Buday Péter ( Budapest, 1963. január 1. –) magyar séf, műsorvezető. Iskolái [ szerkesztés] 1978 és 1981 a Vörösmarty Mihály Általános Iskolába járt. 1981-től 1982 -ig a Dobos C. József Vendéglátóipar Szakképző Iskolába járt, ahol szakács nak tanult. 1983 -tól 1985 -ig szintén szakács szakon végzett a Gundel Károly Vendéglátóipari és Szakképző Iskolában. 1997 és 2001 között a Budapesti Gazdasági Főiskola Szakoktatói szakára járt és végezte el azt. Szakmai múltja [ szerkesztés] 1983 - 1987: Alabárdos étterem - szakács; 1988: Szentendre Városház étterem - séf; 1989: HBH sörsátor - üzletvezető; 1989 - 1990: Atrium Hyatt ***** szálloda - részlegvezető szakács; 1990: Légrádi luxusétterem - séf; 1991 - 1992: Németország: Executive chef: Hotel Hungar**** és Hotel Budapest****; 1992 - 1994: Kisbuda Gyöngye Étterem (deluxe restaurant) - séf; 1994 - 1995: Genf - külszolgálat. Buday Péter (szakács) – Wikipédia. 1995 - 2004: Remiz és Kisbuda Gyöngye Restaurant - séf; 2003 - 2007: TV2: Stahl konyhája - Majd a Buday! című műsor állandó mesterszakácsa; 2004: Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös - gasztronómia tantárgy oktatása; 2004: Matteo Bauhaus Restaurant - társtulajdonos, séf; 2007. november: Cora "Íz és hagyományok" - reklámarc, innovációs fejlesztő; 2008 - MTV1: Most a Buday!
A Híres magyar szakácsok listája Buday Péter: Szakmai múltja: 1983-1987: Alabárdos étterem - szakács; 1988: Szentendre Városház étterem - séf; 1989: HBH sörsátor - üzletvezető; 1989 - 1990: Atrium Hyatt***** szálloda - részlegvezető szakács; 1990: Légrádi luxusétterem - séf; 1991 - 1992: Németország: Executive chef: Hotel Hungar**** és Hotel Budapest****; 1992 - 1994:Kisbuda Gyöngye Étterem (deluxe restaurant) - séf; 1994 - 1995: Genf- külszolgálat. Receptek "Buday Péter" szakácstól | Nosalty. 1995 - 2004: Remiz és Kisbuda Gyöngye Restaurant - séf; 2003 - 2007: TV2: Sthal konyhája - Majd a Buday! című műsor állandó mesterszakácsa;2004: Károly RóbertFőiskola, Gyöngyös - gasztronómia tantárgy oktatása; 2004: Matteo Bauhaus Restaurant - társtulajdonos, séf; vember: Cora "Íz és hagyományok" - reklámarc, innovációs fejlesztő;2008 - MTV1: Most a Buday! - önálló műsor; 2008: Museum Meetingpoint - társtulajdonos (kávézó, terasz, kert). 2011- A GourmeTool segítségével "Zsebszakács" néven elindítja saját honlapját; 2011 - Larus Étterem és Rendezvényközpont, Budapest XII.
Életmód Így változik a D-vitamin szükségletünk a kor előrehaladtával D-vitaminra mindannyiunknak szüksége van a szervezetünk megfelelő működéséhez, azonban bizonyos tényezők, így például a terhesség vagy a kor befolyásolják, hogy mekkora mennyiséget kell magunkhoz vennünk. Cikkünkből kiderül, hogyan változik a D-vitamin szükséglet a kor előrehaladtával.
Nem mondott le az ízekről Buday beszélt az életéről, ahol kifejtette, hogy az esti étkezések egyre gyakoribbnak számítottak nála. Gyakran felébredt, aminek az oka az éhség volt, és nem vetette meg a látogatásokat a hűtő felé. A szakácsnak teljes életmódot kellett váltania, miközben nem mondott le a finom étkezésekről sem. Szerencsére a pörköltet úgy is lehet enni, hogy nokedli és extra kenyér helyett salátát teszünk mellé, így tovább élvezhetjük a szaftos örömöket. Persze ő is beleütközött abba a rengeteg információba, ami az interneten kering, de sokak örömére megosztotta mindenkivel a fogyásának a titkát. Buday úgy akart fogyni, hogy közben nem mondott le az ízekről, ez pedig azt jelentette, hogy kevés kalóriájú ételeket tett az asztalra. Csak arra figyel, hogy amit eszik, az finom legyen, ugyanakkor annyit ehessen belőle, amennyit akar. A magyar ételeket megnézve alig találunk olyat, ami a túlsúlyos személyek számára is fogyasztható, azonban a szakács megosztja másokkal az új kombinációit.
Pécsi Ókeresztény sírkamrák: Magyarország kilenc világörökségi részének egyike. A pécsi ókeresztény sírkamrák Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek. Frakk: 10 érdekesség a macskák réméről Nem tudom, ki, hogy van vele, de nekem az egyik kedvenc mesém volt kiskoromban a Frakk, amit mindig nézni kellett, talán azért, mert veszekedhettem a testvéremmel, hogy kinek van igaza,... Így készül a tökéletes bográcsgulyás! A bográcsgulyás a kedvencünk! A tűzhelyen főzve is finom, de a gulyásleves szabad tűzön főzve bámulatos! Akármikor meg tudnánk enni belőle egy jó nagy tányérral, csak egy...
Pécs, Ókeresztény sírkamrák Pécs elődjének, a Római Birodalom Sopianae városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt, kápolnát, sírkamrát, épített sírokat, mauzóleumokat emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői épületegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. A részben föld alatti, részben föld felszínén épült ókeresztény építmények műemlékegyüttese a későrómai temető hangulatát idézi az épületekbe belépő látogató számára.
Pécs ókeresztény sírkamrái a IV. században épültek, átvészelték a népvándorlás-kor és a középkor viharos századait, és a bazilika, illetve püspöki palota árnyékában bújtak meg egészen 1782-ig, amíg rájuk nem bukkantak. A világon egyedülálló műemlékcsoport 2000-ben felkerült a világörökség listájára, mivel a Római Birodalom egykori provinciáiban sehol sem lelni párját, ikonfestészete legfeljebb a római katakombákéhoz hasonlítható. Pécs vidékét hatezer éve lakja az ember, de várost a rómaiak alapítottak itt elõször Sopianae néven a II. században. A virágzó település Krisztus követõinek a központja is volt egyben, és az is maradt (1009 óta püspökreg). Miután Constantinus 313-ban megengedte a szabad vallásgyakorlást, a keresztények szabadon építkezhettek: a földfelszín alatt sírkamrákat alakítottak ki, fölébük kápolnákat emeltek. Ezekre láthatunk pompás példákat Pécsett. A XVIII. század végi felfedezés óta 16 sírkamrát, több száz sírt és több ezer késõ római tárgyat ástak ki a Szent István téren és környékén.