Kitüntetések átadása a Megyeházán 2022. 04. 29. 2022. 06. 30. A koronavírus járvány miatt 2 éve nem kerülhettek átadásra a Heves Megyei Közgyűlés által alapított díjak. Heves megyei közgyűlés tagjai a 3. A 2020., 2021. és a 2022. év Heves megyei kiválóságai ezért egyszerre vehették át a teljesítményükkel kiérdemelt elismerést a Megyeházán. Szívből gratulálunk Heves Megye Nagyköveteinek, az év Heves megyei sportolóinak, és a Heves megyei családokért-, a Heves Megyei Klímabarát-, a Heves Megyei Rendészeti és Közbiztonsági-, valamit a Telekessy István területfejlesztési díjakkal kitüntetetteknek!
A díj adományozására javaslatot tehetnek: a megyei közgyűlés tagjai és állandó bizottságai, a megye települési önkormányzatainak képviselő-testülete, Heves megye országgyűlési képviselői. A Heves Megyéért Kitüntető Díjra Gyöngyös önkormányzata is javaslatot tehet. A példamutató magánszemélyek és közösségek kiválasztásához örömmel fogadja a lakossági javaslatokat. Az írásban megfogalmazott ajánlást május 10-ig lehet eljuttatni Hiesz György polgármesternek a e-mail címre. Heves megyei közgyűlés tagjai a facebook. A kitüntető díj évente legfeljebb három magánszemély és két szervezet részére adományozható. Kiemelt tartalmak
Feliratkozom a hírlevélre
Igen is fejlődhet személyiségünk egy-egy bűn elkövetésével, ha megkapjuk utána a megfelelő büntetést, és tudunk vezekelni. A büntetés már egy kicsit könnyebben értelmezhető. A büntetést kaphatjuk a törvénytől vagy a vallásos nézetek szerint Istentől is. Arany János (1817-1882) Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Bűn és bűnhődés. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla.
Személyes bűnt követtek el, de ez a bűn az emberi természetet érinti, melyet bűnük után bukott állapotban adtak tovább. Mégsem mondhatjuk, hogy a születés pillanatától fogva minden ember bűnös, az ember nem a bűnt örökölte, hanem a bűnre való hajlamot. De ezzel együtt örököltük az igazságérzetet is, amely megköveteli tőlünk, hogy a bűnös bűnhődjön, vagy tegye jóvá bűnét. Szophoklész Antigoné című műve is ezt a témát dolgozza fel. Az alapvető kérdés, hogy bűn-e eltemetni Antigoné testvérét, Polüneikészt. Az istenek törvénye szerint minden embernek jár a végtisztesség, ezt képviseli Antigoné, ezért száll szembe Kreón törvényével. Kreón egyeduralkodóként hozza meg a Polüneikész eltemetését tiltó törvényt, szembe száll mindenkivel, magával a főistennel is. Ezzel bűnt követ el, egyre zsarnokibb és elvakultabb. Eltorzul a jelleme, buknia kell. Elnyeri méltó büntetését. Felesége és fia is meghal, ő pedig összeomlik. Azonban a mű során Antigoné is bűnt követ el. Az elején férfiasan viselkedik, meg sem próbálja tagadni tettét, a király előtt is vállalja elveit.
Ugyanúgy kötelező Ady egyik verse, mint például a Rómeó és Júlia. Mindegyikkel ugyanúgy foglalkozunk órán, csak néhányat már előre otthon is el kell olvasni. Így talán azt a kérdést, hogy Szükség van-e kötelezőkre?, már meg is indokoltam. Hiszen ha nem lennének olyan irodalmi alkotások, amiket mindenki, kötelező jelleggel elolvasott és ezáltal mindenki ismer, akkor miről beszélnénk irodalomórán? Én azt mondom, hogy igenis szükség van kötelezőkre. Megismerhetjük az adott korszak látásmódját, világszemléletét. Betekintést nyerhetünk a korszak emberének mindennapjaiba, szokásaiba, örömeibe, bajaiba. Összefoglalva megismerhetjük a történelmi múltat. És mennyivel jobb egy izgalmas művet olvasni a félig latinul fennmaradt történelmi források helyett! Minél több könyvet olvasunk, annál jobban bővül a látókörünk. Annál inkább képesek leszünk véleményt alkotni egy-egy műről. Lehetnek olyan olvasási élményeink is, melyek átformálják a gondolkodásmódunkat. Azonban vannak olyan kötelező művek, melyek elolvasása után csak egyvalamit nem értünk.