chevron_right Vagyoni értékű jog értékcsökkenése 2015. 03. 30., 14:40 0 Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély átruházza a kilencszemélyes kisbusz – ami személygépkocsinak minősül – üzemeltetési jogát egy kft. -nek. Kérdés, hogy a kft. a megszerzett vagyoni értékű jog után jogosult-e értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, akkor milyen leírási kulccsal? A kilencszemélyes kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm. Vagyoni értékű jogok | Econom.hu. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
-nek. Vagyoni értékű jog Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Vagyoni értékű jog értékcsökkenése - Adózóna.hu. Arculattervezés Tisztelt Cím! Megbízás előadás tartására Adott egy cég, amely konferenciákat tart különböző témákban. Kilépés vagy kiválás egy kft. -ből Egy kft. -nek vagyok a tagja és az egyik ügyvezetője. Hálózati csatlakozási díj elszámolása Hálózati csatlakozási díjat kell fizetnie cégünknek azért, hogy a jelenleg zajló építkezéssel létrejövő építményünk villanyellátását biztosítani...
teljes körű könyvelés Azok a vállalkozás által megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. : gépek bérleti joga, koncessziós jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, játékjog, amely nem tartozik a koncessziós jogok közé, használati jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. : gépek használati joga, a márkanév, licencek, amely vásárlásával a vállalkozó jogot szerez valamely tevékenység végzésére, az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Vagyoni Értékű Jog Értékcsökkenése. Kapcsolódó kifejezések További szakmai kifejezések RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink Diplomamunkámat a vagyonértékelés tárgykörében "Az ingatlanértékelés korszerű módszerei és gyakorlati alkalmazásai" címmel írtam és kitűnő eredménnyel védtem. A Debreceni Egyetem ATMC karán "A regionális politika és a területfejlesztés kapcsolatrendszere" címmel írtam diplomamunkámat.
Kiemelten gyakorlott szakterületek Az utóbbi években alapvetően megváltozott a befektetői – és ezzel párhuzamosan átalakult az értékbecslői − szemlélet, így a múltbeli tranzakciók állandó, közvetlen összehasonlító analízisét felváltotta annak a logikának a követése, amelyet a különböző piaci résztvevők alkalmaznak, és olyan folyamatokat szimulálnak, amelyek tükrözik a piac logikáját, azaz a piaci ár kialakulását. Az értékbecslési szemléletmód az ingatlanpiacok, a tőkepiacok, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzleti folyamatok közötti szoros kapcsolatot helyezik előtérbe és ezeknek az összefüggéseknek alapján számítja egy-egy vagyonelem (ingatlan) piaci értékét. A fentieknek megfelelően kialakult szemléletmód a legtökéletesebb módon tükrözi bármilyen reál eszköz eladójának és potenciális vevőjének gondolkodását és a piaci ár kialakulását. Vagyoni értékű jog értékcsökkenése 2021. Csirmaz László IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ - ÉRTÉKBECSLÉS, CÉGÉRTÉKELÉS, VAGYONÉRTÉKELÉS +36 30 983 0264 Bemutatkozás A Debreceni Egyetem ATMC karán vagyongazdálkodási szakértői képzés keretében szereztem másoddiplomát.
library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
25. § 7. bekezdés: " Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül ki kell vezetni.
"Bennmaradt" szabadságok kiadása A munkavállalók naptári évenként jogosultak a szabadságra. Akkor azonban, ha a munkavállaló jogviszonya az év közben szűnik meg, számára az éves szabadságnak csak időarányos része jár. "Bennmaradt" szabadságról akkor is beszélhetünk, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltató nem tud kiadni annyi nap szabadságot, amennyi az esedékesség évében arányosan járt volna a munkavállaló számára. Ebben az esetben a munkáltató köteles kifizetni ezeket a napokat. Összefoglalás A szabadság kiadásakor nem csak munkavállalónak kell arra figyelnie, hogy pihenését biztosítsa magának, hanem a munkáltatóknak is számolnia kell több tényezővel is. Az éves szabadság kiadása. Ilyen például az adott évszak vagy a termelés ütemezése. A legtöbb munkáltató ezért támogatja, ha munkavállalói már az adott év elején megtervezik szabadságaikat.
Abban az esetben, amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében a szabadságot kiadni pl. hosszan fennálló keresőképtelenség, az ok megszűnséétől számított hatvan napon belül ki kell adni a munkáltatónak a "bentmaradt" szabadságot. A munkáltató és a munkavállaló az adott naptári évre kötött megállapodásban rögzíthetik, hogy a munkáltató az életkor alapján járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Szabadság igénybevétele rendkívüli esetben A munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan előre nem látható esemény, illetve személyi, családi körülmény, amikor a munkavállalónak nincsen módja arra, hogy a törvény által előírt a 15 napos határidő figyelembevételével jelezze a munkáltatónak a szabadság igényét. Ekkor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az Mt. átalános magatartási követelményeire, ezen belül a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, kölcsönösen együtt kell működni és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkavállaló jogát, jogos érdekét sérti.
A szabadság olyan jogintézmény, mely a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgálja. A szabadság azonban munkanap is, vagyis ezeken a napokon a munkavállalónak nincsen munkavégzési kötelezettsége. De mit is kell tudnunk a szabadságok kiadásáról? Összeszedtük a szabályokat és a tudnivalókat. A szabadság kiadása A Munka Törvénykönyve szerint, a szabadság kiadása a munkáltató joga. Ezért a szabadság időpontját is a munkáltató állapítja meg, ezt munkavállalóval a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal közölnie kell. A szabadság kiadásának időpontját szabályszerű bejelentés esetén a munkáltató nem mérlegelheti. A munkavállaló jogai A szabadságok kiadásakor nem csak a munkáltóknak vannak jogaik. Naptári évenként 7 munkanapnyi szabadságot a munkavállaló által kijelölt időpontban a munkáltató köteles kiadni. Ha a munkavállaló nem kéri szabadsága kiadását az adott naptári évben, azt a munkáltatónak akkor is biztosítania kell számára. A kiadott szabadság tartamának legalább 14 összefüggő naptári napot el kell érnie.