Kispesti Vass Lajos Általános Iskola 1193 Budapest XIX. kerület, Csokonai utca 9. Adatforrás: Oktatási Hivatal, Utolsó frissítés: 2021. nov. 26., 14:13 Vezető Siposné Kaszonyi Andrea Email
Gyakran publikált a zenei lapokban. 1992-ben hunyt el Budapesten. Halála után a következő intézmények vették föl a nevét: a Vasas Központi Művészegyüttes Vass Lajos Kórusa, Kamarakórusa és Szimfonikus Zenekara, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa a kispesti Vass Lajos Általános Iskola, a poroszlói Vass Lajos Általános Iskola, a Vass Lajos Népzenei Szövetség. A Püski Kiadónál 1998-ban jelent meg a "Vass Lajos Emlékezete" című kötet Berlász Melinda szerkesztésében. Ebben tanulmányok és dokumentumok mellett műveinek pontos jegyzéke is megtalálható. 2007-ben a Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága a beérkezett állampolgári javaslatok alapján VASS LAJOSNAK és az általa gondozott "RÖPÜLJ PÁVA" mozgalomnak ítélte a MAGYAR ÖRÖKSÉG kitüntető címet. 2008. augusztus 20-án Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete VASS LAJOS zeneszerző, karnagy részére POROSZLÓ KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA posztumusz címet adományozta. Köszönjük Virág Györgynek, hogy a Poroszló község díszpolgára címhez kapcsolódó képei felkerülhettek honlapunkra.
Az adásokon keresztül nagy családot, sőt tábort szeretnénk kialakítani. Ennek nyilvántartott tagja lesz minden gyermek, aki majd helyes megfejtést küld be, bizonyos számú népdalt ismer stb. De legértékesebb tagjai azok lesznek, akik maguk is jegyeztek le dalt népdalénekeseinktől. " – Vass Lajos 1971 [4] Vass Lajost csak 1990 után rehabilitálták. A rehabilitáció után újra vezényelhette a Honvéd Férfikar t egy koncerten és visszakapta rendfokozatát is. [5] 1992 -ben halt meg, több száz művet hagyva az utókornak. Emlékezete [ szerkesztés] Nevét kórusok ( Vasas Központi Művészegyüttes Vass Lajos Kórusa, Kamarakórusa és Szimfonikus Zenekara és Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa), kispesti és poroszlói Vass Lajos Általános Iskola őrzi, illetve a Herendi Vass Lajos Népzenei Szövetség. [6] 1993 óta, évente megrendezésre kerül a Kárpát-medencei Vass Lajos Népzenei Találkozó és Verseny. Mellszobra a komáromi Duna Menti Múzeumban Vass Lajos emlékezete. Tanulmányok és dokumentumok; szerk.
Berlász Melinda; Püski, Bp., 1998 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bónis Ferenc: Találkozás Vass Lajossal. Hitel, XXVI. évf. (2013. jún. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 79458098 OSZK: 000000019248 NEKTÁR: 224844 PIM: PIM73832 LCCN: n97112181 ISNI: 0000 0000 8004 7802
Vass Lajos 1927. április 5-én született a Heves megyei Poroszlón. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, a debreceni Református Tanítóképző növendékeként megnyert egy ifjúsági zeneszerzői pályázatot. 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző és karnagy szakon folytatta tanulmányait. 1949-től a Honvéd Férfikarnál dolgozott karnagyként Vásárhelyi Zoltán tanítványaként. 1953-ban a kórus vezetője lett. Az együttes 1956 szeptemberében hatalmas stábbal több mint 3 hónapos Kínai turnéra indult. A forradalmi események alatt a kint lévő tagok tele voltak aggodalommal, hiszen nem tudtak semmit itthon maradt családtagjaikról. Végre karácsony táján (vonattal) elindultak hazafelé. Moszkvában azt a parancsot kapták, hogy adjanak egy koncertet, de az énekkar és Vass Lajos ezt megtagadták. A forradalmat akkor már leverték és ők ilyen előzmények után erre nem voltak hajlandóak. Hazatérve 1957 elején elbocsátották az egész kórust, Vass Lajost pedig lefokozták. A kórus azonban nem esett szét: több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására Állami Férfikar néven tovább működhetett.
A vezető Vass Lajos maradt. 1958-ban ismét a Honvédség vette át az énekkart, Vass Lajost azonban nem vette vissza a hadsereg. Csak 1990 után rehabilitálták: egy koncerten újra vezényelhette a kórust és visszakapta rangját. 1960 és 1964 között a Ganz-MÁVAG "Acélhang" Férfikarát vezette. 1964-től haláláig a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának, 1975-től a Szimfonikus Zenekarának is vezető karnagyaként működött. 1964-től haláláig havonta járt át vendégkarnagyként a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarához. Országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969-70-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette, melynek szervezője és műsorvezető-riportere volt. Ennek hatására lendült fel hazánkban újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, melyek a mai napig működnek. Vass Lajos jó néhány Pávakör alapításában személyesen is részt vett, többek között szülőfaluja, Poroszló népdalkörét is ő alapította. Mint komponista, oratóriumokat, kantátákat, gyermekoperákat, mesejátékok, bábjátékok, színpadi művek kísérőzenéit és természetesen kórusműveket alkotott.
