerezni, a perzsa uralkodó békét ajánlott. Alexandrosz azonban feltétel nélküli megadást követelt. Büblosz és Szidón elfoglalása után pedig, Kr. 332 júliusában megrohamozta Türoszt, de a szigetváros hét hónapon keresztül állta a kemény ostromot. Eközben Dareiosz új ajánlatott küldött: 10 000 talentumot kínál váltságdíjul az Isszosznál fogságba esett családjáért, valamint átadja az Eufrátesztől nyugatra lévő területeit.
Régi korok beszédes kicseit mutatja be Bettanyi Hughes 100 bikányi felajánlás Zeusz tiszteletére és meztelen megmérettetés az ide tartozó, gyakran halálos kimenetelű versenyen – ma már elképzelhetetlen, azonban egy évezreden keresztül ilyen volt az év legnagyobb eseménye. Bettany Hughes, a világhírű tévés történész a pandémia idején sem ült tétlenül: turistamentes ókori helyszíneket járt be, így jutott el a különleges sportmúlttal rendelkező Olümpia romvárosába és a Máltán lévő erődbe, amely a történelem egyik legnagyobb innovációjával büszkélkedhet. Mindezt legújabb, hatrészes dokumentumfilmjében szemlélteti az érdeklődőknek, 2022. április 10-től vasárnaponként 20 órától a Viasat Histoory... Csirkecsontokkal teli edényt használtak mágikus átokként A régészek egy körülbelül 2300 éves kerámiaedényre bukkantak, amelyet egy szétdarabolt csirke csontjaival töltöttek meg. A szakemberek szerint valószínűleg egy ősi átok részét képezhette, hogy célja szerint ötvenöt embert megbénítson és pusztítson el az ókori Athénban.