Egy archeológusokból, klímakutatókból és környezetkutatókból álló nemzetközi csapat megállapította, hogy ha továbbra is a jelenlegi tempóban zajlik a globális felmelegedés, akkor 2070-re körülbelül 3, 5 milliárd ember számára válik élhetetlenül forróvá a lakóhelyének klímája. Minden egyfokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél nagyjából egymilliárd ember kényszerül majd arra, hogy vagy valamilyen módon alkalmazkodik az extrém forrósághoz, vagy pedig elvándorol kedvezőbb éghajlatú területekre. Tim Kohler, a Washingtoni Egyetem kutatója és a publikált tanulmány társszerzője szerint azonban ez a legrosszabb forgatókönyv, amely csak akkor fog bekövetkezni, ha nem hozunk radikális döntéseket a klímaválság megszüntetése érdekében. Most úgy áll a helyzet, hogy ha nem érjük el a zéróemissziós célokat globálisan, akkor 2100-ra már átlagosan 3 százalékkal lesz melegebb a Földön. Mivel viszont a szárazföldek gyorsabban melegednek, mint az óceánok, így valójában ez az emberekre nézve még rosszabbat jelent: 50 év múlva akár 7 és fél fokkal is melegebb lehet a kontinenseken – idézi a CNN.
A 2015-ös párizsi egyezményben vállalt nemzeti szén-dioxidcsökkentési kötelezettségek teljesítése esetén a Föld 2100-ra még mindig 2, 7 Celsius fokos felmelegedéssel számolhatna. Ha az üvegházhatású gázok visszaszorítására irányuló erőfeszítések meghiúsulnak, a hőmérséklet 4 Celsius fokkal vagy még többel nőhet a 19. század közepén mért szinthez képest. Ekkora felmelegedés hosszú távon 6-9 méterrel növelné a globális óceánok szintjét és arra kényszerítené a jelenleg közel egymilliárd embernek otthont adó városokat, hogy vagy hatalmas védműveket építsenek a tengerszint jövőbeli emelkedése elen, vagy magasabban építsék újjá a városokat. A 3 Celsius-fokos forgatókönyv szerint Kínában a ma 200 millió ember által lakott terület kerülne víz alá. És a fenyegetés nem csak hosszútávú: erős vízvédművek nélkül már nyolcvan éven belül is több tízmillió kínai városlakó otthona válhat lakhatatlanná. A 1, 5 Celsius fokos felmelegedés még mindig pusztító tengerszint-emelkedéshez vezet, de a melegebb alternatívák sokkal rosszabbak.
A klímaváltozás folyományként a bolygónk folyamatosan melegszik, de vajon megállítható lenne-e ez a folyamat, ha nem keringene a Föld körül a Hold, ami visszaveri a napsugarakat? A kérdés természetesen messzemenőkig teoretikus, hiszen a jelenlegi technológiai fejlettségünk mellett a Holdtól ha akarnánk sem tudnánk csak úgy megszabadulni, ráadásul a Földet kísérő égitest eltűnése számos olyan problémát idézne elő, amik talán a globális felmelegedésnél is súlyosabbak lennének. A Hold eltűnése alapjaiban borítaná fel a tengerek árapály-váltakozását, alapvető hatással lenne az éjszakai állatok életére és némileg a Föld forgástengelyét is megváltoztatná, ami a klíma drasztikus változásához vezetne. Ami a hőmérsékletet illeti, ebben már sokkal kevésbé érzékelnénk a különbséget a mai állapotokhoz képest. Szakmai körökben évszázadok óta kérdés, hogy a Hold által visszavert napsugarak pontosan menyi hőenergiát juttatnak a Földre, a Scientific American például már 1869-ben arról cikkezett, hogy évtizedekre visszanyúló próbálkozások után Lord Rosse-nak végre sikerült megmérnie, mennyi hőt sugároz a Hold a Földre (a Lord Rosse megnevezés Lawrence Parsonsra, Rosse negyedik earljére utal, aki alig két évvel korábban örökölte meg a címet apjától, az 1967-ben elhunyt Williams Parsonstól, aki maga is híres csillagász volt).
