AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK Magyarországon mintegy hétszáz éve tartják nyilván az egyes nemesi családok és nemzetségek címereit, melyek örökölhetőségük révén az egykori nemesi családok állandó szimbólumává váltak. A nemesi családok eredetileg hitelesítő pecsétet használtak, amelybe a hitelesítő a címerét vésette. A pecsétnyomóba vésett címernek különösen a 13. és 14. Erdélyi Nemesi Családok - Az Elfeledett Magyar Üvegművész, Akinek Műveiért Hercegi És Királyi Családok Álltak Sorba | 24.Hu. században volt jelentősége, mivel a nemesek közül ekkor még kevesen tudtak írni-olvasni, s a különféle iratoknak tulajdonképpen a pecsét volt az egyetlen hitelesítője. A törvény szigorúan tiltotta, hogy az adományozott címert bárki is lemásolja és használja. Zsigmond király a németországi Konstanzban 1416-ban kelt oklevelében 10 aranymárka bírságra ítélte mindazokat, akik a jogos nemesi családot megsértik az adományozott címer birtoklásában. A festett, címerképes oklevelek első adományozója tudomásunk szerint IV. Vencel cseh király volt 1392-ben, Magyarországon pedig egy 1405-ből származó jogbiztosító irat az első fennmaradt címerképes oklevél.
Amikor a Pázmány nemzetség fiúi ágon kihalt, a 12. század második felében a két család mint Hont-Pázmány nemzetség egyesült, majd a 13. században három ágra oszlott, amelyekből több nemesi család vált külön. A Hont-Pázmány nemzetségnek már a 11. században jelentős birtoka volt Udvardon, s annak idején létezett itt egy Hont-Pázmány nevű település is, amely aztán összeolvadt Udvarddal. A legismertebb Pázmány-utód Pázmány Péter esztergomi érsek, Udvard földesura volt, aki 1616-ban új nemesi pecsétet és címert kapott Mátyás császártól és királytól. Az Istenes család III. Károly királytól kapta 1717-ben a nemességet és címeres oklevelet Istenes György számára. Az Istenesek eredetileg — már a török megszállás idején is — híres kereskedők voltak. A Jankovich vagy Jankovics család igen szétágazó nemzetség volt. Udvardon a Jeszenicei Jankovicsok szereztek birtokot, akik a horvátországi Jeszenicéből származtak. A nemességet és a címeroklevelet I. Lipót királytól kapta Bécsben 1686. augusztus 5-én Jankovics Miklós mint főadományos feleségével, Rayszudy Zsuzsannával és leányával, Katalinnal.
A magyar országgyűlés az úr 2019. évét II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. Az emlékév hivatalosan 2019. július 8-án kezdődött, és tart egészen 2020. szeptember 17-éig. Nem egy légből kapott tiszteletadás, ugyanis 315 éve, 1704. július 8-án Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Rákóczi történelmi jelentősége vitathatatlan, nevét az egész ország ismeri. Felmerülhet a kérdés: régen is jelentős szerepe volt a Rákóczi családnak? Hogyan váltak egyre jelentősebb alakokká a család férfi és női leszármazottjai? Mi volt az az út, ami odáig vezetett, hogy a Habsburgok ellen fordultak? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk az emlékének szánt cikksorozatban. Mai hasonlattal élve: a família története olyan, mint egy vírus videó, amit csak pár évvel később talál meg valaki. Ezt a felvételt ismerte egy szűkebb kör, majd valaminek a hatására elkezdett terjedni, de egy idő után elvesztette a lendületét és elveszett a többi videofelvétel között. A Rákóczi család nem tartozott a legnagyobb és legbefolyásosabb nemesi családok közé.
5/10 A Fák jú Tanár úr 2 teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
A pedagógushiány nem kizárólag magyar jelenség; kisebb-nagyobb mértékben gyakorlatilag minden európai országra jellemző. A különböző országok többféle megoldással kísérletezt/nek a pedagógus pálya népszerűsítésére: Németországban, Hollandiában, Dániában plakátkampányokkal, reklámfilmekkel és hirdetésekkel igyekeznek felhívni a figyelmet az előnyökre (a közalkalmazotti jogviszony nyújtotta biztonság, a pálya presztízsének növekedése, változatos és érdekes munka, folyamatos fejlődési lehetőségek) és kihívásokra (ha már a fizetés kevéssé versenyképes). Több országban nőtt is a pedagógusképzésre beiratkozott hallgatók száma, ám ez az alapproblémát valójában sehol sem oldotta meg. Fak ju tanár úr 2.5. Szintén több országban próbálták a nyugdíjas pedagógusok visszatérését segíteni, ám ez sem bizonyult kielégítő megoldásnak, hiszen a nyugdíjas pedagógusok egyrészt csak néhány évre, általában óraadóként vagy részmunkaidősként térnek vissza az iskolákba/óvodákba, ezenkívül sokszor nehezen tudják a legfiatalabb generációhoz tartozó gyerekek és fiatalok életformáját, világlátását és elvárásait elfogadni, ami gyakori konfliktusokhoz vezet.
A film végén láthatjuk is a minisztérium kampányfilmjét, amellyel a pedagógusi pályát igyekeznek vonzóvá tenni a fiatalok számára. A Goethe iskola által végül elnyert kampányfilm-szereplés remekül mutatja be a pedagóguspálya vonzó oldalát, azaz a változatos és kihívásokkal teli mindennapokat, a gyerekekkel folyó foglalkozásokat, mint örömforrást és a gyerekekre gyakorolt pozitív hatás lehetőségét. Érdekes, hogy hazánkban a film végén látható kampányfilmet a nézők, úgy tűnik, nem a film részének, hanem inkább egy különleges, a film készítése közben felvett, furcsácska baki-jelenetnek tekintették. Fák jú Tanár úr 2. /Fack ju Göhte 2/ - Filmek. Magyarországon már a 90-es évek közepétől folyamatosan jelezték a szakértők, hogy 2015 után nagyon súlyos pedagógushiány várható. A képzésre jelentkező és a pályán meg is maradó fiatalok nem tudják pótolni a nyugdíjba menőket. Az életpályamodell a fiatal pedagógusoknak nem kínál vonzó alternatívákat. A rendszerváltás utáni nyelvpedagógus-hiányra Magyarországon jó megoldást kínált az orosztanár-átképzés, mind az oktatáspolitika, mind az egyének szintjén.