Engedni? Az szívünk meggyőződésével meg nem fért. " Példás erkölcsi tartással visszavonult a közélettől, lelkiismeretét, emberi méltóságát, az egyenes gerincet többre tartotta a haszonnál. Marcaliban a kultúrház színháztermében kezdődött a megemlékezés, Orsós Noémi szavalatával. Hass alkoss gyarapíts :: Erdős Virág. A Mikszáth utcai iskola diákja Varró Dániel Üdvözlet az olvasónak című költeményét mondta el, majd dr. Sütő László ünnepi köszöntőjével folytatódott a program. Marcali polgármestere mondandójában az igazi műalkotásoknak emberarcunk formálásában, emberi méltóságunk megőrzésében betöltött szerepét hangsúlyozta. A reneszánsztól a posztmodernig, Umberto Ecotól Ottlik Gézáig terjedően számtalan példával érvelt amellett, hogy az igazi értékek törvényszerűen maradandóak, szemben a tűnékeny korok divatja által felemelt bóvli múlandóságával. Kölcsey szellemét Bulgakov gondolatával idézte meg: "a legrútabb bűn a gyávaság ". Több éves hagyomány már a városban, hogy ezen a napon adják át a Korzó-díjat, amivel a mindennapjainkat gazdagító kulturális tevékenységet ismerik el.
Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk s mik leendünk. A mult elesett hatalmunkbul, a Jövendőnek urai vagyunk… Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz! " (Az utolsó mondat később szállóigévé vált. ) Széchenyi szavaitól Kölcsey is fellelkesedett, sikerült kitörnie sötét hangulatából, és harcos közéleti szerepvállalás kezdődött az életében: a megyei közgyűléseken és a pozsonyi országgyűlésben is felszólalt és küzdött a reformokért, a nemzeti függetlenségért, a jobbágyfelszabadításért. Nemcsak ő, de más költők is érezték, hogy politikai változás zajlik: valami nyílik, lazul a szorítás a magyarok körül. Hass alkoss gyarapíts és a haza fényre derül. Az 1830-as évek elejét az epigrammaköltészet térhódítása jellemezte, mivel ebben a tömör műfajban lehetett legjobban megfogalmazni az új célokat és jelszavakat. Huszt Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
A Huszt 1831-ben keletkezett. Kölcsey még 1825 májusában kereste fel Huszt várát, és ekkor írta a Régi várban című epigrammát, amelyet később átírt és kiegészített, így született meg a Huszt című költemény, Kölcsey legjobb és legismertebb epigrammája. A költő haladó szellemű ember volt, aki saját kora társadalmát akarta jobbítani. Úgy érezte, az élet legfőbb értelme a haza érdekét szolgálni. Kötelességének tartotta, hogy tettre kész, munkás, cselekvő hazafi legyen, és ezt az új szemléletet hirdette epigrammáiban is (a Huszt című versében is megjelenik). Marcali.hu - „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” A magyar kultúra napját ünnepeltük. A vers fő gondolatát gróf Széchenyi István mondta ki először Hitel című, szépirodalmi igényű közgazdasági művében. Kölcsey is az ő hatására változtatott életszemléletén az 1830-as évek elején. Széchenyi gondolata: mit ér a múlton sajgó szívvel ábrándozni, mikor a jelennek sokkal sürgetőbb feladatai vannak? Tehát ő volt az, aki kortársai figyelmét a jelen feladataira irányította. Szerinte a régi dicsőségen való meddő merengés helyett a jelenért és a jövőért kell munkálkodni, hiszen a múlton már úgysem változtathatunk, de a saját korunkért tehetünk valamit. "
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Műfaja: epigramma. Kölcsey a romantika szerzője, de a klasszicizmus jegyében indult, így epigrammákat és episztolákat is írt. Epigrammái néhány soros, aforizmaszerű, bölcseleti tárgyú költemények, mint pl. az Emléklapra. A klasszicista műfaj ellenére azonban a Huszt stílusa romantikus. Hass alkoss gyarapits. Üzenete, hogy a múlt eseményein való merengés helyett tekintetünket a jövő felé kell fordítanunk. (Párverse az Emléklapra, 1833-ból. ) A romantikus éjszakai hangulat, a feljövő hold varázslata, a fények-árnyak játéka, a szél feltámadásában rebbenő árny szuggesztív felidézése a hazafias tanítást szívet szorító hangulati hatással burkolja be. A tevékeny, erkölcsös élet, a mindent feláldozó, cselekvő hazafiság gondolata szólal meg az epigramma műfajhoz illő tömörséggel.