Közel ezer évvel ezelőtt, az úgynevezett középkori klímaoptimumban az emberek hasonlóan izzadtak mint manapság. A nyarak egy kicsit sem voltak enyhébbek, sőt! A tudományos kutatások szerint a 300 éven át tartó időszakban, a 9. századtól Európa-szerte az átlaghőmérséklet 1°C-kal, míg a levegő és a tengervíz hőmérséklete 3-4 fokkal magasabb volt a mainál, valamint a korábbinál jelentősebb mennyiségű csapadékkal járt. Ezek a természeti körülmények jelentős változást hoztak az emberiség történetében: egyrészt lehetővé tették a vikingek kirajzását és új tájak benépesítését, míg más tájakon elnéptelenedést eredményeztek. A maja városok, valamint az anasazi indiánok kultúrájának megszűnését alapvetően a korabeli súlyos aszályok okozták. Kis jégkorszak A jelentős hőmérséklet-emelkedést egy jelentős lehűlés követte: a 13 századtól kezdve a csapadék további növekedése újfajta károkat és kihívásokat eredményezett. Különböző írásbeli források is megemlékeznek arról, hogy Európa-szerte jelentősen lehűlt a korábbiakhoz képest a levegő.
A legelterjedtebb az alaplapra integrált chip, ami a legtöbb feladatra megfelel, viszont a játékokhoz nélkülözhetetlen egy cserélhető videókártya. Modern játékokhoz nagyobb teljesítményű (pl. GeForce GT / GTX / RTX vagy Radeon) grafikus chippel rendelkező videókártyák szükségesek, minimum 2 GB RAM-mal. A videókártya nem hiányozhat azokból a gépekből sem, melyet videovágásra, grafikai munkára vagy 3D modellezésre használunk. Az ún. Pixelek harca: mindig jobb a 4K? - PC World. mobil munkaállomások (workstation laptopok) vagy workstation PC-k általában rendelkeznek erre alkalmas kártyákkal (pl. Nvidia Quadro kártyák). DVD ROM / DVD RW = optikai meghajtó Az optikai meghajtó segítségével olvashatjuk be CD, DVD vagy Blu-ray lemezeinket. A CD-RW, DVD-RW meghajtókkal írni is tudunk lemezekre, míg a CD-R és DVD-R meghajtók csak adatok olvasására képesek. Az újabb laptopokban manapság egyre ritkábban találni optikai meghajtót. Ennek oka a felhőszolgálatatások és a külső adattárolók népszerűsége és hatékonysága. Bővebben az optikai meghajtókról kapcsolódó cikkünkben olvashatsz.
A QHD-t akár 2, 5K-nak is nevezhetjük, de egyesek ellenállnak a 2K megjelenítésnek. qHD A qHD-t nem szabad összekeverni a QHD-val. Annak ellenére, hogy nagyon hasonló a neve, a qHD a Quarter High Definition, és a kijelző felbontása 960 x 540 pixel - 1080p Full HD egynegyede. 2k felbontás jelentése rp. Ezt a napot sokkal ritkábban használják. Gyakran megtalálható a high-end okostelefonokon és a kézi konzolokon - például a Playstation Vita-ban - 2011 körül, és ha ma használják, akkor általában sokkal kisebb eszközön jelenik meg, ami viszonylag magas pixel-sűrűségű, ha bármi magasabb lenne, pazarló lenne. 4K és UHD / UHD-1 A 4K és az Ultra High Definition (UHD) felbontások zavart okozhatnak, mivel mindkét kifejezést gyakran felcserélő módon használják, ha valójában nem azonosak. Tehát egy kicsit elmagyarázzuk ezeket is. Az igazi 4K-os kijelzőket professzionális gyártási és digitális mozikban használják, és 4, 096 x 2160 képpontot tartalmaznak. Az UHD különbözik, mert fogyasztói kijelző és sugárzási szabvány, amelynek felbontása négyszerese a teljes 1080p felbontású HD felbontásban: 3 840 x 2160 pixel.
Először is kezdjük az alapokat. HD / 720p és Full HD / 1080p A műszaki specifikáció soha nem lett túlhasználva és rosszul használta, mint a nagyfelbontású vagy a HD. A kifejezés szinonimájává vált mindazzal, ami a részleteket vagy a minőséget fölé emeli. Ha azonban a kijelző felbontásairól beszélünk, a HD kifejezés a HD TV eredeti felbontásain alapul. A legjobb TV 2019: Grab 4K Ultra TV alku az Amazon Spring Sale-ban Amikor először jött a HD TV, egy maroknyi sugárzási felbontás és megjelenítési felbontás használt. 2k felbontás jelentése magyarul. A legalapvetőbb 1280 pixel, 720 képpont magas, 720p-re csökkent. A kisbetűs "progresszív letapogatás" -ra utal, szemben az 1080i-vel, ami "átlapolt", de nem fogunk megakadályozni az itt találhatóakat. Ezekben a napokban, amikor azt mondjuk, hogy HD-t mondunk, arról beszélünk, hogy mi az úgynevezett "Full HD", a felbontás, amely 1920 x 1080 pixelt mér, gyakran 1080p-nek. Ez a kijelzőfelbontás gyakori az intelligens televíziókban és számos modern okostelefonon, számítógépen, laptopon és monitoron.